A legemlékezetesebb pillanatok az Európa-bajnokságokról

Egy év kihagyás után, de idén nyáron elrajtol a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság. Ezúttal nincs a tornának állandó helyszíne, ennek köszönhetően a szurkolók Magyarországon, a Puskás Arénában is szurkolhatnak a magyar válogatottnak, amely 2016 után ismét sikeresen kvalifikálta magát a tornára. Az idei szám szerint a 16. kontinensviadal, ezalatt az idő alatt pedig nem kevés érdekes és emlékezetes pillanat született. Ezek közül mutatjuk meg most az 5+1 legkiemelkedőbbet, valamint megnézzük, mik történhetnek az idei tornán.

+1. A tizenegyes új formája

1976-ot írtunk, a Jugoszláviában rendezett Európa-bajnokságon pedig Nyugat-Németország válogatottja Csehszlovákiával játszott a torna döntőjében. A csapatok hosszabbítás után sem jutottak dűlőre egymással, a 2-2-es eredmény után pedig következtek a tizenegyesek. Itt az első hét lövésnél senki sem hibázott, viszont a nyolcadik büntetőt Uli Hoeneß elhibázta, így Antonin Panenka karjába hullott a lehetőség. Ha értékesíti a tizenegyest Csehszlovákia nyeri az Európa-bajnokságot. Panenka pedig ahelyett, hogy az egyik sarkot vette volna célba finoman alányesett a labdának, így a balra elvetődő német hálóőrnek, Sepp Maiernek esélye sem volt. A legendás tizenegyeslövő-technika pedig a mai napig használatos, több híres gól is született így, gondolhatunk itt Zinedine Zidane góljára a 2006-os világbajnokság döntőjében, vagy éppen Andrea Pirlo tizenegyesére a 2012-es EB negyeddöntőjében.

  1. Fortuna szerencséje

Mai szemmel az egyik legfurább módon dőlt el a kontinensviadal egyik elődöntője 1968-ban. A torna még mondhatni gyerekcipőben járt, hiszen a harmadik EB-t rendezték még csak meg, ráadásul a döntő tornára mindössze 4 csapat kvalifikált. Olaszország rendezőként vett részt, de nagy esélyesnek is számítottak. Ennek ellenére csak a szerencsén múlt, hogy az Azzurri végül döntőt játszhatott, amit egy újrajátszás után végül meg is nyert. A szovjetek elleni elődöntőben pedig egy olyan dolog történt, ami sem előtte, sem azóta nem. A 0-0-val végződő mérkőzésen még nem volt opció a hosszabbítás, a mérkőzést pedig nem lehetett újrajászani, így a csapatok között pénzfeldobás döntött. A két csapatkapitány bevonult az öltözőbe, majd Giacinto Facchetti az elővett pénzérmén az írást választotta, és mivel az is lett, ezért Olaszország jutott végül a döntőbe.

  1. Marco van Basten bombagólja

Az Európa-Bajnokságok történetében nem egy, kifejezetten szép gól született már, hiszen, ha csak a közelmúltat nézzük, ott volt Shaqiri ollózása vagy épp Balotelli bombája. A torna történetének a leghíresebb gólja viszont kétségkívül a hollandok kiválósága, a háromszoros Aranylabdás Marco van Basten találata az 1988-as döntőben. Hollandia a Szovjetunióval találkozott a fináléban, és ugyan Gullit első félidei góljának köszönhetően holland előnnyel fordultak a csapatok, az a meccs minden futballrajongónak a második félidei gólról lesz emlékezetes. A holland kontra következtében a labda a bal oldalon Mührenhez került, aki áttette keresztbe, amit aztán van Basten egy szinte lehetetlen szögből váltott gólra egy hihetetlen kapáslövéssel. A gól akkora ovációt váltott ki, hogy a hollandok szövetségi kapitánya, Rinus Michels is csak a fejét fogta a találat után.

  1. A görög csoda

A 2004-es viadal a mai napig az egyik legvitatottabb mind közül, hiszen a torna előtt a 100/1-es oddsszal rendelkező Görögország lett végül a győztes. Sokan egyszerű antifocinak nevezték a görögök játékát, hiszen a csapatot jellemezte az inkább védekező stílus, viszont kontrák esetében sem nyíltak meg. Ennek köszönhetően alig kaptak gólt, amiket pedig szereztek vagy pontrúgásból, vagy egy-egy lassabb támadásból érték el. Ennek ellenére a hellének győzelme legendás marad, hiszen a torna kezdetén a lehetetlennel volt egyenlő ez a fajta kimenetel.

  1. A fogorvos széke

A rutinosabb futballszurkolók véleménye igencsak megoszlik, ha azt a nevet hallják, hogy Paul Gascoigne. Az angol labdarugót sokan egy korszakos zseninek tartják, míg mások az elfecsérelt tehetséget látják benne, és vannak, akiknek az egyik legantipatikusabb játékos, akit valaha láttak a futballpályán. Az 1996-os EB-n Gazza a skótok elleni mérkőzésen szerzett egy csodálatos gólt, mikor a védőjét egy esernyőcsellel verte át, majd kapásból bombázott a kapuba. Ám nem csak a gól, hanem az utána következő jelenet az, ami a kontinenstorna történetének egyik legikonikusabbjává vált. A későbbi botrányhős levetette magát a földre, majd a csapattársai egy kulaccsal spricceltek az arcába, ezzel utalva az angol válogatott egyik korábbi görbe estéjére, amikor – a hiedelmek szerint – ugyanezt csinálták csak éppen tequilával.

  1. Kijutás nélküli győzelem

Lehet úgy Európa-bajnokságot nyerni, hogy nem kvalifikálsz? A kicsit fura kérdésre a válasz pedig, igen. 1992-ben az EB-t megelőző selejtező 4. számú csoportjában Jugoszlávia szerezte meg az első helyet, így ők jutottak ki a tornára. Pontosítva csak volna, mivel a Délszláv háború miatt a csapatot kizárták, így a második helyezett Dánia lépett a helyükbe. A dánok egy győzelemmel és egy döntetlennel csoportmásodikként jutottak be az elődöntőbe, ahol büntetőkkel verték Hollandiát, így a Henrik Larsennel és a Peter Schmeichellel felálló csapat a döntőre készülhetett. Itt sem okoztak csalódást, Jensen és Vilfort góljaival legyőzték a németeket és Dánia végül megnyerte a tornát. Mindezt úgy, hogy alapból ki sem jutottak volna.

Mi várható idén?

Több szempontból is érdekes az idei bajnokság, hiszen először játszhatnak a csapatok akár a kontinens két oldalán, valamint a koronavírus miatt sok helyen a stadionokban sem lesz teltház. A tornának több esélyese is van, ezek közül hárman mindjárt egy csoportban is találták magukat, viszont az szinte garantálható, hogy egy igazán izgalmas tornának nézünk elébe. Idén fogják először bevetni Európa-bajnokságon a videóbírót, ami a pontosságot hivatott segíteni, de láttunk már több esetet is arra, hogy inkább ártott, mint használt. A legfelkapottabb csoport egyértelműen az F jelzésű, hiszen amellett, hogy Magyarország is ide került, itt található még a talán legnagyobb esélyes Franciaország, a címvédő Portugália, valamint Németország is. Magyarországon négy meccset játszanak majd, június 15-én Portugáliát fogadja a magyar csapat, 19-én Franciaországot, 23-án az előbb említett két csapat játszik egymással, 27-én pedig egy nyolcaddöntőnek ad otthont a Puskás Aréna.

 

(Lendvai Martin)