Május 23-án érkezik a Cinema City mozikínálatába Mándi Ferenc filmje, a 2550 című dokumentumfilm, amely az Országos Kékkör 2550 km hosszú túraútvonalát hivatott bemutatni egy személyen keresztül. A főszereplő Till Anilla 72 nap alatt teljesítette a távot, amely során nem csak az országról, hanem az emberekről és önmagáról is tanult. De vajon mit adhat ez a film a nézőknek?
Sokan nem is gondolnák, milyen nagy hatással lehet az emberre egy túra, pláne, ha egyedül teszi meg. A legtöbben félnek egy ilyen kihívásba belevágni. A film elején Anilla arra biztat minket, hogy merjünk kilépni komfortzónánkból és szánjunk időt magunkra. 72 nap, vagyis 2 és fél hónap. Bárhogy fogalmazzuk meg, mindenképp hosszú idő, ami fizikailag, lelkileg és mentálisan is megterhelő. Azonban – mint ahogy a filmben is elhangzott – úgy kell felfognunk, mint egy közös kirándulást önmagunkkal. Noha sok helyen hallhatjuk, mennyire fontos az önismeret és a saját magunkkal való törődés, a film egy olyan lélektúrán visz végig minket, amely páratlan erővel bír. Az egy óra alatt – még ha csak a vásznon is – erős kötődés alakulhat ki a nézőben a természethez, hiszen olyan tájegységeken kirándulhatunk keresztül Anillával, mint a például a Kékes, a Hortobágy, az Alföld vagy a Bakony. Nem csak országunk változatos földrajzi csodáit ismerjük meg a képsorokon keresztül, de betekintést nyerünk abba is, hogy milyen sok különböző emberrel, történettel és váratlan pillanattal találkozhat a túrázó egy ekkora út alatt.
A 2550 nem csak a túrázók és természetkedvelők idei kedvenc filmje lehet. Elég objektív film ahhoz, hogy egy “átlag ember” is be tudja fogadni azokat az egyaránt pozitív és negatív energiákat, melyekkel Anilla szembesült a Kékkör során. Pont annyira enged be minket a lelki világába, hogy azonosulni tudjunk a hallottakkal, tapasztalataival, és olykor akaratlanul is megjegyezhetjük magunknak: “igen, én is éreztem már hasonlót”. Anilla bár megemlíti, hogy a Kékkör teljesítését szíve szerint receptre írná fel terápiás és önismereti hatása miatt, de bátran elmondhatjuk, hogy az egy óra után hasonló lélekszépítő élményekkel gazdagodhatunk, és úgy érezhetjük, mi is megtaláltuk önmagunkat. Véleményünk szerint a 2550 megtekintését is receptre kéne írni.
(Bogdándy Tamara, Millei Anikó)
