A természettudományok sokaknak okoznak nehézséget a középiskolában. Képletek, összefüggések – olyan dolgok, amivel egy átlagember nem találkozik a mindennapok során. De hogyan lehetne közelebb hozni a diákokat a tudomány világához? Jó megoldás lehet az élménypedagógia, amivel sokak számára lehetne élvezetessé tenni a fizikát vagy a kémiát. Erről kérdeztem Dr. Szalay Lucát, az ELTE Kémiai Intézetének adjunktusát.
Ön az ELTE Kémiai Intézetének adjunktusa, mi a munkája?
Kémia szakmódszertant oktatok, ami azt jelenti, hogy főként tanárszakos hallgatókat tanítok arra, hogy hogyan, milyen módokon lehet kémiát tanítani. Illetve kutatócsoportot is vezetek, amiben a kémiatanítás módszereit kutatjuk – vagyis azt, hogy a fiataloknak hogyan érdemes oktatni a kémiát az általános iskolákban és a középiskolákban.
Nagyon sok terület a kémián alapszik, ennek ellenére nem túl népszerű a fiatalok körében. Miért van ez?
A természettudományi tárgyak sokaknak valóban mumusnak számítanak. Ennek több oka is van. Az egyik ok az, hogy mindannyian bizonyos adottságokkal születünk. A többszörös intelligencia elméletek (amelyekből több is van) azt jelentik, hogy a különböző intelligencia területeken (a Gardner-féle modell szerint például összesen kilenc, egymástól független intelligenciát különböztetünk meg – a szerk.) más és más adottságokkal rendelkezünk. Ahhoz, hogy valaki jó legyen a kémiában, vagy bármelyik más természettudományos területen, annak a matematikai-természettudományi területen kell jónak vagy kiemelkedőnek lennie. Természetesen mindenki fejleszthető, csak nem mindegy, hogy milyen könnyen és milyen szintig. A másik ok pedig az oktatás.
Hogyan lehetne ezen változtatni?
Azok vannak többségben, akikből nem lesz vegyész vagy kémikus, ezért elsősorban a minden diák számára kötelező tananyagon kellene változtatni. A középiskolákban a kémia tananyag még mindig túlzsúfolt. Sokkal kevesebb fogalommal és összefüggéssel is el lehetne juttatni azokat, akik nem ezen a területen képzelik el a jövőjüket egy olyan szintre, hogy hasznos dolgokat értsenek meg azokkal a jelenségekkel kapcsolatban, amelyek az ő életükben is jelen vannak. Nekik a kulcsfogalmak és az alapvető összefüggések segítségével sok érdekes és látványos kísérletet kellene mutatni és megmagyarázni. Ezek egy részét ők maguk is megtervezhetnék és elvégezhetnék.
Fontosnak tartja, hogy a fiatalok minél korábban megismerkedjenek egy-egy tudományterülettel?
Igen, de nem azért, hogy mindenkiből orvos vagy kutató legyen, hanem azért, mert a tudományellenesség az utóbbi időben egyre nagyobb teret nyert. Azt kell elfogadtatnunk a társadalom egy igen nagy részével, hogy a tudósok is emberek, így ők is hibázhatnak. De ettől függetlenül nekik jobban lehet (és kell is – a szerk.) hinni, mint azoknak, akik bármilyen előképzettség vagy tudományos bizonyíték nélkül leülnek a számítógép elé és összevissza irkálnak az interneten.
A tudományos életben bizonyítási teher van. Vagyis ahhoz, hogy valamilyen eredmény megszülessen, azt el kell fogadnia a tudományos közösségnek. Mielőtt bekerülne a „nagy közös tudásba”, a többi hasonló képzettségű tudósnak, szakembernek meg kell vizsgálnia és el kell bírálnia, illetve az eredményeknek ismételhetőnek és reprodukálhatónak kell lenniük. Amíg ez nem történik meg, addig komoly fórumokon nem jelenhet meg egy-egy tudományos cikk vagy prezentáció.
Mennyire népszerű az ELTE Kémiai Intézete?
A demográfiai változások nyomán a kémia alapképzésre az utóbbi években minden magyar egyetemen kevesebben jelentkeznek. A többi egyetemmel ellentétben azonban mi mégis megtartottuk az emelt szintű kémia érettségi követelményét. Így a jelentkezők többsége céltudatosan és a korábbi éveknél felkészültebben jön ide. Nagy részük nem csak az alapképzést, de a mesterképzést és a doktori iskolát is itt végzik el.
Milyen lehetőségei vannak azoknak, akik ide jelentkeznek?
Akik az alapképzés után itt maradnak egészen a PhD-ig leginkább kutatáscentrikus képzést kapnak, amivel nagyon kelendők lesznek a munkaerőpiacon. Egyébként a posztdoktori hallgatóinkat kifejezetten biztatjuk, hogy menjenek külföldre kutatni. Összesen több mint 400 kutatóhellyel vagyunk kapcsolatban. A legtöbben miután hazajönnek az ipari kutatás-fejlesztésben (pl. valamilyen gyógyszergyárban) vagy az akadémiai szférában (egyetemekben, kutatóintézetekben) helyezkednek el.
Kiknek ajánlja ezt a területet?
Azoknak, akiknek sok sikerélménye van a különböző természettudományok területén. A kémia azért nehéz, mert van benne matematika, biológia és fizika. Azonban éppen azért, mivel ez egy „határterület”, könnyen át lehet kacsintani más tudományágakba is. Korunkban számos olyan határterület van, amelyekben hatalmas potenciál van: ilyen a biotechnológia (a biológia és kémia találkozásánál) vagy a nanotechnológia (a fizika és kémia kereszteződésében). Vagyis nagyon változatos és izgalmas munkakörökben lehet elhelyezkedni a kémia területén szerzett végzettséggel.
A Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete „MédiaTudós – tudomány és média a digitális kompetenciák szolgálatában” címmel, NTP-INNOV-22-0066 kódszámon 2022.07.01. és 2023.06.30. között tehetséggondozó programot valósít meg a Nemzeti Tehetség Program, Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint az Emberi Erőforráskezelő 5.580.000 Ft-os támogatásával.
