Milyen hatással volt a pandémia a közlekedésben résztvevőkre Magyarországon? Berzai Zsolt rendőr alezredest, ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály Balesetmegelőzési Osztály vezetőjét, az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság főtitkárát kérdeztük az emberek megváltozott közlekedési szokásairól, de beszélt a baleseti számok meglepő pozitív alakulásáról is.
A járvány kezdete óta mi figyelhető meg, többen használnak autót, mint tömegközlekedést, ezzel csökkentve a fertőzés kockázatát?
Biztos vagyok benne, hogy igen, de az is biztos, hogy a közúti forgalom jelentősen csökkent az elmúlt egy évben. Ez egyrészt jó, abból a szempontból, hogy tisztul a környezet, de rossz is, mert egy ilyen járvány tombol a világon. A közlekedésbiztonságnak is kedvez, mert ennek következményeként sokkal kevesebb közlekedési baleset történt Magyaroroszágon, de nem csak itthon, hanem az egész világ közútjain. Mivel a baleseti számok ily mértékben csökkentek, sokan hajlamosak azt hinni, hogy ez egyértelműen a pandémiának köszönhető, de ez nem teljesen így van, hibás lenne egy ilyen következtetést levonni.
Megnéztük az üzemanyag eladási adatokat, és a közút hálózatban zajló forgalmi adatokat, amelyek szintén csökkentést mutatnak, de a baleseti számok sokkal nagyobb mértékben változtak. Ez egy örömteli hír, mert míg 2019-ben 602 ember vesztette életét a magyar közutakon, az elmúlt évben 460 ember hunyt el balesetben. Egyébként ez éppen 460-nal több, mint amennyi elvárható lenne, hiszen az ideális szám a nulla. Vannak is ilyen törekvések az Unióban, hogy 2050-re nullára kell csökkenteni a közúti balesetekben meghalt személyek számát. Én bízom benne, hogy ez megvalósul, de azért a realitás talaján állok. Amíg emberek vezetik a gépjárműveket, addig fennáll a tévedés, a figyelmetlenség és a fegyelmezetlenség veszélye. Amíg az emberek kötődnek az autókhoz, és nem csak mint utasok, hanem mint vezetők, addig lesznek balesetek. De ez így is egy szép szám, úgyhogy örülünk neki, és a célunk az, hogy 2021-ben legalább ilyen jó statisztikát produkáljunk – persze ez nem csak a rendőrségen múlik.
Ha nem a pandémia miatt van kevesebb baleset, akkor mi miatt?
Hangsúlyoznám, hogy nem csak a magyar utakon, hanem jellemzően bárhol a világon, ahol tombolt a pandémia, egész Európában csökkentek a számok, de nem olyan mértékben, mint nálunk. Bízunk abban, hogy ebben szerepe van annak, hogy a rendőrség balesetmegelőzési tevékenysége egy olyan változáson ment keresztül kommunikációs téren, hogy mostanra már sokkal jobban és széleskörűbben elér az emberekhez, közelebb áll hozzájuk, megértik a lényegét és tudnak azonosulni azokkal a problémákkal, amelyeket jelenleg a közlekedésben tapasztalunk, amiket a közúti közlekedők nagy számban követnek el.
Nem csak a járművezetőkhöz szólunk, hanem az utasokhoz, akik eddig tétlenül, szó nélkül hagyták például azt, hogy valaki ittasan, vagy mobiltelefonozva vezessen. A gépjármű vezetője ittas állapotban nem képes arra, hogy felmérje, hogy alkalmas-e a vezetésre, de aki mégis beül mellé utasként az autóba, az ugyanúgy lehet cinkos, ha nem is jogilag. Ugyanúgy az utas felelőssége, ha nem köti be a biztonsági övet.
Ezek az üzenetek szerintem most értek célba. Talán a járvány ehhez annyiban is hozzájárult, hogy az emberek az online térbe kényszerültek, és ott tulajdonképpen dömping szerűen rájuk zúdítottuk ezeket az üzeneteket.
Változott az emberek vezetési stílusa a pandémia miatt, például ingerlékenyebbek lettek? Lehet ebben valamit észrevenni?
A kezdeti időszakban azt tapasztaltuk, hogy az emberek kicsit óvatosabbak voltak, nem követtek el annyi szabálysértést, vagy egyéb jogsértést. Majd mikor már hosszabb idő eltelt, az megmutatkozott a közúti közlekedésben is. Az emberek ingerültebbekké, türelmetlenebbé váltak egymással szemben. Ennek következményei nem is igazából balesetek, hanem olyan közlekedési szituációk, amiknek nem feltétlen kell, hogy balesettel végződjenek, tipikus példa erre a bűntetőfékezes. Egyébként a büntetőfékezés nem egy újkeletű találmány, azért tűnhet úgy, hogy több van manapság, mert egyre több autó van felszerelve fedélzeti kamerával, amik rögzítik ezeket.
Türelmetlenebbek az emberek egymással, agresszívebben vezetnek, és sokszor túllépik a megengedett sebességet. Ez jól látszik az adatokból, évente a személyi sérüléssel járó közúti balesetek 30%-a abszolút és relatív gyorshajtás. Az elmúlt évben ez a százalék bőven 35-36-ig fölment, amit azt jelenti, hogy gyorsabban hajtanak az emberek. De miért is? Kevesebb autó van az utakon, ezzel megnyílnak hosszú, belátható területek a sofőrök előtt, ezért jobban a gázpedálra taposnak. Ez viszont ténylegesen több balesethez vezethet, ami nincs jó hatással a közúti közlekedésre. Ellenben az, hogy korábban este 8-tól reggel 5-ig, most már este 11-től kijárási korlátozás van, a klasszikus éjszakai baleseteket jelentős számban csökkentette.
Mire érdemes figyelni, ha nem autót vezetünk, hanem mondjuk biciklivel, rollerrel, vagy gyalog veszünk részt a közlekedésben?
Jellemzően azt tapasztaljuk, hogy a tömegközlekedésről átszoktak az emberek az úgynevezett alternatív közlekedési eszközökre, amik közé én idesorolom a kerékpárt is, mert még mindig nem annyira elterjedt, mint kellene szerintem. Sokan kerékpárra, robogóra, vagy motorkerékpárra ültek. Ez meg is látszik egyébként az eladásokból, most már ott tartunk, hogy hónapokat kell várni egy jó minőségű biciklire, és most nem azokra gondolok, amiket egy nagy multi áruházban meg lehet vásárolni. Az emberek önállóan közlekednek, egymástól tartva a távolságot. Ez viszont felveti azt, hogy ha több ilyen közlekedő van az utakon, akkor a baleseti kockázat is megnő, mert több ember vesz részt önállóan a közlekedésben, akik nincsenek tisztában a közlekedési szabályokkal, mert eddig mondjuk tömegközlekedéssel közlekedtek, nincsen jogosítványuk se. Ez a kockázatot megnöveli. Nem annyira rutinosak, főleg városi közlekedésben nem tudják, hogyan tekerjenek. Emiatt a balesetei számok megnövekedhetnek, de ha több a kerékpáros az utakon, akkor óhatatlanul, a nagy számok törvényéből adódóan, több baleset is történik, amit vagy ők okoznak, vagy ők szenvednek el. Ennek ellenére én úgy gondolom, hogy ez a jövő, az lenne a legjobb, ha nem motorikus irányba mennénk el, hanem egészségesen élnénk, és minél több kerékpáros lenne az utakon.
(Hegyi Vivien, Velek Domonkos)
A cikket az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottsága támogatta
