Minden termék közül az élelmiszer az egyik legérzékenyebb és legfontosabb termékkör, hiszen a mindennapi életünk elengedhetetlen feltétele. Részben emiatt a szabályozása is az egyik legösszetettebb és legszigorúbb kritériumoknak kell, hogy megfeleljen. Fogyasztóként viszont rengeteg kérdés merülhet fel bennünk; például, hogy mit jelentenek bizonyos feliratok a boltokban és a bevásárlóközpontokban ezekkel az élelmiszerekkel kapcsolatban. Szerencsére ma már egy egységesített és a korábbiaknál jóval egyszerűbb rendszerrel találkozunk, amennyiben kifejezetten magyar vagy bioélelmiszert keresünk. Ráadásul a fogyasztóvédelmi hatóságok előszeretettel szokták ellenőrizni, hogy a gyártók és kereskedők betartják-e az előírásokat. Ebben a témában is Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szakértő okosított ki bennünket.
Az alapvető fogyasztói jogok közé tartozik a termékek biztonságára vonatkozó fogyasztói jog. Ez azt jelenti, hogy minden vásárlónak joga van biztonságos terméket venni. Ezt akkor tudjuk megtenni, hogyha először is a gyártó minden esetben biztosítja, hogy a termék biztonságos – nem mérgező, és nem tartalmaz az egészségre veszélyes összetevőket. Mivel ez utóbbi nem ugyanazt jelenti mindenkinek, hiszen vannak például különböző allergiák, vagy ételérzékenységek, ezért az összetevők, különösen az allergének felsorolása is fontos feladat. Egy mogyoróra allergiásnak akár egy olyan élelmiszer is életveszélyes lehet, amelyet ugyanazon a gyártósoron készítettek, mint egy mogyorós terméket.
A gyártó, amikor egy terméket forgalomba hoz, vállalja a felelősséget azért, hogy az biztonságos és megfelelően címkézett – mondta el Siklósi Máté. Ez azt is jelenti, hogy nem a hatóság, és nem is a fogyasztó felel értük, hanem az élelmiszerek biztonsága minden esetben a gyártó felelőssége a teljes Európai Unió területén. A termékeket ráadásul címkézni kell, nagyon összetett előírásokat betartva. Nemcsak arra van szabály, hogy mi legyen a címkén, hanem arra is, hogy mit tilos feltüntetni egy terméken. Ilyenek például az egészségre gyakorolt hatások, hiszen az élelmiszereknek semmi olyan tulajdonsága nem lehet, mint például a gyógyszereknek. Vannak speciális kategóriák, mint például az étrendkiegészítők vagy a tápszerek, de ezekre mind külön jogszabályok vonatkoznak.
A címkéken kötelező feltüntetni a mérhető összetevőket. Ez fontos az allergiások és az intolerancia, illetve a fogyasztók általános tájékoztatása miatt is. A címkéken fel kell tüntetni az élelmiszer megnevezését, töltő tömegét (csomagolás nélkül), a gyártóját, a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági időt, valamint az összetevőket. Ha elkészítéshez kell útmutató (ilyenek például a félkész, vagy mirelit ételek), akkor az elkészítési javaslatot is.
Az Európai Unióban le van védve egy bio/öko tanúsítási rendszer, amellyel rendelkeznie kell a bioélelmiszereket gyártóknak. Valahol egy tanúsító szervezet neve, pecsétje, vagy logója rajta kell, hogy legyen, ami igazolja, hogy az adott terméket ellenőrizték. Amennyiben valaki úgy hozza forgalomba a bio jelöléssel rendelkező terméket, hogy azt független szervezet nem ellenőrizte és hagyta jóvá, akkor súlyos bírságot fizet a fogyasztók megtévesztése miatt.
Mit jelent az, hogy egy termék magyar termék?
Van termék, ami magyar alapanyagokból készült, van, ami kínaiból, de Magyarországon. Sok esetben nem könnyű megmondani, hogy a termék magyar-e vagy sem. Kellett tehát egy egységes rendszer, ami rendezi a sorokat. A magyar termék védjegyrendszer három kategóriát állított fel ennek szabályozására: magyar termék, hazai termék és hazai feldolgozású termék. A magyar termék az, ami teljes mértékben Magyarországon megtermelt élelmiszer, amit itt is állítanak össze és csomagolnak. Ehhez hasonló, de nem teljesen ugyanaz a hazai termék, ami legalább 50 százalékban magyar összetevőkből készül, és a feldolgozás minden lépése Magyarországon történik. Az élelmiszerpiac összetettsége miatt előfordulhat, hogy egy gyártó nem tudja egész évben csak a magyar alapanyagokból előállítani a termékét, és így külföldről is kell importálnia. Ekkor csak a hazai termék védjeggyel fogják ellátni. Végül pedig a hazai feldolgozású termék azt jelenti, hogy bár Magyarországon feldolgozott, de már többségében külföldi eredetű összetevőket tartalmaz. Ez a magyar ipar jelentőségét hangsúlyozza, hiszen mégis magyar üzemben készült, és Magyarországon csomagolt élelmiszerekre vonatkozik. Ez a védjegyrendszer segíti a magyar termékek között a tájékozódást, ennek köszönhetően már a multinacionális láncok is elvárják beszállítóiktól ezt a minősítést.
A fogyasztók többségének fontos, hogy magyar, vagy legalább hazai terméket vásároljon. Nagyon sokan vannak, akik, ha választhatnak két hasonló közül, akkor a magyart választják. Így az a vállalkozás kerülhet előnybe, amelyik ezt a védjegyet fel tudja tüntetni, hiszen a fogyasztók tudatosan keresik is ezeket. Az egységes rendszer azt is elősegíti, hogy a vásárlói bizalom is könnyebben kialakuljon. Amíg nem volt szabályozás, addig szinte bármit rá lehetett írni, így előfordultak olyan esetek, hogy a piacon hatalmas magyar zászlókkal értékesítettek cseh tojásokat. Ha valakiről kiderül, hogy nem valós adatokról tájékoztat a címkézéskor, akkor ott a fogyasztó megtévesztése és a csalás gyanúja is felmerülhet. Ez esetben szintén komoly büntetésre, és bírságra lehet számítani – mondta el Siklósi Máté.
Mi történik, amikor visszahívnak egy terméket?
A veszélyes termékeket az Európai Unió központosított rendszerében tartják nyilván. Ez segíti a közös piac együttműködését. Így, ha Spanyolországban előkerül valami, amiről kiderül, hogy az egészségre káros, és visszahívja a gyártó, akkor már nem kell külön keresni a többi hatóságnak, hanem egy közös rendszerben tudják figyelmeztetni az országokat. Ezt követően a hatóságok kötelezik a gyártót, valamint a kiskereskedőt, hogy vonja ki a forgalomból, és semmisítse meg a termékeket. Ez mindkét félnek egyformán érdeke, hiszen a hatóság szúrópróbaszerűen ellenőrizheti (és ellenőrzi is) a termékeket, és súlyos következményei lehetnek. Aki nem teszi meg, ott boltbezárás, vagy súlyos bírság is kiszabásra kerülhet.
(Hegyi Viviven, Horváth Ádám, Velek Domonkos)
A rovatot a Fogyasztóvédelemért Felelős Minisztérium támogatta.
