Ha vásárolsz, fogyasztasz. Akkor is, ha csak egy szendvicset veszel, akkor is, ha koncertjegyet, és akkor is, ha vonaton utazol. Ha pedig fizetsz egy termékért vagy szolgáltatásért, akkor megilletnek a fogyasztói jogok. Hogy mi mindenre érdemes és kell figyelned, és mit tehetsz, ha valami gondod támad, a következő hónapokban megtudhatod sorozatunkból. Mindebben Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szakértő lesz továbbra is segítségünkre.
Fogyasztói jogok akkor illetnek meg minket, ha magánszemélyként vásárolunk, illetve magánszemélyként kötünk szerződést – azaz nem kérünk áfás számlát, nem egy vállalkozás számára szerzünk be valamit. Mivel ez utóbbi diákként igen ritkán fordul elő velünk, ezért kijelenthetjük, hogy minket mindenképpen megilletnek a különböző fogyasztói és fogyasztóvédelmi jogok. Na de mik is ezek? Szigorúnak tűnő elnevezésük miatt hihetnénk, hogy diákként ezzel nincs dolgunk, pedig nagyon is van!
A fogyasztói jogok között vannak annyira kézenfekvőnek tűnők, amiről nem is gondolnád, hogy fel kell sorolni. Ilyen például a jogunk, hogy tájékoztatást kapjunk árakról. Ugyanígy jogunk van tájékoztatást kapni a termékekről, tulajdonságaikról, használatukról és a termékszavatosságról – mondta el Siklósi Máté.
Ez első fele világos: ha bemész egy boltba vagy webáruházba, látnod kell a termék árát, meg kell találnod a tulajdonságait és a használatával kapcsolatos információkat. Beszéljünk hát a termékszavatosságról! „Magyarországon a szavatosság és a jótállás kifejezéseket használják, ezeket tartalmazzák a jogszabályok. A köznyelvben bevett garancia jogi szempontból idegen szó a magyar szabályozásban. Ha veszünk egy terméket, és meghibásodik, akkor a garancia szó a magyar jogban nem használható, azaz nem kérhetünk ’garanciális cserét’, nálunk más megoldások vannak. Azonosítani viszont lehet, hiszen az idegen nyelvű ’guarantee’ jótállást jelent, míg a warranty angolul szavatosságot. Ezek a kifejezések is megtalálhatóak számos szerződésben, vagy termékek dobozán” – világosított fel minket Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szakértő.
Mi a különbség a szavatossági és jótállási jog között?
A szavatosság és a jótállás a fogyasztói jogok egyszeregye. Ha ezekkel tisztában vagyunk, már fél siker, de ezek ismerete nélkül nem is léphetünk tovább. Ráadásul 2021 januárjában jelentősen megváltoztak a fogyasztóknak a jótálláshoz és a szavatossághoz kötődő jogai. Tegyük ezeket tisztába!
A szavatosság az az alapvető jog, mely minden új és használt termékre érvényes, amit megvásárolunk. Amennyiben kereskedőtől veszünk valamit magánszemélyként (nem kérünk számlát), minden új termékre két évig, és minden használt termékre egy évig van szavatosság. Minden feltétel, ami ettől eltér, az jogsértő. Nincs kivétel a szabály alól, ez ugyanúgy igaz egy bizsu ékszerre, mint egy méregdrága laptopra.
Mindezzel azonban van egy probléma: ha egy hibás terméket visszaviszünk a boltba, ahol vettük, akkor nekünk kell bebizonyítani, hogy mi a szóban forgó hibának az eredete. Netán már akkor is hibás volt, amikor megvettük, vagy az első, szabályos használatok során jött ki egy gyártási probléma? A kereskedőt ugyanis arra nem kötelezi jogszabály, hogyha elejtettük a telefonunkat, és teljesen összetört, akkor visszavegye azt – nem is kötelezheti, ha csak nem bármilyen ütést és sérülést álló készülékként adta el nekünk. Vagy ha pár plusz kilogramm miatt elszakadt a nadrágunk, akkor sem cseréltethetjük ki egy másikra, ha nem tudjuk bizonyítani, hogy az anyag vagy a varrás volt gyenge, és azt a kis pluszsúlyt ki kellett volna bírnia. A kereskedő csakis olyan hibákért köteles vállalni a felelősséget, ami a gyártási folyamat során úgynevezett rejtett hibaként került be a termékbe. Ebben az esetben neki meg kell javítania, vagy ki kell cserélnie az adott terméket, esetleg vissza kell fizetnie a vételárat.
