Ha online vásárlásról beszélünk, jogilag arra gondolunk, amikor valaki egy távközlő eszközön – interneten, telefonon, hagyományosabb helyeken faxon, katalógusos áruházból telefonon – megrendeli a terméket, majd a cég kiszállítja azt. Ezeket hivatalosan távollévők között kötött szerződéseknek hívják, melyekre speciális jogok vonatkoznak. Ezekről beszélgettünk Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szakemberrel.
Milyen jogaink vannak online vásárlásaink során?
Ha veszünk egy ruhát a boltban, akkor a szabály nem biztosít nekünk olyan lehetőséget, hogy meggondoljam magam, ellenben, ha távollévők között kötünk szerződést, akkor a jog fenntartja a 14 napos indokolás nélküli elállás lehetőségét. Ilyen esetben nem tudjuk megnézni, megtapogatni, felpróbálni a termékeket, ezért gondolták úgy a jogalkotók, hogy legalább a kipróbálást biztosítani kell a termékeknél. Egy cipő vásárlásakor, ha a boltban felpróbáljuk és megvesszük, visszavitel után az üzlet méretprobléma miatt többnyire nem adja meg a visszacserélés lehetőségét. Ellenben egy online rendelt lábbelit otthon próbálunk fel, és ha az mégsem megfelelő, akár méretben, színben vagy minőségben, becsomagoljuk és visszaküldjük. Tehát ez a 14 napos elállási jog az internetes vásárlások egyik legfontosabb eleme.
Milyen lehetőségek kapcsolódnak az elállási joghoz?
Először is, ezt a lehetőséget csak magánszemélyek vehetik igénybe, ugyanis, ha cégek nevére vesszük meg a termékeket, nem illetnek meg minket ezek a fogyasztóvédelmi jogok. Azt is fontos megjegyezni, hogy indoklás nélkül lehet élni ezzel a lehetőséggel. Bár a cég megkérdezheti, hogy miért küldtem vissza a terméket, az elállástól való jogot azonban ez semmiképpen sem befolyásolhatja, és ragaszkodhatom ahhoz is, hogy nem indoklom meg a visszaküldést. A harmadik nagyon fontos dolog, hogy egy-két kivételtől eltekintve (gyorsan romló élelmiszer, szerzői jog által védett szoftverek, újságok, egyedileg rendelt, nekünk készített) a megrendelt termékeket ki lehet próbálni, és még utána is visszaküldhetők. Amit azonban meg kell jegyezni, hogy az elállás esetén a visszaküldés költségét mindig a vásárló fizeti, így nem mindegy, hogy az áru Magyarországról érkezett vagy például Franciaországból, ugyanis eléggé eltérőek külföldi rendeléseknél a költségek, és a lehetőségek. (Manapság sok eladó vállalja át a szállítási és visszaszállítási költséget is rendelésösztönzési célból. – a szerk.) Ha pár ezer forinttal olcsóbban meg tudunk rendelni egy pulóvert Spanyolországból, de mégsem tetszik a ruhadarab, számítani kell rá, hogy a visszaküldés ára magasabb lesz, mint egy hazai cég esetében lenne. Viszont mikor élünk az elállási lehetőséggel, fontos tudnunk, hogy a szállítási költség összege visszajár, ugyanis az egész szerződést felbontjuk ekkor, és a cégnek vissza kell utalnia a vételárat és minden járulékos szolgáltatási díjat. Ami még érdekes ebben, hogy ez csak az Európai Unión belül kötelező. Ha EU-n kívülről rendelünk, az eladást kínáló cégnek nem kötelessége felajánlani az elállást. Ilyen esetben fontos arra is gondolnunk, hogy ha valami probléma akad a termékkel, abban az országban nem védenek az uniós jogszabályok, így ilyen esetben fel kell készülnünk arra, hogy megvédjük magunkat – vagy vállaljuk annak kockázatát, hogy rajtunk marad a nem is megfelelő termék.
