Magyarország mindig is a világ egyik legjobb vívónemzete volt, nem véletlenül ebben a sportágban vagyunk a legsikeresebbek az olimpiákon. Első aranyunkat már 1908-ban, több, mint 100 évvel ezelőtt szereztük meg, azóta pedig alig volt olyan világverseny, amelyen nem térhettünk haza legalább eggyel. Szerencsére a jövő is jó kezekben van, hiszen utánpótlásban is nagyon ígéretes tehetségek edződnek a hazai sportegyesületekben. Büki Lili és Muhari Eszter is közéjük tartozik, ráadásul a két lány már közösen is nyert Európa-bajnokságot.
Kezdetek
Mind Lili, mind Eszter 2002-ben születtek, ám a víváshoz mindkettőjüknél kalandos út vezetett. Lili – saját bevallása szerint – nagyon későn, 12 évesen kezdett el vívni, előtte viszont több sportot is kipróbált. Teniszezett 6 évig, atletizált, majd egy ismerősén, Kovács „Bagoly” Lászlón keresztül került közelebbi kapcsolatba a sportággal. Elmondása szerint megfogta, hogy korábbi sportjaival ellentétben itt nem érezte a monotonitást, hanem sokkal változatosabb, pörgősebb volt számára. Eszternek sem a vívás volt az első sportja, hiszen korábban úszott, táncolt és kosárlabdázott is. A vívással 9 évesen, a barátnője apukáján keresztül ismerkedett meg, majd egy helyi sportklubba iratkozott be.
Lili teniszben sem muzsikált rosszul, ennek köszönhetően már a vívói karrierje elején nagyobb elvárásokat támasztott maga felé. Az eredmények nem jöttek korán, így ez az időszak ebből a szempontból nem volt a kedvence, kellett két-három év, mire elért arra a szintre, ahol a versenyeken már esélyesnek számított. Eszter is már korán belecsöppent a versenyzés világába. Első megmérettetésén már bronzérmet szerzett, de ahogyan ő is fogalmazott, nem igazán volt még tisztában azzal, hogy pontosan mi is történik. Nála az a fordulópont a 2017-es Európa-bajnokságon jött el, ahol ezüstérmet szerzett. Itt dőlt el, hogy ezzel a teljesítménnyel akár komoly eredményeket is el lehetne érni.
Legjobb eredmények
Mindkét lány komoly eredményekkel is dicsekedhet, Lili a legjobb eredményének a 2019-es lengyelországi kadett világbajnokságon elért bronzérmét tartja, ahol az elődöntőben pont Esztertől kapott ki, aki később megnyerte a viadalt. Csapatban pedig kiemelte a közösen szerzett Európa-bajnoki aranyat. Eszter a már korábban említett világbajnoki címére a legbüszkébb, emellett a tavalyi korosztályos junior EB-n szerzett bronzérmét, valamint a felnőtt országos bajnokságon elért első helyezését is kiemelte.
Mindenkinek megvannak a sportágához köthető kedvenc pillanatai, így ezzel a két lány sincs máshogy. Lili nagyon szívesen emlékszik vissza az első, vívásban szerzett érmére, az Európa-bajnoki bronzérmére és a pozsonyi világkupán elért harmadik helyezésére. A kedvenc pillanata pedig az volt, amikor sikerült az országos bajnokságon legyőznie a 2016-os riói olimpián aranyat szerző Kovács-Szász Emesét. Eszternek nagyon sok boldog pillanata volt az edzéseken, köszönhetően a jó társaságnak. A kedvence pedig a világbajnoki döntő, amikor 14-14-es állásnál sikerült a mindent eldöntő tust neki bevinnie, így megnyerni a tornát.
Lili egyébként sokat izgul a fontos versenyek előtt, de sem ő, sem Eszter nem olyan, akinek a túlzott drukk rámenne a teljesítményére. Eszter pedig elmondta, hogy a pástra lépés előtt egy fél órával még jobban izgul, viszont amikor a versenyzőket már behívják a hívószobába, ahonnan majd kisétálni a palást mellé, akkor már sokkal lazábban éli meg a helyzetet.
Jövő
A lányok előtt, pusztán már csak a koruknál fogva is sok idő áll, hiszen a vívásban valaki akár 40 éves koráig is aktív maradhat. Ezek mellett az eddig elért eredményeik már most nagyon szépen mutatnak. A legfőbb cél mindkettőjük számára a 2024-es párizsi olimpia, mivel az idei tokiói ötkarikás játékokra nem sikerült kvalifikálniuk magukat. Bevallásuk szerint ez csapatban három év múlva akár meg is valósulhat. Lili emellett szeretne stabil tagja lenni a felnőtt csapatnak és érmeket szerezni az országos, valamit nemzetközi bajnokságokon. Eszternek is hasonlóak a céljai vannak, ő az eddig megszerzett helyét tartaná meg a felnőtt csapatban és számára is természetesen kiemelten fontosak az egyéb országos -és világversenyek. Mindketten megjegyezték, hogy rengeteg idejük van még, így remélhetőleg sok EB-n és VB-n vehetnek majd részt.
Mindennapok
„Több lett, de nincs mire edzeni” – válaszol Lili arra a kérdésre, hogy mi változott meg az edzések tekintetében a koronavírus miatt. Eszter edzésterve különösen megváltozott a jelenlegi helyzetben, sokkal több lett a konditermi tréning. Eszter az edzéseit Budapesten, a Budapesti Honvéd vívótermében végzi, Lili viszont ingázik. A székesfehérvári lány egy héten háromszor a fővárosba megy, a központi edzések miatt, mellette pedig Tatára jár, ahol Plásztán Attila kezei alatt fejlődik.
A két lány életét is alaposan felforgatta a koronavírus, ami nem csak az edzésekben vagy magában a sportban, hanem az iskolában és a mindennapokban változásokat eszközölt. Lili már korábban is magántanulóként látogatta az iskolát, Eszter pedig egyéni tanrendű tanulóként bejár az órákra, amikor tud, viszont nem tartják számon a hiányzásait. Az iskola Lili idejét most különösen leköti, hiszen idén érettségizik, így most nem sok szabadideje van. Tavaly tavasszal viszont mindkettőjüknek hirtelen rengeteg pihenő ideje lett, mivel akkor bizonytalan időre az edzések is leálltak. Lili ekkor rengeteg időt töltött a családjával, sokat társasjátékozott, valamint filmezéssel, pihenéssel töltötte az idejét. Eszternek is szokatlan volt a hirtelen jött szünet, megszűnt az alapjáraton egész éven át tartó körforgás. A legszokatlanabb része az egész leállásnak az volt, hogy el tudott menni nyaralni, mivel a szokásos, nyáron tartandó versenyek elmaradtak, így volt ideje a szezonkezdés előtt elutazni.
Az idei év egyelőre még nagyon bizonytalan, a legvalószínűbb, hogy a lányok az olimpiáig még nem lépnek majd újra palástra, a nagy kérdés pedig, hogy amikor igen, akkor közönséggel, vagy szurkolók nélkül. Ez most elég rosszul hat a motiváltságukra, de mindenesetre nagy az esélye, hogy három év múlva Párizsban akár mindkettőjüket a tévéképernyőkön keresztül láthatjuk.
A cikket a Nemzeti Tehetség Program, a Miniszterelnökség, és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő támogatja