Az a kérdés, hogy ki mit bizonyít? „Az első hat hónapban az eladó csak akkor mentesülhet a javítás, csere alól egy hiba esetén, amennyiben bebizonyítja, hogy nem gyártási hiba okozta a problémát. A hatodik hónap után viszont a vásárlóknak kell egy szakvéleménnyel bizonyítania, hogy ez a termék gyártási hiba miatt ment tönkre” – mondta el Siklósi Máté. Tehát a szavatosság két évén belül van még egy „első hat hónapos” szabály is. Ez nem azt jelenti, hogy utána ne lenne érvényes a fogyasztói jogod, csak fél év után már neked kell bizonyítani, hogy a hiba eredetileg is benne volt a termékben, és nem a helytelen használat miatt romlott el. Például, ha az elektromos kisvasút áramkörei rosszul vannak elkészítve, az több hónap használat után is kiderülhet – egyszer csak feladják az addig működő alkatrészek. De ha a kisvasút azért romlik el, mert a kistesód gumikalapáccsal püföli… Nehéz azt mondani, hogy ezt is ki kellett volna bírnia, hisz gyerekjáték.
A jótállás egy sokkal egyszerűbb fogalom. Bár nem vonatkozik az összes termékre, de nem is oszlik ketté a jótállási időszak, és minden esetben az üzletnek kell bebizonyítania, hogy a hiba az átadás után keletkezett. A fogyasztó szempontjából ez egy erősebb jog. Két fajta jótállás létezik: az egyik az, amit egy jogszabály kötelezően előír az értékesítő, a bolt, az eladó, a webshop vagy bárki más számára, a másik pedig az, amikor a gyártók, a kereskedők önkéntesen vállalnak hosszabb jótállási időt. Ahogy említettük, 2021-ben változtak ezek a jogszabályok, szemléletes példa erre egy új autó vásárlása. A mai vételárak nagysága (az autók értéke) miatt egy-egy gépjárműre már 3 éves jótállást kötelező vállalni. E mellett nagyon sok autót forgalmazó cég önkéntesen 5-7 éves jótállást is vállal.
A jogszabályban kötelezően előírt jótállás 2021-ig mindössze 1 évre szólt, de most már a termékek ára határozza meg, hogy sávosan 1, 2 vagy 3 évesnek kell lennie.
10 000 és 100 000 Ft között 1 év jótállást,
100 000 és 250 000 Ft között 2 év jótállást,
250 000 Ft fölött 3 év jótállást kell adni.
Ezek a sávok csak a 2021. január 1. után vásárolt termékekre vonatkoznak. A korábban megvásárolt cikkek továbbra is azzal a jótállással futnak, ami a vásárláskor hatályos jogszabályban szerepelt.
„Nem minden termékért jár jótállás 10 000 Ft felett sem. Többek között például a ruhaneműk sem minősülnek olyan tartós fogyasztási cikkeknek, amelyre jótállás járna. A jelenlegi jogszabály 36 tételt sorol fel, ami pontosan leírja, hogy mely termékekre kötelező jótállást vállalni. Ilyenek például a háztartási készülékek– vasaló, mosogatógép – és a villamosenergiával működtetett kisebb gépek – olajsütő, kávéfőző – de ugyanígy jótállásra kötelezettek a gázkészülékek, a kézi szerszámok és kerti gépek. A listán szerepelnek még a kerékpárok, szemüvegek, hangszerek, ékszerek, bútorok, lakókocsik, hinták, motoros vízi járművek, baba- és gyermekgondozási cikkek. A híradás- és az irodatechnikai berendezések is ide tartoznak” – tisztázta Siklósi Máté.
Jótállás és szavatosság esetén is, ha meghibásodik a termék, a fogyasztó alapvetően javítási és csere igénnyel térhet vissza a boltba. Ott mindenképpen igazolnia kell, hogy azt a terméket ő vásárolta meg korábban, akár nyugtával, számlával, de egy webshopos visszaigazoló e-mail kinyomtatása is elegendő lehet. Ezek után az üzletben felvesznek egy jegyzőkönyvet, és vásárló eldöntheti, hogy javítást vagy cserét szeretne-e. Azért nincs a felsorolásban a vételár visszafizetése, mert arra csak egészen különleges esetekben van lehetőség. Hiszen nem csak a vevőnek, az eladóknak is vannak őket védő jogaik, és egy kisebb, javítható hiba, vagy cserélhető termék esetén nem lehet egyből visszakérni a kifizetett összeget. Azonban ha a javítást vagy a cserét nem tudja biztosítani az üzlet megfelelő határidőn belül, akkor köteles visszatéríteni a vételárat – foglalta össze a legfontosabbakat Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szakértő.
(Bogdán Noémi)
A mellékletet az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatja a „Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek támogatása” program keretében.
