Tartja a KFT együttes slágere. Hogy ezzel mennyien értenek egyet, bizonyítja, hogy 2017-ben az Európai Unió polgárai összesen 1,3 milliárd alkalommal utaztak legalább egy éjszakát otthonuktól távol töltve. Az utazások jelentős részét nem saját autójukkal bonyolították, hanem vonatot, repülőt vagy hajót vettek igénybe.
Személyszállítási eszközök használata esetén szinte mindenki számára ismerős helyzet lehet egy többórás késés, hibás, vagy hiányos szolgáltatás, elkallódott, késő csomagok, és még sorolhatnánk. Kevesen tudják azonban, hogy a szabályozások ebben az esetben is a mi oldalunkon állnak, és igen magas kártérítési összegekre is jogosultak lehetünk, amennyiben a befizetett pénzünkért nem a várt szolgáltatásban részesülünk. Siklósi Máté, immár állandó fogyasztóvédelmi szakértőnk segítségével utánajártunk, hogy pontosan milyen jogokkal és lehetőségekkel vagyunk felruházva egy utazás esetén.
A légiutasok jogait az EU már a 2000-es évek közepe óta igyekszik védeni és kibővíteni. Ehhez kiemelkedő, nagyon erős fogyasztói jogokat biztosítottak, olyan erőseket, amilyenek jelenleg nem állnak fenn sem a vasúti, sem a hajós vagy buszos közlekedésben sem.
Az Unión belüli közlekedésben kiemelt szerepe van a repülésnek, a légitársaságoknak. Az elmúlt húsz évben megjelentek Európában is a más kontinenseken már megszokott diszkont légitársaságok. Ezek az alacsony jegyárakért cserébe nem gondolták problémának, hogy a késéseket, valamint a szolgáltatás egyéb hibáit és hiányosságait a fogyasztók elszenvedik, a hatóságok pedig eltűrik. Ez azonban az Európai Unió értékrendjéhez nem igazodik, hiszen ha a fapadosoknak ezt megengednék, az a klasszikusan működő légitársaságokban is megingathatja a bizalmat, és a belső piac működésében hatalmas kárt tehet. Ezért is hozták meg azt a szabályt, hogy amennyiben egy repülőtársaság töröl egy járatot, vagy túlfoglalás miatt visszautasítja a beszállást, abban az esetben nem csak a jegyárat kell visszafizetniük, de még egy kártalanítási összeget is kötelesek folyósítani az utasnak. Ez az összeg a légiút hosszától függően 250 és 600 euró között mozog. Első körben persze azt is fel kell ajánlaniuk, hogy más módon eljuttatnak az úticélodhoz.
A repülőtársaságok voltak az elsők, amelyek elkezdték használni azt a foglalási rendszert, ami korábban hotelekben és vendéglátásban volt jellemző. Több ülőhelyre fogadnak be foglalási összegeket, mint ami valóban rendelkezésre áll. Ez legtöbbször semmilyen problémát sem okoz, a légtársaságok elég pontosan tudják, hány foglalásból mennyi lesz a valódi utas. Ha pedig mégis többen érkeznek, mint a repülő férőhelyeinek száma, jellemzően a magas árrés miatt még a kártérítésekkel együtt is profittal számolhatnak a légitársaságok.
Mivel ezek a cégek profitorientáltak, igyekeznek a felmerülő kártérítési összegek kifizetését lehetőség szerint elkerülni. „Az EU-s szabályozás arra is kitér, hogy amennyiben egy járat 3 óránál többet késik, szintén visszaigényelhető az adott utazás ára, és még a már említett 250-600 € közötti kártérítést is meg kell kapnunk. Bármilyen késés esetén a légitársaság kommunikációs lehetőséget (internetelérés, telefon), illetve ellátást (étel, ital) köteles biztosítani” – tudtuk meg Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szakértőtől
Ehhez nagyon hasznos lehet, ha rendelkezünk idegennyelv-ismerettel, legalább angolul vagy németül beszélünk. Emellett érdemes megismernünk ezen jogainkat már utazás előtt, hogy könnyebben élhessünk velük. A legtöbb légitársaság nem magyar, így kevéssé számíthatunk arra, hogy az ügyintézés nyelve magyar lesz, bár néha kellemes meglepetések érhetik az utast.
