Kollektív kíváncsiság – Interjú Varga Vázsonnyal

Gondolkoztál már azon, hogyan lesz valakiből fizikus? Vajon mennyire tudományos alapúak a sci-fi filmek? Lehetséges idegen bolygókat kolonizálni? A következő interjúban Varga Vázsony fizika szakos hallgató válaszait olvashatjátok, aki rendkívül tájékozott a természettudományok témakörében, ugyanis az évek során rengeteg kiemelkedő helyezést ért el mind országos, mind nemzetközi versenyeken.

Mikor kezdett el igazán érdekelni a fizika?

Mint nagyon sokunkat, engem is már kiskoromban lenyűgözött a csillagászat. A témába vágó könyvek, a holdra szállás gondolata, vagy akár a bolygók és csillagok leírása és képei is felélénkítették a gyermeki fantáziám. Lehet bennem is ekkor alakult ki ez a fajta fogékonyság. Talán 7-8 éve fogalmazódott meg bennem igazán, hogy a fizika ezen területeivel szeretnék foglalkozni. Véglegesen gimiben döntöttem el, hogy ezt a pályát választom, ami leginkább a versenyeknek, legfőképp a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiának.

Most, hogy a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia magyar csapatát fogod felkészíteni, hogyan viszonyulsz az „oktató léthez”?

Mindig is szerettem tanítani, viszont erre igazán kilencedikben jöttem rá, amikor az egyik más érdeklődésű osztálytársamnak segítettem a fizikában. Ez végül odáig nőtte ki magát, hogy most már a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia magyar csapatának válogatóversenyére felkészítő szakkörnek vagyok az egyik tartója, valamint a vezetésemmel megindult egy diákolimpikonos szakkör is, gőzerővel készülünk a novemberben megrendezésre kerülő idei Olimpiára.

Ha nem fizikus lennél, melyik természettudományi tárggyal foglalkoznál?

Erre a kérdésre a válaszom vagy az, hogy nem tudom, vagy az, hogy bármelyik, hiszen mindegyik nagyon érdekel. Talán a kémia felé kicsit jobban hajlok, de a biológia és a földrajz is izgalmas. Ezért szeretem a csillagászatot, hiszen ötvözete a legtöbb természettudománynak. Gondoljunk bele, hogy a NASA-nál is mennyi különböző végzettségű ember dolgozik, hiszen nem csak fizikusokra van szükség a felfedezések során.

Ezek szerint szívesen lennél űrhajós is akár?

Nem túl sok esélyt látok arra, hogy űrhajós legyek, mivel pár centivel magasabb vagyok, mint a limit, viszont ez engem egyáltalán nem zavar, ugyanis jobban érdekel maga a kutatás, mint az, hogy kiutazzak az űrbe, inkább a földi bázis szakértői közé szeretnék tartozni. Ebben az is közrejátszik, hogy nem szívesen kockáztatnám az életemet egy ilyen veszélyes munka miatt. Ennek ellenére teljesen érdekfeszítőnek találom az ötletet.

Egy kutatásban is részt veszel jelenleg, milyen specifikus jelenséget vizsgálsz?

Az Új Nemzeti Kiválóság Program keretein belül szeretnék az egyetemi éveim alatt több kutatásban is részt venni, egyelőre csillagászati irányokban. A jelenlegi témám magába foglalja a csillagok különböző paramétereinek vizsgálását, a fényváltozást és a fémességet. Azaz az égitestek kémiai összetételét vizsgálom.

A mostani tudásodhoz mérten mennyire találod nehéznek az egyetemet?

Mivel elsőéves vagyok az első pár hétben a legtöbb órán inkább csak ismételtünk, viszont annak ellenére, hogy voltam már a fizikai diákolimpián, egyre több újdonságot hallok. Természetesen a háttértudásom ellenére mindig érhetnek meglepetések, ezért igyekszem folyamatosan készülni a vizsgákra.

(Erdélyi Bíborka)