Hogyan küzdhetünk az élelmiszer-pazarlás ellen?

A fenntarthatóság a jövő kulcsa, és minden egyes döntésünk hatással van környezetünkre. Kevesen tudják, de egy átlagos háztartás évente rengeteg ételt dob ki. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a bolygónkon előállított összes élelmiszer mintegy egyharmada válik hulladékká és kerül kukába világszerte.

Mivel az élelmiszer-pazarlás területenként változhat, ezért a problémát érdemes nem globális szinten vizsgálni. Az Európai Unióban évente közel 59 millió tonna, azaz fejenként 131 kg élelmiszer megy veszendőbe (ebbe beletartozik a termelés, a feldolgozás, a kereskedelem és a fogyasztás), míg a statisztikák szerint Magyarországon egy átlagos ember évente körülbelül 65-75 kg élelmiszert dob ki. Ezzel nemcsak pénzt pazarolunk el, hanem óriási terhet rovunk bolygónk erőforrásaira is, hiszen az élelmiszer előállítása, szállítása és csomagolása során óriási mennyiségű víz, energia és más alapanyag kerül felhasználásra.

A legnagyobb probléma, hogy sok esetben teljesen elkerülhető lenne a pazarlás. Az étkezés során feleslegessé vált ételek megfelelő tárolása, a lejárati dátumok figyelembe vétele, és a kisebb adagok készítése mind segíthetnek abban, hogy csökkentsük a hulladékként kidobott élelmiszerek mennyiségét. Ezen kívül, ha a helyben elérhető, szezonális alapanyagokat részesítjük előnyben, azzal nemcsak a pazarlást csökkenthetjük, hanem a helyi gazdaságot és az ökológiai lábnyomunkat is támogathatjuk.

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése tehát egyszerű, mégis hatékony módja annak, hogy hozzájáruljunk a fenntarthatósághoz. Még a kisebb lépések is nagy változásokhoz vezethetnek, ha mindenki hozzáteszi a magáét.

Ha téged is érdekel a fenntarthatóság és szeretnéd megtudni, hogy te magad mit tehetsz a klímaváltozás ellen, akkor mindenképpen töltsd ki a Nagy Diák Fenntarthatósági Tesztet!

A Nagy Diák Fenntarthatósági Teszt a NoPlanetB! program hazai megvalósításáért felelős Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány támogatásával valósul meg az Európai Unió és DEAR Program finanszírozásával.

A Nagy Diák Fenntarthatósági Teszt az Európai Unió pénzügyi támogatásával jött létre. A cikk és a játék tartalma a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete kizárólagos felelőssége, és semmilyen körülmények között nem tekinthető úgy, mint ami az Európai Unió állásfoglalását tükrözi.