Ismerjük meg az intézményeket, amelyek fogyasztói jogaink érvényesítésében segítenek! Ezeket a szervezeteket akkor érdemes felkeresni, ha a légitársaság igyekszik elkerülni a kártérítési összeg megfizetését.
Az egyik lehetőség, a Magyarországon, az Innovációs és Technológiai Minisztérium keretein belül működő Európai Fogyasztói Központ igénybevétele – ez a nagyobb munkával járó, esetenként több hónapot igénybe vevő verzió. Ők külföldi légitársaságokkal és ha kell, fogyasztóvédelmi szervezetekkel való kapcsolatfelvétellel igyekeznek az ügyfeleiket segíteni. Nyomás alá helyezik a repülőtársaságokat, amik jellemzően fizetnek is ennek hatására, persze csak hosszabb nyomásgyakorlás eredményeképpen. Ez sokszor ténylegesen egy hosszabb, hónapokig húzódó folyamat, hiszen a légitársaságok tényleg nem szívesen fizetnek. De fontos leszögezni, hogy siker esetén teljes az öröm: az EFK ingyenes segítséget nyújt minden magyar és EU-tag állampolgárnak.
Az utóbbi időkben megjelent egy újfajta ügyintézési lehetőség is a légiközlekedésben. Olyan, jellemzően internetes felületeken működő cégek képében, amik a várt visszafizetés 40-50 százalékáért cserébe villámgyorsan, egy-két hét alatt behajtják a társaságokon a jogos összegeket. Nyilván, ezen módszer ígéretesnek tűnhet, hiszen gyorsan visszakapjuk a pénzünket, azonban nem szabad elfelejteni, hogy milyen magas ára is van ezen szolgáltatásoknak. Az esetenként százezer forint felé rúgó kártalanítási tételek van, hogy több mint felét veszi el egy ilyen típusú cég. Sok esetben kis munkával is rengeteget spórolhatunk, ha magunk intézzük ügyeinket.
Az első mindenképp az legyen, hogy megnézzük itt is: milyen szolgáltatások járnak a pénzünkért, mik a rejtett költségek, milyen jogok és térítések illetnek meg minket probléma esetén.
Milyen jogok illetnek meg minket a sokkal régebb óta fennálló és működő hajós, vasúti, valamint buszos/távolsági buszos közlekedésben? Ezen területeken kevésbé vagyunk felvértezve stabil, egyértelmű, erős fogyasztói jogokkal. A közlekedés ezen ágazataiban gyakorlatilag nincs is külön szabályozás által meghatározott fix kártérítési összeg. Egyéb törvényi tényezők döntenek. A vasúti közlekedésben járattörlések esetén fennáll olyan lehetőség, amelyben visszakapjuk a jegyárat, és még kártérítésben is részesülhetünk, ez így is kevésbe kiforrott szabályrendszer, és kártalanításképpen ne a repülőjáratoknál említett összegekkel, hanem azoknál jelentősen alacsonyabbakkal számoljunk – mondta el Siklósi Máté.
Nagy különbséget képez a taglalt három másik közlekedési forma és a repülés közt az is, hogy míg az előbbiek esetében a társaságokon sok esetben nem múlik egy késés, például forgalmi dugó, torlódás esetén, addig a repülőtársaságok esetében nehezebben magyarázható egy-egy késés. Persze, a repülőtereken is kialakulhatnak torlódások, azonban ez korábban jóval kevésbé volt jellemző, mint egy közúti fennakadás. A járvány miatt bizonyára most egyáltalán nem is fordul elő ilyen, de két évvel ezelőtt már szinte az volt a meglepő, ha egy gép tényleg pontosan akkor indult, amikorra ki volt írva.
Mindenkinek, aki utas, megvannak ugyanazon fogyasztói alapjogai. Ha egy szolgáltatás nem úgy valósul meg, ahogyan a szerződésben foglaltak szerint kellene, jogorvoslatra van lehetőségünk kivétel nélkül, minden esetben. Ismerjük meg a jogainkat, éljünk velük, harcoljunk értük!
(Kaposi Márton)
A mellékletet az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatja a „Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek támogatása” program keretében.
