A fenntartható vásárlás ma már nem csupán trend, hanem szükségszerűség. Szebenyi Péter környezetvédelmi előadóval és influenszerrel arról beszélgettünk, mitől tekinthető valóban zöldnek egy termék, hogyan ismerhető fel a megtévesztő „zöldre mosás”, és miért nem mindig az „öko” feliratú árucikk a legkörnyezetbarátabb választás.
Mitől zöld egy termék, és hogyan ismerhető fel a zöldre mosás?
Egy termék akkor tekinthető zöld(ebb)nek, ha az életciklusa során – az előállítástól a felhasználásán át a hulladékként való kezeléséig – a lehető legkevesebb kárt okozza a környezetnek. Ez nemcsak azt jelenti, hogy újrahasznosított csomagolásban van, vagy bio összetevőket tartalmaz, hanem azt is, hogy a gyártása energiahatékony, kevés szennyezéssel jár, és hosszú távon fenntarthatóbb. Ennek kereteit a jogalkotók, illetve szakértők folyamatosan finomítják, szigorítják. A követelmények egyre magasabbak, ami jót tesz a termékek minőségének is. Az elmúlt években a környezetvédelmi kérdések egyre fontosabbá váltak, ezért a vásárlók egyre tudatosabban választanak – olyan termékeket keresnek, amelyekkel megóvhatják a környezetüket, a bolygót és csökkenthetik ezáltal az ökológiai lábnyomukat.
A probléma ott kezdődik, hogy nem mindig egyértelmű, mitől lesz valóban környezetbarát egy termék. Attól, hogy ráírják, hogy „bio” vagy „organikus”, nem biztos, hogy megfelel azoknak a feltételeknek, amelyek ezt indokolnák. A gyártók gyakran élnek a „zöldnek látszat” eszközével anélkül, hogy komoly, független minősítés támasztaná alá az állításaikat. Éppen ezért fontos szerepe van az ökocímkéknek, amelyek egyértelmű jelzést adnak a vásárlóknak arról, hogy az adott termék valóban megfelel a környezetbarát kritériumoknak. A legismertebb ilyen az Európai Unió hivatalos ökocímkéje, az Eco Label (https://www.ecolabel.net/hu/), de számos más független tanúsítvány is létezik, amelyek segítenek eligazodni a termékek között.
Most akkor a piacon vásárolt paradicsom ettől függetlenül zöldnek mondható?
Ez nagyban függ attól, hogy mikor és kitől vásároljuk. Ha szezonban, helyi termelőtől származik a paradicsom, aki vegyszermentesen vagy minimális vegyszerhasználattal termesztette, akkor az sok szempontból zöldebbnek tekinthető, mint egy bio minősítésű, de külföldről importált paradicsom. Fontos ugyanis az is, hogy mennyit utazott a termék, mibe csomagolták, és hogyan tárolták. A piacokon általában nincsenek hivatalos ökocímkék, ezért különösen fontos, hogy kérdezzünk, beszéljünk a termelőkkel. Az is előfordulhat, hogy egy helyi őstermelő vegyszermentesen termel, de nem engedheti meg magának a drága tanúsítási eljárásokat – ettől még lehet zöldebb a terméke, mint egy címkézett, de sokat utaztatott árucikk.
A valóságban tehát nekünk, vásárlóknak kell utánajárni, mit veszünk. Érdemes megkérdezni, honnan származik az áru, hogyan termelték, és ha lehetőség van rá, válasszuk a helyit, a szezonálist és a minél kevésbé feldolgozottat. De, ha módunkban áll kertészkedjünk és termeljük meg magunknak, vegyszermentesen. Én ezt teszem.
Mi az a zöldre mosás, és mire érdemes figyelni vásárláskor?
Röviden: a környezettudatos vásárlók átverése. Szakmai szemmel a zöldre mosás – vagyis a greenwashing – azt jelenti, amikor egy cég úgy állítja be a termékét, mintha környezetbarát lenne, holott ez nem, vagy csak részben igaz. Ez a megtévesztő kommunikáció lehet vizuális – zöld színek, természetes képek, állatok legelőkön –, de akár szöveges is, amikor például a „természetes”, „bio” vagy „organikus” kifejezéseket használják jogi vagy szakmai alap nélkül. A cégek ezzel a trükkel próbálják megnyerni a környezettudatos vásárlókat, mert tudják, hogy sokan hajlandók többet fizetni egy fenntarthatónak és egészségesebbnek tűnő termékért.
A boltban az egyik legfontosabb szempont, hogy ellenőrizzük a címkét. Nemcsak azt, hogy mit állítanak róla, hanem hogy van-e rajta valódi, hiteles ökocímke. Az olyan tanúsítványok, mint az Eco Label vagy más ismert minősítések, azt jelzik, hogy a termék megfelel bizonyos környezetvédelmi szabványoknak. Az is segíthet, ha megnézzük a csomagolást – például, hogy újrahasznosítható-e –, és ha lehetőség van rá, előnyben részesítjük a csomagolásmentes vagy visszaváltható megoldásokat.
A háztartási cikkek, például mosogatószerek esetében is fontos a tudatosság. Egy biomosogatószer nemcsak a környezetre nézve biztonságosabb, hanem használat közben is kevésbé irritálja a bőrt vagy a légutakat. Ráadásul a használt vizet – ha valóban természetes összetevőkből készült a szer – akár öntözésre is fel lehet használni. Az is segít, ha természetes mosogatószappant használunk, vagy lebomló szivacsokat, például luffából készültet, aminek a termesztését akár otthon is meg lehet próbálni.
Miért alkalmazzák ezt a cégek?
A válasz egyszerű: a profit miatt. Már az 1980-as évek végén rájöttek a vállalatok, hogy a fogyasztók egy része hajlandó többet fizetni olyan termékért, amelyet környezetbarátnak hisz. A cégek ezt a keresletet próbálják kihasználni úgy, hogy minimális befektetéssel – például a csomagolás vagy a marketing üzenetek módosításával – zöld színben tüntetik fel a termékeiket. Az egyik legismertebb eset a Volkswagen dízelbotránya volt, de azóta más iparágakban is sorra derülnek ki hasonló ügyek. Az elektromos autók például sokáig a zöld közlekedés szimbólumai voltak, ma viszont már tudjuk, hogy az akkumulátorok előállítása és az energiaforrások is kérdéseket vetnek fel.
A hatóságok világszerte próbálják szabályozni a zöld marketinget. Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal is kiadott ajánlásokat arra, hogyan lehet etikusan kommunikálni a fenntarthatóságot a zöld marketing (https://www.gvh.hu/pfile/file?path=/szakmai_felhasznaloknak/tajekoztatok/szakmai_felhasznalok_tajekoztatok_zold-iranymutatas_201217&inline=true) segítségével. A cél az, hogy a vásárlók ne csak jóhiszeműen válasszanak, hanem ténylegesen olyan termékekhez jussanak hozzá, amelyek segítik a környezet védelmét. A zöld kommunikáció akkor hiteles, ha valós, ellenőrzött tartalom áll mögötte, nem csupán jól hangzó szlogenek.
A Nagy Diák Fenntarthatósági Teszt a NoPlanetB! program hazai megvalósításáért felelős Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány támogatásával valósul meg az Európai Unió és DEAR Program finanszírozásával.
A Nagy Diák Fenntarthatósági Teszt az Európai Unió pénzügyi támogatásával jött létre. A cikk és a játék tartalma a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete kizárólagos felelőssége, és semmilyen körülmények között nem tekinthető úgy, mint ami az Európai Unió állásfoglalását tükrözi.
