Soha nem volt ilyen könnyű információhoz jutni. Minden Wikipédia-cikk, YouTube-videó egy kattintásra van. Soha nem tudtunk még ennyit a világról és soha nem voltunk ennyire elveszettek benne. De vajon a végtelen információbőség egyenlő a tájékozottsággal? Aligha.
Az ember ott áll a csatatér kellős közepén mobiljával a markában, és minden égirányból más sajtóorgánumok fülsüketítő, egymást túlharsogó, hangzatos csatakiáltásait hallja, és nem tudja eldönteni, kinek higgyen.
A hiba nem feltétlenül a technológiával van, sokkal inkább a saját elkényelmesedésünkkel. Gyakran csak a hangzatos szalagcímekig jutunk, forrást szinte sose ellenőrzünk. Emellett egy hírbuborékot alakítunk magunk köré, ahová kizárólag a saját véleményünkkel egyező híreket engedünk be. Egy ellenkező perspektíva így nem egy alap lesz, hanem egy sértő támadás. Így tökéletesen föláldozható sakkfigurák lehetünk, akik feltétlen és belegondolás nélkül terjesztik az üzeneteket, amelyeket magukénak hisznek.
Épp ezért rendkívül fontos, hogy a média terén is tudatosan élő és gondolkodó fiatalság legyünk, hogy ne legyünk befolyásolható játékszerek. Ellenőriznünk kell, hogy a meggyőződéseink stabil alapokon, forrásokon állnak. Ennek a gyakorlására tökéletes hely a DUE-tábor, hiszen itt a forgatások, cikkírások és rádióműsorok sűrűjében tanuljuk meg igazán, mekkora felelősség van a kezünkben. Csak így biztosíthatjuk, hogy valóban tisztában legyünk az emberiség fontos ügyeivel ahelyett, hogy csupán a zaj részei lennénk.
Gergely Ádám
