Talán senkinek sem mondok azzal újat, hogy a koronavírus-járvány okozta helyzet szinte mindenkinek az életét felforgatta. Ez nem volt másképp a zenészekkel sem, hiszen koncertek maradtak el, a nyári fesztiválok közül is több nem lesz megtartva. Ennek ellenére egy része a zeneiparnak is megváltozott és sikeresen alkalmazkodott a kialakult helyzethez.
A zeneipar szerintem egy olyan ágazat, amely, bármi történjen is, mindig igazodni tud a világ jelenlegi helyzetéhez. Ez most is igazolódott, hiszen annak ellenére, hogy szinte minden létező programot lefújtak a járvány miatt, zenei téren több olyan dolog is történt, ami előrelépésnek nevezhető. Rengetegen kezdték el a közösségi médiát olyan dolgokra is használni, amire eddig még nem, így kifejezetten sok előadótól hallhattunk akár egy egész koncertet is. Emellett született több, korábban nehezen elképzelhető kollab, sőt, a zene már a videójátékokat is meghódította.
Persze, a zenei élete nemcsak az amerikai vagy éppen spanyol sztároknak vett fordulatot, hanem a hazai előadóknak is. Mint ahogy szinte minden területen, itt is vannak olyanok, akik amellett, hogy a DUE-hoz tartoznak, aktívan pengetik a gitár húrjait, szövegeket írnak, vagy éppen dobolnak. Beke Danival, Balázs Konráddal és Babaitisz Jorgosszal, azaz Lil Frakkal beszélgettem arról, hogy hogyan érinti őket ez az időszak, és hogyan vészelik át.
„Mindent megnehezít, egy másfél éves babával itthon lenni két dolgozó embernek minden, csak nem egyszerű. Szoros napirend szerint megyünk reggel hattól este hétig-nyolcig, és van úgy, hogy főzés közbeni porszívózás közben kell még a gyerekkel is foglalkozni, miközben a másikunk épp egy konferenciahívásban van. Ilyen helyzetben elég nehéz bármi újra egyáltalán gondolni is.” – kezdi Dani a történetmesélést, amivel rávilágít arra, hogy ha nem egyedül él az ember, fontosabb megoldandó problémák is lépnek fel, mint egy-egy dal. Jorgosz, viszont teljesen más cipőben jár, hiszen a stúdiózás nála egy darabig így szünetelt, viszont az alkotásra több ideje jutott, sőt, fellépések hiányában egy online koncertet is bele tudott illeszteni a napjaiba. Konrád ezzel ellentétben pedig egy kész hullámvasútként élte meg ezt az időszakot.
„Előbb alkotói válság, majd inspiráció jött, mindkettőn keresztül mentem. Amikor beütött a krach, bámultam magam elé és vakaróztam, nem nagyon tudtam hova tenni a koronát. Miért kapta ezt az emberiség, mit tudunk vele kezdeni, mi lesz most – kavarogtak a kérdések a fejemben. Nem is nyúltam hangszerhez az első pár hétben, kicsit nihilben voltam, és a bizonytalanság zavart leginkább, hogy nem tudjuk pontosan felmérni, milyen károkat okoz, és hogyan tudunk kilábalni belőle. Aztán valahogy belenyugodtam, felvettem a gitáromat, elkezdtem tovább írogatni a készülő dalainkat, és zeneileg ment minden tovább úgy, mint normál időkben”. Ezen kívül pedig egy régi vágyát is elkezdte megvalósítani, hiszen belekezdett a zongoratanulásba. A kedvenc dalait pedig már el is kezdte játszani, sőt, hamarosan akár billentyűszólamokat is hallhatunk tőle egy-egy twentees-dalban.
Lehetséges volt ilyen körülmények között együtt zenélni, felvételeket, próbákat beütemezni, és ha igen, mennyiben zajlott másként egy ilyen folyamat?
Dani: Speciális a helyzet, mert a WNTS-sel pont az utolsó, elköszönős négy dalt akartuk megcsinálni, és már csak az énekfelvétel hiányzott, amikor beütött a karantén, meg az otthonról dolgozás. Szóval először véget kell érnie ennek az őrületnek, aztán megcsináljuk azt a négy dalt, aztán kitaláljuk, mi is legyen a zenekarral. Addig meg van időm itthon megtanulni akusztikus gitározni. Már vagy hat éve porosodott a sarokban, most minden nap beleerőltetem a menetrendbe, hogy legyen időm legalább 15 percet gyakorolni.
Jorgosz: Lehet csak lassabban. Kedves barátom, zenésztársam D. Koms online küldte a zenéket, én pedig visszaküldtem rá a szöveget, amit írtam. Általában ez úgy történik, hogy találkozunk, és egy helyen készül a zene és a szöveg is. Kapitány Mátéval, viszont könnyebb volt összehozni az otthoni stúdiót, mert közel lakunk egymáshoz. Ennek az eredménye lett a Kanapé c. dal.
Konrád: Jó ideig mi sem találkoztunk, majd jött egy lehetőség közönség nélküli, TV-felvételnek készülő koncertet adnunk az A38 Hajón, arra kezdtünk el próbálni először – hárman, az új basszusgitárosunk, Tomi (Melegh Tamás – a szerk.) nélkül, ő ugyanis egy idős családtagja védelmében száz százalékosan komolyan vette az otthon maradást, amiért ezúton is nagy respekt neki. A lazítás óta két próbánk is volt, ami persze nem veszélytelen, de nem érintkeztünk, jó távol álltunk egymástól és gyakran szellőztettük a próbatermet, remélem, hogy mentünk ezzel valamire. Most már kellő elővigyázatossággal Tomi is velünk tart, gyakoroljuk a dalokat, otthon pedig írjuk az újakat az ősszel megjelenő kislemezünkre.
Azzal együtt, hogy az ember kénytelen az otthonába bezárkózni, akarva akaratlanul nyitottabb lesz a körülöttük élőkkel. Így történhetett meg olyan dolog is például, hogy Jorgosz az évszázad erkélypartiját dobta össze a szomszédja társaságában. Konrád szerint pedig ezek a szürke hétköznapok nem is igazán tartalmaznak semmi vicces dolgot. Így eshetett meg, hogy – saját bevallása szerint – a legviccesebb dolog az Európa-dal klipjének egyik jelenete volt, amikor az egyik főhős a másik vállára teszi a kezét a „nyomja a válladat” sor után.
Emellett pedig sikeresen megtanult tudatosan vásárolni és nem felesleges tárgyakra költeni, szóval innen is egy kis taps neki emiatt. Danit pedig, nem meglepő módon a kisbabája nevettette meg a legtöbbet. „Éppen elénekeltem neki egy új dalt, és rámutatott a gitárállványra, hogy rakjam vissza a gitárt, aztán odahozta a Bluetooth-hangfalat, hogy inkább Kalákát hallgassunk…”
Most viszont egyelőre úgy tűnik, hogy a kormány lazít a korlátozásokon és így, habár a nyári nagy fesztiválok elmaradnak, lesz zenei élet 2020 nyarán. Abban biztos vagyok, hogy mindenki már tűkön ül és várja a jobbnál jobb koncerteket és bulikat, amelyeket az idei nyár tartogathat. Persze egyelőre csak óvatosan, a legfontosabb továbbra is a vírus megállítása, bulizni pedig lesz még időnk bőven.
(Lendvai Martin)
(Képek forrásai: http://www.vasarhely24.com/, https://www.facebook.com/daniel.beke)
