Mobiltelefonra ma már mindenkinek szüksége van a „túléléshez”, a 21. századi ember szinte nem tud meglenni okoseszközei nélkül. Telefonálunk, sms-ezünk, internetezünk rajta, már bármire képes az a kis vékony téglalap alakú eszköz, ami zsebünk lakójává vált az elmúlt években. Az ember általában előre tervez, egy ilyen okoseszközből mindig a legjobbat, legújabbat kívánja megvenni, ezért elkezd gyűjteni rá, hogy meglegyen az áhított készülék. Ebből a cikkből megtudod, milyen jogaid is vannak egy ilyen telefonvásárlásnál vagy utána, mit tehetsz meg fogyasztóként. Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szakértőt kérdeztük.
Milyen szerződések köttetnek egy telefonvásárlásnál?
Fontos tudni, hogy egy telefon megvásárlásánál jellemzően kettő darab szerződést kötünk. Az egyik egy mobiltelefon-vásárlási szerződés, a másik pedig az előfizetés (havidíjas vagy feltöltőkártyás), egy szolgáltatói szerződés, ami azért kell, hogy a választott szolgáltató segítségével elérjem telefonon azt, akit akarok, legyen az család, ügyfelek, barátok stb. Ez minden esetben így van, akkor is, ha az a telefon részletre lett véve, vagy egy összegben lett kifizetve, esetleg kedvezményes áron vásároltuk.
Ezek a szerződések milyen fogyasztói jogokkal járnak?
Teljesen külön válik az eszköz hibáira vonatkozó fogyasztói jog (reklamációs, azaz jótállási, vagy szavatossági jog) és az ezzel kapcsolatos bármilyen probléma megoldása, illetve magának az előfizetési szerződésnek a problematikái.
A mobiltelefonok esetében 1, 2, illetve 3 év jótállást kaphatunk, annak függvényében, hogy a telefon mennyibe került: 100.000 Ft alatti termékeknél 1 év, 250.000 Ft alatti készülékeknél 2 év, illetve 250.000 Ft-nál drágább telefonok esetében 3 év jótállást kaphatunk. Ezt akkor igényelhetjük, ha nem céges számlára vettük a telefont, hanem magánszemélyként a saját nevünkre. Ha ebben a jótállási időszakban elromlik a telefon, vissza kell vinni a vásárlás helyszínére (ahhoz, akivel szerződtünk, legyen az a mobilszolgáltató, a gyártó képviselője vagy más bolt), ahol reklamálhatunk és felszólíthatjuk őket a hiba elhárítására vagy a készülék kicserélésére. Az előfizetői szerződés esetében van egy mobiltelefon-szolgáltatásunk, ami adott havi díjas vagy feltölthető, de mindenképpen a szolgáltatóval vagyunk szerződésben. Ebben benne vannak az általános szerződési feltételek, üzletszabályzati szerződésfeltételek és minden lényeges dolog, ami fontos lehet ezzel kapcsolatban. Ha egy szolgáltatónál úgynevezett hűségnyilatkozatot vagy hűségidős szerződést kötünk (tehát 1 vagy 2 évre odakötjük magunkat a szolgáltatóhoz, nem válthatunk másikra), előfordul, hogy ennek fejében kedvezményes áron kaphatjuk meg az adott eszközt vagy pedig kedvezményesebb lesz a havi díjunk.
Mire fontos odafigyelni?
Fogyasztóvédelmi szempontból nem feltétlen érdemes az olcsóságot választani a megkötöttségért cserébe, bár a mobiltelefonok esetében gyakori a hűségidős szerződés, hiszen a hordozható telefon általában kötődik hozzánk. Viszont ott is felléphetnek problémák, például ha tönkremegy az eszköz, vagy pár hónap után leszerződök egy munkahelyre dolgozni vagy kapok máshonnan egy sokkal kedvezőbb előfizetést, nem fogok tudni mit kezdeni az 1-2 éves hűségidős szerződéssel. Nagyon fontos végiggondolni, hogy mennyire van szükségünk egy 2 éves hűségnyilatkozatra. A 2 év hosszú idő. Megéri-e a mínusz 1000-2000 forintos havi díjért cserébe? Hiszen tulajdonképpen egy kedvezményért eladom a flexibilitásomat, a rugalmasságomat, a lehetőségemet arra, hogy változtathassak, mikor kedvem tartja.