Ha egy a közelemben is megtalálható bolt online webshopjából rendelek, de valami probléma akad a termékkel, visszavihetem az üzletbe, vagy kötelező visszapostázni?
A visszaküldést minden esetben biztosítania kell a cégnek, de az nincs meghatározva, hogy milyen módon teszi meg ezt. Vannak olyan üzletláncok, amelyeknek 70-80 boltja is megtalálható az országban, és webáruházzal is rendelkeznek, de kikötik a szabályzatukban, hogy a megrendelt termékeket a boltokba nem lehet visszavinni, mindenképpen fel kell adni őket. Ellenben ismerünk olyan Magyarországra települt cégeket is (lengyel, angol, svájci), akik állják a visszaküldés költségét is, ami azt jelenti, hogy valahogy el kell juttatni a terméket egy előre meghatározott helyszínre, és ők onnantól mindent rendeznek.
Hogyan állapíthatjuk meg, hogy egy webáruház biztonságos-e?
Magyarországi üzlet esetén ezt nagyon egyszerű megnézni, ugyanis az állam biztosít könnyen elérhető cégkereső platformokat, ahol megnézhetjük, hogy ki az üzemeltető, mióta működnek, van-e megfelelő árbevételük stb. A következő szempont, hogy hogyan tudom elérni kérdés, probléma esetén a webáruházat. Az oldal megnyitása után elsőként a kapcsolatok fülnél nézem meg, milyen elérhetőségeik vannak, nagyobb tételben való rendelés esetén megéri kipróbálni is ezeket, hogy tényleg funkcionálnak-e. A harmadik lehetőség az, hogy az interneten beírjuk a cég nevét, és ott minden pozitív és negatív véleményt meg fogunk találni velük kapcsolatban.
Hogyan tudjuk érvényesíteni a jótállást online?
A jótállás és szavatosság pont ugyanúgy működik, mint az offline boltoknál. Ugyanúgy megkapjuk a terméket, és ha bármi nem olyan, mint ahogy azt a szerződésben ígérte a webshop, attól függően, hogy a termékre mi vonatkozik, lehet a jótállási jogunkkal élnünk. A szavatosság két évig áll fenn, de a fogyasztó fél évig tudja érvényesíteni a jogait, utána a kereskedő szakvéleményt kérhet arról, hogy igaza van-e a vásárlónak. 2022. januártól viszont ez a hat hónap megváltozott egy évre, tehát minden szavatosságra vonatkozó esetben egy évig kell majd bizonyítania a cégnek, hogy nem volt gyártási hibás a termék, amennyiben visszavisszük azt. A kötelező jótállás egy szigorú szabály, amely csak Magyarországra jellemző. Ezt tartós fogyasztási cikkeknél használhatjuk: gépeknél, szemüvegeknél, bútoroknál, járműveknél stb. Amelyek elérik a tízezer forintot, egy év, amelyek a százezret, két év, amelyek pedig a 250 ezret, azokra három év a jótállás. Ezek a jogok ugyanúgy élnek az online boltoknál, mint a sima üzletekben, a különbség az érvényesíthetőség, hiszen ha weben rendelünk, kicsit problémásabb lesz megbeszélni az eladóval, hogy az adott hiba hogy merült fel.
Van különbség aközött, ha utánvéttel fizetem a terméket, vagy ha banki átutalással történik a számla kiegyenlítése?
A fizetés módja elvben biztonságosabb utánvéttel. Figyelembe kell venni azonban, hogy az utánvét önmagában is drága a pénzkezelés miatt. A banki átutalással szemben a bankkártyás fizetés viszont biztonságot is ad, ugyanis a kártyákat biztosító cégek lehetőséget adnak, hogy ha csalás áldozataivá válunk, vagy probléma van a rendelésünkkel, és előre kifizettük az összeget, akkor pár napon belül indoklás nélkül, később pedig indoklással visszaszolgáltatják a pénzt.
(Hegyi Vivien, Panulin Boglárka)
A rovatot a Fogyasztóvédelemért Felelős Minisztérium támogatta.
