Eszedbe jutott már, hogy amikor 1-2 órát késik a vonatod, vagy a régi szép időkben egy repülő nem ért időben a célállomásra, akkor neked akár kártérítés is járhat? Ez nem automatikus, ezért Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szakértőnk segítségével annak jártunk után, hogy mi alapján és hogyan érvényesíthetjük ezeket az igényeket.
A tömegközlekedés úgynevezett közszolgáltatás. Ez leegyszerűsítve annyit jelent, hogy aki közszolgáltatást végez, az nem a saját gazdagodására, saját elképzelései szerint teszi ezt, hanem a közösség hasznára és igényei szerint, többnyire részben vagy egészében közösségi finanszírozásból. A közlekedés is ilyen: az utazóközönség közvetlenül is hozzájárul a tömegközlekedés költségeihez, de a másik részét az állam és az adott önkormányzat finanszírozza.
Ugyanakkor attól, hogy valami közszolgáltatás, még nem biztos, hogy állami vagy önkormányzati cégek végzik. Lehet közszolgáltató magánvállalkozás is, amely szerződést köt az állammal vagy az önkormányzattal egy bizonyos feladat ellátására. Ha a tömegközlekedést nézzük, egészen más a helyzet a vasúttal, a távolsági és a helyi buszjáratokkal, a taxikkal és a légiközlekedéssel. Más szabályrendszere, jogi háttere van mindegyiknek, így mások a fogyasztóikat, utasaikat megillető jogok is.
Az közös bennük, hogy a szolgáltatás igénybevételének, azaz az utazásnak mindig vannak valamilyen feltételei, amit az adott szolgáltató egy általános szerződésben tesz közzé. Ebben fogalmazzák meg, hogy milyen jogszabályokra hivatkozva biztosítják a közlekedést, ebben határozzák meg a különböző díjakat, vagy hogy milyen pontossággal kell közlekednie a járműveknek, és ha károkozás történik, milyen feltételekkel kell kártérítést vállalnia a cégnek. Mivel ez egy vaskos dokumentum, amit nem lehetne csak úgy „kiakasztani” a buszon, ezért ennek a szerződésnek egy rövid kivonata található meg az egyes közlekedési eszközökön. Ezekben a rövid tájékoztatókban az utasokra nézve legfontosabb adatok vannak kiemelve a szerződésekből. Ha nagyon körültekintőek és felkészültek akarunk lenni, akkor felmehetünk az adott szolgáltató honlapjára, és elmélyülhetünk az összes szerződési feltételben. „Nyilván nem fogja ezt mindenki hétköznaponként este az ágyban olvasgatni, de ha bármilyen problémánk vagy kérdésünk merül fel, akkor ezek azok a dokumentumok, amelyekhez nyúlni lehet” – világosított fel minket Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szakértő.
Ezeket mindenképp tudd
A hétköznapokban mi érdekel minket a leginkább? A jegyár, ha pedig mulasztunk, azaz jegy nélkül utazunk, akkor a pótdíj. Ezeket is a szerződési feltételekben szabják meg. Ebben fektetnek le olyan alapvető dolgokat is, mint például, hogy fölszállhatunk-e jegy nélkül, és megválthatjuk-e a járművön a jegyünket. Ezek szolgáltatónként, és közlekedési eszközönként is eltérőek lehetnek, nem vonatkoznak rájuk általános szabályok. „A Volán járatoknál jellemző, hogy felszálláskor váltandó meg a jegy, bár egyre több helyen és egyre több járatra már elővételben is lehet jegyet venni. Ellenben a budapesti tömegközlekedés esetében, ha fölszállok érvényes jegy nélkül – kivétel, ha lehet a buszon jegyet kapni –, akkor az már eleve az utazási feltételek megsértésének minősül, és ezért pótdíjat szabhatnak ki” – mondta el Siklósi Máté.
Érdekes kérdés a pótdíj, amit a köznyelv sokszor bírságnak hív. Érdemes ezt is tisztázni. A bírság egy hatóság által kiszabott összeg, a tömegközlekedést szolgáltató nem hatóság, ezért csak pótdíjazhat, nem szabhat ki bírságot. Ugyanakkor ezek a pótdíjak – nemfizetés esetén – bírósági úton behajthatóak. Ha nem tudod befizetni a pótdíjat, a szolgáltató kérésedre dönthet úgy, hogy részletekben is fizethetsz. De dönthet úgy is, hogy egy követeléskezelőnek (harmadik fél, olyan cég, amely pusztán a tartozások behajtására szakosodott) adja át az ügyet, vagy akár úgy is, hogy fizetési meghagyásos eljárást indít (ezt már illik komolyan venni, ha nem fizetünk, vagy per indul, vagy bírósági végrehajtás). Akárhogy is, a szolgáltató a legtöbb esetben végül a pénzéhez jut. Ezért, ha már pótdíjazásra került sor, érdemes szépen, időben befizetni a díjat, mert minél tovább húzod, annál többe fog kerülni. Persze ha nem jogos a pótdíj (a szabályoknak megfelelően utaztál), akkor panaszt kell tenni a szolgáltatónál, és mindent meg kell tenni, hogy leállítsák a pótdíjazási folyamatot.
