Mikorról származik egy offline-dinoszaurusz? Mi a jó házasság titka? Milyen új könyvekkel készül? Ezekről és sok másról kérdeztük Lackfi János írót, korábbi egyetemi tanárt, akinek most szeptemberben indult legújabb online kreatív írás tanfolyama.
Szeptemberben elkezdődött a legújabb kreatív írást oktató tanfolyama. Mi ösztönzi arra, hogy másokat tanítson írni?
Szeretem az írás kalandját. Szeretem elemezni, mitől működik egy irodalmi szöveg, mik azok a jelentés-összekoccanások, egybeszövődések, egymásba-torkollások, amelyektől úgy érezzük, az író elkapott, átélhetővé tett egy helyzetet, egy figurát, egy erdőrészletet, egy balesetet, egy kapcsolatot, egy életszakaszt. Vagy épp magát a teljességet. Cseppben a tengert. Kátránycseppben az aszfaltot. Szikrában a tűzvészt. Hókristályban a gleccsert. Szeretem ezt a tapasztalatot megosztani másokkal. Szeretek tanácsokat adni, hogyan érdemes egy-egy stílusgyakorlatba belevágni, mire figyeljen, aki alkot. És szeretem látni, milyen színesen, sokfélén szikráznak a tollak. Jó ezt a tudást átadni, magam hobbimotoros vagyok: abból élek, ami a szenvedélyem. Szuper dolog együtt dolgozni olyanokkal, akik szintén megszállottak.
Önnek mennyire volt nehéz kezdő íróként érvényesülni Magyarországon, miben más a helyzete a most pályakezdőknek?
Offline-dinoszaurusz vagyok, az 1980-as évek végén internet nem is létezett. Nyomtatott folyóiratok felé vettem az irányt, s ezek rettentő lassan reagáltak. Ám sokan kedvesen fogadtak, segítettek, pedig álnevem jó ideig elrejtett, nem tudták, hogy irodalmár-családból származom. A papíralapú lapok őrzik presztízsüket, a friss író jól teszi, ha meghódítja a szerkesztőségeket. Ma kismillió a netes irodalmi orgánum, nemzedékek indulnak el pixeleken szörfölve. Sok a pályázat, slam-poetry-verseny. Saját blog, weboldal vagy Insta-profil indítása is hozhat olvasókat. Minden gyorsabb, minden változik. Sok a kapcsolódási lehetőség. Egyfelől sokszor remek, többkötetes szerzőknek is alig van közönsége, másfelől a kiadók vadásszák a sikeresen induló alkotókat.
Mi az, ami nélkülözhetetlen egy szerzőnek a befutáshoz? Mennyire számít a marketing?
Az íróember zárkózott figura, szövegeit sebzettségei táplálják. Viszont ha van kis magamutogató hajlama, segítheti a művek útját. Úgyis kuksol majd eleget a négy fal közt: kellő „ülőképeség” nélkül aligha kerekedik életmű. Jó megmutatni magunkat, ha nem érezzük kínosnak. Dragomán Gyuri főz, Grecsó zenél, Varró bridzsel, és az ilyesmi izgalmas. A rajongók örülnek az apró, személyes morzsáknak. Érdemes több fegyverrel lőni, sajtózni, interjúzni, dalszövegekkel, fordításokkal próbálkozni. Jó, ha van kéznél könyvközeli szakma, én 17 évig tanítottam egyetemen, szerkesztettem folyóiratot. Ha „bejön a tuti” simán átnyergelhetünk az írásra. Tíz éve élek a tollamból, de nem sokan vagyunk így vele. Zseni-kultuszos korunkban furán hangzik, de az egyik legfontosabb faktor: a kitartás. Enélkül semmi sincs.
2013 óta szervez tanfolyamokat, viszont a pandémia kitörése óta csak online keretek között. Mennyire tartja ezt a modellt sikeresnek?
Korábban másfél évtizedig oktattam Kreatív Írást az egyetemen is. A netes forma maximálisan bejött. A művházban harminc-negyven fő körül mozgott a létszám, most kétszáznyolcvanöt ember írja lelkesen műveit. Két szuper író-barátom, Ijjas Tamás és Véssey Miklós bírálják a szövegeket, és segítenek a továbblépésben. Van, aki Izraelből, Kanadából, Németországból, Angliából kapcsolódik be, itt az egész Kárpát-medence és az anyaország is. Eszméletlen!
Ha előállna egy olyan helyzet, hogy 100%-osan magunk mögött hagytuk a koronavírust, online vagy személyesen tartana kurzust?
Csakis online. Sokkal több résztvevő, hatékonyabb tehetséggondozás, összetartóbb és aktívabb közösség. Személyesen így is sokat találkozom olvasóimmal.
A korábbi karantén hogy hatott magára egyéni és alkotói szempontból?
Ez a rettentő időszak nagy talicska áldást hozott nekem. 165 netes karantén-színház adásomat egyenként tízezernél is több ember követte, sokaknak szellemi életben maradást jelentettek a felolvasások. Sokkal több idő maradt a családra, Istenre, a kertre. Elindultam a belső végtelen felé. Számos írás született, a pandémiáról is. Persze aggódtam gyermekeimért, unokáimért, a világért. Megrázó és felemelő hónapok…
Idén ünneplik a 30. házassági évfordulójukat a feleségével. Mi a hosszú házasság titka?
A legfontosabb, hogy hárman vagyunk. Minden pillanatban velünk van Isten, ez a megtartóerő. Az ember mállékony anyagból van önmagában. Fontos elindulni egymás felé minden áldott nap. A párkapcsolatot gondozni kell, mint egy autót, egy házat. Nem instant öröm, mint egy kábszer-löket, hanem tartós és hosszútávú.
Szeptemberben részt vett a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson, Budapesten. Mi innen a legélénkebb emléke?
Amikor énekelve végigvonultunk a fáklyás körmenettel Budapest annyi vérrel befröcskölt utcáin, úgy éreztem, a Lélek most nagytakarítást végez, mint egy locsolóautó. Próbáltam én is, a magam egy-a-százezerhez cseppnyi arányában Isten lába elé tenni a bármely rendszerben kivégzetteket, a rengeteg gyűlöletet, megcsalást, erőszakot, nemzedékről nemzedékre átszálló átkot, kétségbeesést, haragot. Ő vegye el rólunk ezt a sok terhet! Nem kérünk belőle! Néztem az út két oldalán álló rokonszenvezőket, idegeneket és idegeseket, áldást kértem az életükre. Brutálisan intenzív élmény volt.
Hogy került kapcsolatba a katolikus vallással, és milyen módon szokta megélni a hitét?
Felnőtt megtérőként, húszévesen fogtam meg Isten kezét, és azóta „járunk”. Olyan, mint a szerelem, hiszen Isten személy, konkrét jelenlét. Meghívott a kalandparkjába, őrült terve van az életemmel. Irtó izgalmas vele az élet, üzen autó-rendszámtáblákkal, óriásplakátokkal, hétezeréves szövegekkel, mai SMS-ekkel, élő emberekkel, gyógyulásokkal, csodákkal. Aki nem hiszi, zúgjon bele maga is!
Mikorra várható következő könyve, és milyen témájú lesz?
Gyerekverskötetem érkezik hamarosan Nevető családfa címmel, és a legkisebbek is kézbe kapják A Mikulás igaz történetét. Jövő év elején hittel kapcsolatos őrültködéseim, a #jóéjtpuszik második kötete is boltba kerül, plusz egy novelláskötet.
(Oláh Szabolcs)
