Karácsony. Mindenkinek mást juttat az eszébe, van, akinek az ajándékokat, a nagy közös étkezéseket a családdal, amikor utána megmozdulni nem tudunk, mert annyit ettünk, esetleg a díszes karácsonyfát. Magyarországon december 24-én van szenteste, 25-én és 26-án pedig karácsony, ahogy a világ sok más országában is. Általában ahány ház, annyi szokás, de nagyjából hasonlóan zajlik az ünnep mindenhol. Szokás halászlevet enni szenteste, és mivelhogy keresztény ünnep a karácsony, sokan mennek éjféli misére, istentiszteletre is.
De más országokban másképp ünnepelnek. Íme, néhány érdekesség a világból, hogy máshol hogyan is tartják az év talán legszebb ünnepét.
Angliában a gyerekek nem szenteste, hanem december25-én reggel kapják meg zokniba csomagolt ajándékaikat a Télapótól, aki a kéményen keresztül érkezik, és a kandallóból bújik elő.
A brit hagyományok szerint a karácsonyi puding keverése közben kívánt dolgok valóra válnak, de csak akkor, ha a keverést az óramutató járásával egyező irányban végezzük. A régi Angliában a hagyományos karácsonyi vacsora a mustáros disznófej volt.
Ausztráliában van olyan település, ahol a Mikulás szörfön érkezik, sokan ugyanis a tengerparton töltik a karácsonyt. Az ausztrál hagyományok szerint a Mikulás szánját nyolc kenguru húzza.
Venezuela fővárosában, Caracasban karácsony estéjén lezárják az utcákat, és az emberek görkorcsolyával mennek a templomba.
Katalónia is elég érdekes szokással szolgál nekünk: a katalánok is előszeretettel állítanak kis betlehemi jászolokat Jézuskával, Máriával. Ami viszont más: a karácsonyi csendéletbe ők belecsempésznek egy extra figurát, a Caganert. Ez nem más, mint egy kakiló figura, amit ha megtalálnak a gyerekek, örömmel kiáltanak fel: MEGVAN CAGANER!
DéI-Afrikában az ünnepi finomságok nem a gyenge gyomrúaknak valóak. Karácsony napján a helyiek marékszámra eszik a frissen kisült császárlepke-hernyókat.
(Herman Gréta, Ein-Stein, Tolnai Lajos Gimnázium, Gyönk)