Ha pedig bármilyen kérdésünk vagy problémánk van, vagy panaszt szeretnénk tenni, akkor az adott szolgáltatóra vonatkozó jogszabályban meghatározott telefonos, írásos és személyes ügyfélszolgálatokhoz tudunk fordulni. Minden panaszt rögzítenek, és a mi oldalunkról nekünk is rögzíteni kell (pl. megőrizni az e-mailt, vagy ajánlott küldeményként feladni postán), hogy pontosan tudjuk mikor és milyen tartalommal adtunk le panaszt. Ezt természetesen a cégnek is nyilván kell tartani, és 30 napon belül (közszolgáltatóknál 15 napon belül) válaszolniuk kell rá.
A harmadik témakör a kártérítések kérdése. Előfordulhat például, hogy egy tömegközlekedési eszközön baleset történik, amiben megsérülünk. Vagy egyszerűen csak késik a vonat a menetrendhez képest, emiatt elkésünk, és ezzel nekünk kárt okoz a szolgáltató.
Távolsági járatok esetében nem ritka, hogy a késés komoly károkat okoz az utasoknak. A jogalkotó uniós és hazai szinten ezért meghatározta, hogy milyen mértékű késés esetén milyen kártalanítási kötelezettsége van a szolgáltatóknak. A fogyasztók számára legelőnyösebb szabályokat a légi közlekedésben hozták meg, ennél enyhébbeket vasúton, illetve még enyhébbeket közúton. A busznál azért nehezebb erről beszélni, mert a mozgása erősen forgalomfüggő, de kötöttpályás és légijárművek viszonylag akadálymentesen tudnak haladni, ezért ott különböző késési kategóriák alapján a jogszabályok kártérítési kötelezettséget írnak elő. Ennek térítési összege elérheti a jegy árát vagy akár annak többszörösét is. Célszerű már az állomáson (reptéren) panaszt tenni, egy jegyzőkönyvben rögzíttetni, hogy a járat késett, és ez alapján lehet kártérítési igényt benyújtani. Ha elmulasztottuk, na aggódjunk, a légiirányítás, illetve a vasútállomások forgalmi irodái is nyilvántartják a késéseket.
A példa kedvéért egy repülőgépen bekövetkezett 3 órás késés akár 600 € kártalanítással járhat, míg a vasúton a jegy árának visszatérítésén felül a jegyár akár 50%-a, 2 óránál nagyobb késéssel számolva. És akkor se féljünk, ha nincsen kedvünk vitatkozni a kártalanításon a repülőtársasággal. A kártalanítás teljes összegének közel feléért rengeteg online cég vállalja az összeg visszaszerzését – ha nem sikerül, nem kell fizetnünk nekik semmit (Flightrefund, Skycop, Flyingjustice stb.)
A jogszabályban rögzítetthez képest külön kártérítés szabályai is pontosan rögzítettek, meg van adva a minimum és maximum kártérítési érték (lekéstem az üzleti tárgyalást, nem tudtam a lefoglalt szállodában aludni, lekéstem a csatlakozó járatot stb.). „Itt is ugyanazt javasoljuk, mint a panasz kapcsán, hogy legyen egy írásbeli vagy hangrögzített nyoma annak, hogy panaszt tettünk, vagy kárigényt jelentettünk be” – javasolja Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szakértő. A kárigényt akkor fogja tudni elbírálni az adott társaság, hogyha ezeket számlákkal, számításokkal alátámasztjuk, és konkrét igényt nyújtunk be. Bíróság elé is lehet vinni a kártérítési igényeket abban az esetben, ha a társaság elutasította, de mi úgy gondoljuk, hogy mindenképp jár a kártérítés.
Mikor nem kell fizetni ez utazásért?
Nincs a jogszabályban olyan vészhelyzet vagy kivételes eset, mikor fizetés nélkül lehetne igénybe venni a tömegközlekedési eszközt. Az általános szerződési feltételek tartalmazhatnak ilyen eseteket, amikor nem kell fizetni. „Például a rendezvényszervezők meg szoktak egyezni a közlekedési társaságokkal, hogy az adott napon a rendezvény jegyének felmutatásával ingyenesen vehetők igénybe a tömegközlekedési eszközök” – mondta el Siklósi Máté. Minden társaság szabadon dönthet arról, hogy ilyen kedvezményeket alkalmaz-e.
(Bogi)
A mellékletet az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatja a „Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek támogatása” program keretében.
