Az elmúlt évben sajnos az utazási lehetőségeink igencsak korlátozottak voltak, de egyre inkább haladunk afelé, hogy a közeljövőben az utazás szerelmesei újra aktívan hódolhassanak szenvedélyüknek. Ha nemcsak egynapos kirándulásokat tervezünk, akkor az előkészületek fontos feladata egy megfelelő szálláshely megtalálása. A következő cikkben Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szakértő segítségével kínálunk nektek olyan ismereteket fogyasztói jogaitokról, melyek könnyebbé tehetik a szállásfoglalást.
Mindannyiunk számára mást jelent az utazás, másféleképpen fogunk neki a szervezésének, más úticélt választunk preferenciáinknak és korlátainknak megfelelően. Vannak, akik szeretnek egy utazási irodára hagyatkozni a szervezés feladataiban, mások ragaszkodnak ahhoz, hogy maguk alakítsák nyaralásuk menetét.
Ha valaki már járt szervezett utazáson, valószínűleg tapasztalta, hogy a szolgáltatások díját jóval korábban, minimum 50 nappal az indulás előtt be kellett fizetnie. Ez azért van, mert az utazási irodákra – akiknél jellemzőbben utazási csomagokat foglalunk, mely tartalmazhat étkezést, szállást, városnézést, idegenvezetést, repülőjegyet és különböző programokat – speciális szabályok vonatkoznak. Ez azt is maga után vonja, hogy csak abban az esetben kaphatjuk vissza a már befizetett összeget, ha a szolgáltatás meghiúsul, vagy feltételeit a szolgáltató jelentősen módosítja (pl.: megemeli a díjat legalább 8%-kal), ám akkor sajnos nem, ha rajtunk álló okból kifolyólag nem tudunk részt venni a programon (betegség, más program, időjárás stb.).
Ez nem így van akkor, ha egy szálláshelyfoglaló oldalon vagy helyi idegenforgalmi közvetítő segítségével közvetlenül a szállásadónál foglalunk. Ilyenkor megegyezhetünk a szállásfoglalás feltételeiről a szállásadóval, bár jellemző, hogy neki előre vannak igényei azzal kapcsolatban, hogy milyen összeget kér el előre a szállás lefoglalásáért és biztosításáért, illetve, hogy ezt a díjat utalással, postán vagy épp a helyszínen kártyás fizetéssel tudjuk hozzá eljuttatni. Arról is tárgyalhatunk vele, hogy az utazás meghiúsulásakor (például betegek leszünk) a már befizetett összegből mennyi jár nekünk vissza, s az sem elhanyagolható téma, hogy a szállásadónak milyen kikötései vannak a szállás igénybevételével kapcsolatban, milyen házirendet kell betartanunk ott tartózkodásunk alatt.
Egy szállás lemondása teljesen életszerű történet, hiszen ezt általában nem „csak úgy” tesszük, hanem valamilyen nyomós okunk van – akár az utolsó pillanatban – úgy dönteni, mégis otthon maradunk. Lehetséges, hogy saját, vagy családtagunk egészségügyi állapota romlik meg, de közbejöhet munkával vagy iskolával kapcsolatos probléma is, ami megakadályozza kikapcsolódásunk megkezdését. Egy ilyen indokkal visszamondott foglalást a szállásadónknak meg kell értenie – nem véletlenül alakult ki az a működésmód a szállodák esetében, hogy nagyságrendileg 100 férőhelyre beengednek 130 foglalást (s általában a végén a visszamondások miatt a helyek 10-20%-a megmarad).
Rengeteg olyan szállás van a piacon, ami vagy nem is kér előre szállásdíjat, vagy egy minimálisan magasabb összegért (például napi húszezer forint helyett huszonkétezer forintért) cserébe nem kell előre fizetnünk. Ezeket a szállásokat minden nagyobb szállásfoglaló portálon megtalálhatjuk, kiemelten fogják mutatni ezt a lehetőséget.
Siklósi Máté, fogyasztóvédelmi szakértő azt tanácsolja, hogy mérlegeljünk szálláshely és szálláshely között: amelyik szállásadója 50%-nál nagyobb összeget, vagy akár a teljes szállásdíjat elkéri előre, de nem adja meg a lehetőséget arra, hogy probléma esetén, foglalásunkat visszavonva ezt visszatérítse, helyezzük hátrébb, és inkább nézzünk szét a környéken jobb alternatívát keresve.
Ugyanakkor a szakértő azt is hangsúlyozza, hogy nekünk utazóként, fogyasztóként is felelősséget kell vállalnunk foglalásunkért, s meg kell értenünk a szállásadó szemszögét, aki, ha tömegesen kap lemondásokat az utolsó pillanatban, komoly bevételtől eshet el, s ez működésében nagy károkat okozhat. Így fogadjuk el azt az arany középutat, hogy valamennyi (optimálisan 30% körüli) előre befizetett összeget kér szállásadónk, azonban mi egy hirtelen jött lemondás esetén így is csak ezt fogjuk veszíteni, és nem a teljes összeget.
Két fontos fogalmat meg kell különböztetnünk az előre fizetett összegek tekintetében, elsőként a foglalót, amiről tudnunk kell, hogy csak írásban köthető ki, és a fogyasztó nem kaphatja vissza, amennyiben saját hibájából nem valósul meg a bentlakás. Azonban a szállásadó hibájából meghiúsult ottlakás esetén a foglaló – ami a szállásdíj 30-40%-ánál nem lehet magasabb – duplája térítendő vissza a vendég részére.
Találkozhatunk még az előleg fogalmával is, ha szállást veszünk igénybe. Ez tulajdonképpen a vételár vagy szolgáltatási díj első részlete, ennek megfelelően, ha meghiúsul az utazás, akkor visszajár.
Érdemes említést tenni a napjainkban népszerű Airbnb, vagy más szállásfoglalással foglalkozó foglalási rendszerről is (Szállás.hu, Booking.com stb.). Ezek olyan online platformok, melyre bárki számára ingyenes a regisztráció, s privát személyek, vagy üzemeltetők adhatnak ki szobákat, lakásokat, házakat rövidebb-hosszabb időszakokra, jellemzően néhány napra. Mivel ez is egy professzionális, szállást nyújtó portál, itt is azt fontos megnézni, hogy milyen lemondási, foglalási és viselkedési szabályok vannak az adott szálláshelyen. A járvány kitörése óta ismét jelentősen megnőtt azon szálláshelyek száma, melyeket akár pár nappal az érkezés előtt is le lehet mondani – mondta el Siklósi Máté.
Fontos még arra is figyelnünk, hogy a szálláshelyeket közvetítő oldalaknak nehéz dolguk van a költségek pontos bemutatásánál. Országonként és régiónként is eltérő, hogy egy szálláshely felszámít-e külön díjat rezsiért, parkolásért, takarításért, vagy kér-e letéti díjat. Arról nem is beszélve, hogy ha euróban határozták meg a díjat, de forintban adták meg, az árfolyamingadozás akár növelheti a fizetendő összeget. Ezek pontosítása megelőzheti azt a meglepetést, amikor többet kell fizetnünk, mint hittük.
Utazzunk tehát bárhová a világon, ezt tegyük azzal a tudattal, hogy szálláshelyfoglalás esetén is élhetünk fogyasztói jogainkkal!
(Novák Henrietta)
A mellékletet az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatja a „Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek támogatása” program keretében.
