Az elektromos autózás évről-évre rengeteget fejlődik, ám úgy tűnik, még mindig nem eléggé vonzó a társadalom nagy részének ahhoz, hogy mindenki erre váltson. De biztosan környezetkímélőbb egy villanyautó benzines vagy dízel társainál? Mi a helyzet az akkumulátorgyártással? Vajon minek kellene megváltoznia ahhoz, hogy sokkal több zöld rendszámos autó legyen a világon? Elképzelhető, hogy nem való mindenkinek a villanyautózás?
Ebben a cikkben ezekre és még sok más kérdésre kerestük a választ, hogy mindenki tisztább képet kaphasson a témáról. Kezdjük is a leggyakrabban felmerülő kérdéssel!
Az elektromos autók legyártása tényleg környezetszennyezőbb?
A brit AutoExpress magazin egy 2022-es cikke szerint egy átlagos, belső égésű motorral rendelkező autó gyártása során átlagosan 5,6 tonna, míg egy elektromos autó gyártása során 8,8 tonna szén-dioxid termelődik. Nyilvánvalóan ez a két számadat változhat, de nagy általánosságban kijelenthető, hogy van egy kb. másfélszeres különbség az akkumulátorok miatt.
Mennyi idő alatt egyenlítődik ki ez a különbség?
Ez attól függ, hogy az autót a világ mely részén fogják majd használni. Nem mindegy, hogy miből állítják elő azt az áramot, amivel az kocsit tölteni fogja a leendő tulajdonosa.
Hazánkban egy kilowattórányi áram előállítása jelenleg kb. 220-240 grammnyi szén-dioxidot termel. Ezek alapján egy átlagos, 20 kWh-t fogyasztó elektromos autó kb. 5,6 kg, egy hasonló paraméterekkel rendelkező, 7 literes fogyasztású autó pedig 16,2 kg szén dioxidot termel 100 kilométeren.
Nálunk tehát kb. 40 000 kilométer megtétele szükséges ahhoz, hogy az elektromos autó előnyre tegyen szert. – Úgymond innentől kezdve lesz környezetbarátabb, mint benzines társai.
Ez a 40 000 km-es érték lehet jobb, netán rosszabb?
Mindez attól függ, hogy hol fogják használni az autót. Míg az USA-ban előfordulhat, hogy 80-100 ezer kilométer is kell a gyártáskor termelődött plusz visszahozásához, addig pl. Franciaországban, Norvégiában vagy éppen Svédországban az első pár ezer kilométer elég lenne ehhez. Ez az érték akkor lehet ennyi, ha az ember csak „konnektorból tölti” az autót.
Mi a helyzet magával az akkumulátorgyártással?
Természetesen a sima autók legyártása is rengeteg nyersanyagba és energiába kerül, ám a rohamosan fejlődő akkumulátorgyáraknak például óriási vízigényük van. A napi több tízezer köbméternyi víz nagy része nem használható fel érdemlegesen, a maradék pedig visszakerül a csatornákba, vagy gőzként levegőbe. Reméljük, a visszaengedése előtt jól meg lett tisztítva…
A villanyautózás nem olyan rég, 8-10 évvel ezelőtt kezdett el világviszonylatban is ismertebbé válni, így még nincs olyan sok tapasztalatunk ezzel kapcsolatban. Elvileg egy elhasználódott akkumulátor 90-95%-ban újrahasznosítható, ám ehhez is óriási gyárépületek szükségesek.
Miért nem vesz mindenki villanyautót?
A válasz nagyon egyszerű. Jelen pillanatban az átlagember számára drága lehet. Egy olyan árérzékeny piacon mint amilyen Közép-Kelet-Európa is, valahogy nem tud eléggé vonzó lenni.
Való igaz, hogy a hatásfoka jobb lenne a villanyautóknak, ám ez meglátszik az árukon is. A KSH adatai szerint a magyarországi autók átlagéletkora meghaladja a 15 évet, amiből az következik, hogy az emberek nagy részének nincs pénze új autóra. – Ha pedig netán lenne is, nagy valószínűséggel nem lenne elég a legolcsóbb elektromos autóra sem.
Lesz ez még olcsóbb?
Valószínű, hogy igen. Minél többen vesznek egy adott terméket, a későbbiekben annál olcsóbban tudják azt adni. – A villanyautózás talán így lesz évről-évre egyre könnyebben elérhető minél többek számára.
Mi a helyzet a töltőhálózattal?
A másik visszatartó indok az e-autó vásárlása során sokak számára a megfelelő töltőhálózat hiánya lehet. Ugyan Magyarországon már egészen jó a helyzet, de még mindig van hová fejlődni. – Ám ne feledjük, több mint 100 éve, mikor megjelentek az első „automobilok” a benzint is a patikában lehetett kapni, de hamarosan megjelentek a benzinkutak.
Talán ez a legjobb példa a jelenlegi töltőhálózatra, (nem csak a miénkre, sok más országéra is) hogy valami nagy dolog van készülőben, mi pedig kíváncsian várjuk a fejleményeket.
Mi lesz, ha kigyullad egy villanyautó?
Napjainkban a belső égésű motorral rendelkező autók vannak többségben, ha pedig egy baleset során kigyullad egy gépkocsi, akkor a tűzoltók kb. negyed óra alatt 500 liter vízzel el tudják azt eloltani. Ezzel szemben az elektromos autók oltása 2-3 órába is beletelik, vízből pedig akár 20X több, azaz 10 000 liter is szükséges lehet.
Az újragyulladás veszélye viszont ezután is fennáll, éppen ezért néhány országban már ún. oltókonténerekbe merítik a tűzveszélyes autókat. – Azért, hogy néhány nap múlva ne kelljen megismételni az oltást. A probléma viszont az, hogy sok helyen még nem elterjedt ez a megoldás.
Az utolsó három példa tökéletesen tükrözi, hogy az elektromos autó egyáltalán nem egy rossz dolog, csak úgy tűnik, hogy még nem mindenkinek való. A világ és az emberek nagy része pedig még nincs igazán felkészülve rá, így rengeteg dolgon kellene fejleszteni ahhoz, hogy az átlag autótulajdonos észre se vegye a különbségeket egy benzines, vagy dízel autóhoz képest, például ár, hatótáv, töltési lehetőségek miatt.
Így a végére viszont egy kis kitekintő; pár évvel ezelőtt egy nagyon érdekes ötlettel állt elő a Renault. A Párizstól nem messze található Flins-i Renault Gyárban legfeljebb 5-6 éves használtautókat újítanak fel gyári, illetve hibátlan állapotú bontott alkatrészekkel.
Ezzel biztosítva a lehetőséget, hogy a kevesebb pénzzel rendelkező autóvásárlók is új kocsihoz juthassanak. Nem mellesleg a szakszerű felújítással meghosszabbodik az autók élettartama is, és nem mellesleg hosszútávon kevesebb szén-dioxid termelődik. Olyasmi ez, mint a Rejoy, csak nem telefonokkal, hanem autókkal. Ebből viszont nincs akkora profit. – De lehet, hogy ez lenne a jövő?
Török Barnabás
Kiemelt kép: Pexels.com
