Érdekel a matematika, a fizika vagy az informatika? Szeretnél egyetemre menni, és utána olyan pályán elhelyezkedni, ahol e területek valamelyikével foglalkozhatsz? Ha ezen állítások igazak rád, akkor a mérnökinformatikus és a villamosmérnöki szak épp neked való!
Mérnökinformatikus szak – az informatika leggyorsabban fejlődő ágazata
A mérnökinformatikus szak lényege szárazon: a műszaki informatika, az információs rendszerek és szolgáltatások telepítése, üzemeltetése és fejlesztése, információs infrastrukturális fejlesztése és kivitelezése, adat- és programrendszerek tervezési, létrehozási feladatainak ellátása.
A képzési terület a nevéből adódóan az informatika, tehát ebből a tárgyból szükséged lesz érettségire, lehetőleg emelt szintűre, ha erre a szakra szeretnél jelentkezni. Természetesen, ha valamilyen ágazati szakmai érettségid van, amely a tárgyhoz kapcsolódik, az is számít, és az informatika mellett szóba jöhet a felvételi során a matematika és a fizika érettségi is, akár közép-, akár emelt szinten.
Több magyar egyetem is indít mérnökinformatikus képzést – BME, PTE, DUE, Óbudai Egyetem, Debreceni Egyetem –, melyeknek ideje hét félév. A felsorolt intézmények közül a képzés mindenhol indul magyar nyelven, van olyan budapesti egyetem viszont, ahol még angolul is tanulhatnak a hallgatók. A ponthatárok mindenhol viszonylag alacsonyak, a BME-n a legmagasabb, de általában itt sem megy 400 fölé. Az utóbbi években legalábbis, de meglepetések mindig érhetik az embert. Az alapszak elvégzése után mesterképzés is végezhető, ez újabb négy félévet ölel fel. Érdekesség, hogy a mérnökinformatika a legnagyobb iramban fejlődő része az informatikának.
A mérnökinformatika mellett természetesen vannak az egyetemi informatikaoktatásnak más szakjai is, például a gazdasági informatikus, üzemmérnök-informatikus, programtervező- és fejlesztőinformatikus.
Villamosmérnöki szak – mindenhol ott vannak!
A mérnökinformatika mellett a villamosmérnöki kar is sok lehetőséget kínál az érdeklődőknek. A levelezőn és nappali munkarendben is elvégezhető képzésre felvételizőknek mindenképp szüksége van egy jól sikerült matematika érettségire. Emellett az informatika, a biológia, a fizika és a kémia sem árthat. A sikeres alapképzéshez fontos, hogy legyen egy B2-es középfokú nyelvvizsgád is.
De mit csinál egy egyetemet végzett villamosmérnök? Elektromos, illetve elektronikus eszközök, berendezések, létesítmények tervezésén, gyártásán, működtetésén dolgozik. A terület képviselőinek munkája minden emberre hatással van, hiszen eredményeik jelen vannak a háztartásokban, a közlekedésben és még az űrkutatásban is. Lényegében mindenhol, még a zeneiparban is – a legtöbb hangmérnök villamosmérnökként is végzett. Természetesen az alapszak elvégzése után itt is lehetőség van mesterszakra jelentkezni, amelynek időtartama négy félév. A ponthatárok itt sem magasak, azonban észben kell tartani: nem bejutni nehéz, hanem bennmaradni!
(Oláh Szabolcs)
