Vannak, akik tizedik után elfelejtik a kémiát, és vannak azok az emberek, „akiknél működik a kémia”, és bejárják a versenyekkel a fél világot. Mészáros Bence az utóbbi csoportot erősíti. Még csak júniusban hagyta maga mögött a középiskolát, de már most aktívan tevékenykedik a kémia terén, mint az MTA (Magyar Tudományos Akadémia) egyik kutatója.
A nagy találkozása a kémiával minden átlagos emberhez hasonlóan az első hetedikes kémia óráján történt meg, és ahogy az lenni szokott a nagy szerelmekkel, nem maradt meg alkalmi kapcsolatnak. Körülbelül tizedikes lehetett, amikor végleg úgy döntött, hogy ezzel szeretne foglalkozni az élete következő szakaszában. Ezért választotta fakultációs tantárgynak is a kémiát, ami mellett egyre csak elhivatottabb lett, és megszerette, minél többet foglalkozott vele. Jó tanára volt, aki csak tovább növelte benne ezt az érzést. Szórakoztatták a kísérletek, amik Bence bevallása szerint izgalmassá teszik az egészet.
A tavalyi tanév számára több volt, mint pusztán érettségi felkészülés. Rengeteg versenyen vett részt, nekem ezekből is csak azokat sorolta fel, amikre a legbüszkébb. Részt vett Szentpéterváron a Nemzetközi Mengyelejev Kémia Olimpián, ahol ezüstérmet szerzett. Úgy szint második helyezést ért el Párizsban a hagyományos értelembe vett Nemzetközi Kémia Olimpián, ahol két öt órás fordulón kellett részt vennie. „Az elméleti körben egy 50-60 oldalas feladatsorból – amiben akadtak egyetemi szintű anyagok is – kellett minél több példát megoldani.” A gyakorlati részen pedig laborban kellett kísérleteket végezniük. Osztálytársaiból álló csapatával augusztusban pedig aranyéremmel tértek haza Moszkvából, a Nemzetközi Kémia Tornáról.
Számára a legizgalmasabb kísérlete az volt, mikor nitrogén-trijodidot állított elő. Ennek az anyagnak az érdekessége, hogy nem szikrára, hanem érintésre robban. „Amint elkészül az anyag, már vigyázni kell vele, mert egy kis mechanikai hatásra berobban, és lila füst képződik. Elég hangos és látványos kísérlet” – mesélte Bence. Végül sikerült is neki véletlenül berobbantani, habár nem ez volt a cél, mégis egy jó emlékként és tapasztalatként emlegette.
A szerves kémia az a terület, aminek az útján el szeretne indulni. „Még bármi megtörténhet, de alapvetően a kutatás terén tudom elképzelni magam, mint például gyógyszerkutató” – mondta, mikor a jövőbeli terveiről kérdeztem. Igyekszik beletanulni, és megtapasztalni, milyen egy kutatói területen dolgozni, ugyanis már most is az MTA egy szerves laborjában tevékenykedik, ahol – köznyelven megfogalmazva – molekulákat próbálnak építeni, megtervezni, hogyan tevődhetnek azok össze. Emellett pedig idén szeptemberben kezdte meg a tanulmányait az ELTE Kémia alapképzésen.
(Szalai Boglárka)
