Többek örömére idén újra a fesztiválokról szólhatott a nyár. Ugyan mind a közönség, mind a fellépők elsősorban hazaiak voltak, mégis hasonló hatást tudtak gyakorolni az emberekre, mint a külföldi előadók. A koncertek és a fesztiválok tökéletes kikapcsolódást nyújtottak a zsúfolt hétköznapokban elfáradt embereknek.
Ha megkérdezünk egy átlagos fiatalt, hogy mit szeret a legjobban a nyárban, és mi az, amit a legjobban vár, akkor gyakran azt a választ kapjuk, hogy valamelyik koncertet vagy fesztivált. A zenekaroknak többnyire a nyár a folyamatos fellépésről szól, és mivel idén a megszokotthoz képest később kezdődött a koncertszezon (és teljesnek még messze nem nevezhető), ezért nem is tervezik szeptemberben befejezni a szabadtéri rendezvények szervezését. A fesztiválok zenei svédasztalán pedig nehéz kitűnni, ha csak az „előételek” között van valaki, hiszen előzenekarként úgy kell helytállni, hogy a közönség elsősorban nem az ő koncertjük miatt érkezett a helyszínre. Ugyanakkor a kevésbé hálás szerep mellett ez egy óriási lehetőség, hiszen a nagyszínpaddal járó adrenalin mellett így lehet jól megismerkedni a potenciális rajongótáborral is – ami aztán maradandóbb élmény, mint egy szakmai díj. Például az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Aurevoir. zenekarral sokszor lehetett már találkozni a Budapest Parkban teltházas esték előfutáraként, és 2021-ben először ők lehettek egy este fénypontja a színpadon.
Alapvetően koncertre inkább szórakozni, mint művelődni megyünk, a fesztiváloknál ráadásul ezeket még keverhetjük is. Egy zenekar keménymagjának (ezalatt értve azt a kisebb csoportot, akik, ha tehetik, minden lehetséges koncertjükön az első sorban tombolnak) azonban a fesztivál is csak egy a sok közül, ahol találkozhatnak a kedvencükkel. Itt olyan szintű az elköteleződés (már-már jó értelemben vett függőség), hogy az elsődleges cél ezt az élményt újra és újra átélni. Itt mondjuk kevésbé fordulhat elő az, hogy besokall az ember, és egy időre nem akar több koncertre menni.
Aki a fesztivál miatt kíváncsi egy számára még kevésbé ismert zenekarra, ma már könnyen lehet tematikus lejátszási listát találni minden helyszínhez, amiből fel lehet készülni előre is – például a közös éneklésekhez. Így a koncert napján már nem az újdonság varázsa lesz az uralkodó, és az utóhatás sem elsősorban a zenén múlik, hanem a hangulaton. Ettől függetlenül a legemlékezetesebbeket jó újra megnézni máshol is, viszont a bőséges kínálat miatt nehéz az elköteleződés. A kisebb kötöttség pedig az élmények halmozását is magával hozhatja, így néhány nap alatt egy átlagos koncerthelyszín éves koncertmennyiségét össze lehet szedni.
Hogy kinek melyik jön be jobban, az főleg a fanatizmustól függ. A turnék alatt jellemzően nem, vagy ritkán változik a setlist (a koncerten játszott dalok listája), ezért az éves fesztiválozás is ugyanolyan teljes élmény lehet, mint a rendszeres koncertlátogatás. Mivel a koncert nemcsak zenét, de sokkal inkább élményt is jelent, ezért a mindennapi zenehallgatástól külön is tud működni. Mivel utóbbi a hétköznapokról szól, az élményekkel viszont épp attól szakadunk el rövidebb időre egy olyan világba, amelyről tudjuk, hogy nem mindennap élhetjük át.
(Horváth Ádám)