Ha viszont idő előtt felbontjuk ezt az 1 vagy 2 éves szerződést, akkor kötbér fizetésre vagyunk kötelezve. Ez azt jelenti, hogy akkor is ki kell fizetnünk a teljes időszakra vonatkozó díjat, hogyha már nem akarjuk használni azt az előfizetői szerződést. Amennyiben viszont, ha a szolgáltató komoly változtatást eszközöl a szerződésen, például díjszabást változtat vagy megnyújtja az időtartamot, akkor mi kötbérmentesen léphetünk ki a hűségidős szerződésből. Érdemes figyelni arra is, hogy vannak bizonyos szerződések, amik adott idővel a lejárat előtt lemondhatóak, egyébként meghosszabbodnak.
Ha a szolgáltatás nem működik megfelelően, a fogyasztónak nagyon erős jogai vannak, hiszen kötbérfizetési kötelezettsége van a szolgáltatónak abban az esetben, hogyha például nem tudja a jelzett hálózati hibát 48 órán belül megvizsgálni, elhárítani, 24 órán belül értesíteni minket ezekről, vagy akár a teljes hibát önmagában 72 órán belül megoldani. Legrosszabb esetben a 72 órán felül eső rész napokra lebontott előfizetési díjának a 2, a 4, vagy a nyolcszorosát kell, hogy kifizesse a szolgáltató attól függően, hogy hibás a szolgáltatás, vagy egyáltalán nem használható. Ezt vagy kedvezményként vagy levonásként a következő havi számlába belerakja, vagy pedig köteles ezt valamilyen módon kompenzálni vagy visszafizetni a fogyasztónak. Tehát a gyakorlatban, ha egyhavi előfizetésünk 10.000 Ft, akkor egy 10 napos késedelem esetén (amelyre az előfizetési díj normál esetben 3300 Ft) nyolcszoros kötbérfizetési kötelezettség mellett majdnem 30.000 Ft-ot kell kifizetnie a szolgáltatónak. Ezeket a kötbérigényeket be kell jelenteni egy úgynevezett panaszkezelés keretein belül, telefonon az ügyfélszolgálaton keresztül vagy levélben (elektronikusan hitelesített vagy postai úton), amelyet ezután a szolgáltatónak kötelezettsége teljesíteni.
Mi a helyzet az internet–előfizetéssel?
Amennyiben internet-előfizetést vásárlunk, akkor jellemzően a szolgáltatónk fel fog nekünk kínálni különböző csomagokat, illetve fel fogják nekünk ajánlani, hogy kössük egybe az internet és tévé előfizetéseinket vagy még ezekhez pluszban kössünk vezetékes telefonszolgáltatást. Ilyen esetben meg kell vizsgálnunk, hogy biztos hogy a jól hangzó kedvezményért cserébe megéri-e nekünk vásárolni egy televízió előfizetést is. Csak olyan dolgokra ruházzunk be hosszabb időre, amire tényleg szükségünk van. Ezután jön a második kérdés: hűségidős vagy határozatlan idejű szerződést kössünk? Ez még jobban befolyásolja az anyagiakat, ugyanis itt is érvényes a nagyobb kedvezmény lehetősége. A hűségidő ellen szólhat az is, hogyha A-ból B-be költözünk (akár egyetem, ösztöndíj vagy munka miatt), nem biztos, hogy a szolgáltatónk abban a körzetben megtalálható, nem biztos, hogy hordozni tudjuk a szolgáltatói szerződésünket. Az internet mindig egy bizonyos sávszélességen érkezik el hozzánk, amit a szolgáltató a szerződésben jelez. Ilyenkor főként a garantált sávszélességet érdemes nézni, mert az garantáltan elérhető lesz otthonodban. Ha a garancia ellenére sem éri el a mennyiséget, hibajelentéssel kell élnünk. A szerződést erre hivatkozva akár fel is bonthatjuk, igazolva korábbi bejelentéseinkkel.
(Vincze-Hajnal Blanka)
A mellékletet az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatja a „Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek támogatása” program keretében.
