Temesvár, a Bánság gyöngyszeme, egy olyan város, amely egyszerre varázsol el történelmével, gazdag kulturális örökségével és modern turisztikai élményeivel. Ahogy végigsétálunk a macskaköves utcákon, múlt és jelen varázslatos egységben olvad össze – a lenyűgöző szecessziós épületek, nyüzsgő terek és modern kávézók mind arra hívnak, hogy felfedezzük a város rejtett kincseit. Temesvár nemcsak egy úti cél, hanem egy kaland, ahol minden sarkon újabb történetek várnak felfedezésre.
Sokan kis Bécsnek vagy a virágok városának nevezik. Temesvár, Románia nyugati részén található a Bega folyó mentén, nagysága és lakossága szerint ötödikként rangsorolják a települések között, azonban ha a multikulturalitásról esik szó a lista élén található. 2023-ban Veszprém és Elefszína mellet elnyerte Európa Kulturális Fővárosa címét. Ez az egyetlen város Romániában, amelyet a Time Magazin a világ legnépszerűbb turisztikai célpontjai közé sorol, Washington, Barcelona vagy Nápoly mellett. 2023-ban Európa legjobb látogatható városának választották.
A várost a legelsők városának is lehetne emlegetni hiszen itt vezették be először az utcai világítást 1760-ban, majd 1884-ben Európában először itt alkalmaztak elektromos utcai világítást. A Habsburg Birodalomban itt nyitották meg az első publikus könyvtárat és Bécset 24 évvel megelőzve, itt építették az első városi kórházat.
A város központjába, a Győzelem térre érve két nagyon fontos intézmény néz szembe egymással. Délen az Ortodox Katedrális, ami 1936 és 1941 között épült Ion Traianescu építész tervei alapján Északon pedig a Román Nemzeti Opera ,amit 1871-ben kezdtek el építeni Helmer és Fellner építészpáros tervei alapján, akkoriban az épületet Ferenc József Színházként emlegették. A régi Opera tér, napjainkban Győzelem tér az 1989-es rendszerváltást követelő forradalomban is fontos szerepet játszott, a teret szinte ellepték a jobb jövőt követelő emberek, így december 20-án Romániában először itt hirdettek szabadságot.
A Győzelem terétől nem messze található a város egyik legszebb és legrégibb épülete, a Hunyadi kastély. 1443 és 1447 között épült a régi kastély maradványain. A kastélyt a török pasák építették át a 17. században, majd Savoyai Jenő a 18. században. A jelenlegi formáját az 1850-es években végzett felújítások után nyerte el. Jelenleg a kastély egy középkori vár hatását kelti, négyszögű alaprajzzal, hatalmas sarokbástyákkal és két kapuval rendelkezik.
Az Egyesülés tér felé véve az irányt elhaladunk a Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Német Állami Színház mellet. A két egyesület a régi Koronaherceg szálló egy részében kaptak otthont és azon osztozkodnak 1957-től, ami az utcára néző 5 ablakról is látszik, hiszen 2 és fél ablak a magyar társulaté a másik fele pedig a németé. Temesvár azért is egyedülálló, mivel egyike azoknak a kevés városoknak ahol több nyelvű színház létezik.
Az Egyesülés terét csomó különleges épület veszi körbe , mint például A Brück –palota, ami 1910-ben épült Székely László tervei alapján. A négy emeletes épület földszintén gyógyszertár működik, ami régen se volt másképp, hiszen Weiss Sándor már az első világháborút megelőzve megvásárolta az újonnan épült épület földszintjén található patikát. A város többnyelvűségéhez híven a kirakat fölső részének színes üvegdíszítésében a felirat három nyelven is olvasható volt. A ma is működő gyógyszertárban az idelátogatók számára a két világháború közötti cseresznyefából készült bútor is megtekinthető.
A város központjától egy ötperces sétára található a Mária tér, ami az ott található Mária- szoborról kapta a nevét. A történészek szerint a szobor azt a helyet jelöli, ahol Dózsa Györgyöt kivégezték. Mellette található a református bérpalota is, ahonnan 1989.december 16-án megindult a forradalom.
A Mária Terézia -bástya napjainkban számos kiállításnak, étteremnek add otthont. A bástyát az Habsburg Birodalom idején építették 1732 és 1734 között. A várhoz kilenc bástya tartozott, amik egy Vauban-rendszerű szabályos csillag formájában épültek. Ezt két külső védelmi vonal zárta, közöttük vizesárokkal. Az erődvárost három kapun keresztül lehetett megközelíteni. 1892-ben kezdték meg az erődrendszer lebontását, így napjainkban csak a Mária Terézia-bástya maradt fenn.
Nem lehet Temesvárról beszélni anélkül, hogy ne említeném meg Székely László nevét is aki alig 31 évesen lett Temesvár főépítésze. Őt tartják a magyar szecessziónak az egyik legnagyobb mesterének és pályafutása során Temesváron 19 épületet ő tervezett meg köztük az Erzsébetvárosi vágóhídat, vízerőművet, harisnyagyárat, tűzoltólaktanyát, kereskedelmi iskolát, polgári menházalap bérházat, Hungária fürdőt, gyárvárosi görögkeleti templomot, erzsébetvárosi, gyárvárosi, józsefvárosi és rezsőföldi elemi iskolát, a józsefvárosi óvodát, a hitelbankot, a csendőrlaktanyát és a főtéri bérpalota-sort is.
Temesvár sokk nézőpontból keltheti fel az ember figyelmét, legyen szó a multikulturalitásról, művészetről,történelemről vagy akár matematikáról is hiszen Bolyai itt írta meg híres levelét „Semmiből egy új, más világot teremtettem”. Habár itt születtem és 17 év alatt mondhatom ismerem városom mindig akad valami új, valami ami megragadja a tekintetemet legyen az egy felújított szecessziós épület, egy kiállítás vagy akár egy művészi grafiti. Az egykori magyar város mondhatni egy igazi gyöngyszem itt a Bánságban, ahol az ember nem igazán unatkozhat.
Oláh Anna
