Nem vész el, csak átalakul- írja fizika tankönyv. Ez persze igaz a szemétre is. De akkor hová lesz? Feldolgozzák, újrahasznosítják, elássák? És vajon minden kidobott dolog újrahasznosítható?
Kérdéseinkre Sóti Balázs, a Zalai Közszolgáltató Nonprofit Zrt. (ZKN) Környezeti neveléssel megbízott munkatársa válaszolt.
Mi a különbség a szemét és a hulladék között?
A hulladék még rendelkezik értékkel, még értéket lehet belőle teremteni, és ezeket a termékeket vissza lehet kapcsolni a „használat” körforgásába. Amikor ezt az értékteremtő lehetőséget elszalasztjuk, akkor lesz valójában szemét a fogyasztási cikkeinkből.
A hulladékok szelektív gyűjtésével és nyersanyagként való felhasználásával jelentős energiát takaríthatunk meg, és számos környezetszennyező technológiától óvhatjuk meg bolygónkat. A használt PET-palackokból például ruhát, táskát, cipőt lehet készíteni. Számos nagy világmárkánál találhatunk már ilyen termékeket.
Sóti Balázs szerint mindig végig kell gondolnunk a folyamatot, hogy amit vásárolunk, hova fogjuk kidobni a csomagolását, vagy később magát a terméket, és mi lesz annak a további sorsa.
Mi történik, ha a hulladékból szemét lesz?
„Hegyet építünk belőle, aminek nem sok értelme van– meséli a ZKN munkatársa, aki 15 éve dolgozik az iparágban– Magyarországon jó eséllyel egy lerakóba kerül a kommunális hulladék, ami annyiból áll, hogy van egy nagy gödör, amibe beleüríti a kukásautó a szemetet, hogy törvényben előírt mennyiségű szemét után húznak rá egy földréteget, majd erre jön megint egy sor szemét, és így tovább. Úgy néz ki, mint a piskóta. És gyakorlatilag ez a domb csak van.”
Hozzáteszi, vannak esetek, amikor hasznosítják a benne keletkező hulladékgázt, bár már ez sem olyan gyakori.
„Mióta például Zalaegerszegen elkezdtük a zöldhulladék külön gyűjtését, amit komposztálunk és így visszakerül a talajba, nem kerül annyi biológiailag lebomló hulladék a lerakótelepre, és így nem termelődik annyi gáz, amivel be tudnánk indítani a gépeket. De ezen felül a lerakó felszínét lehet hasznosítani napelem parkokkal vagy energia növények telepítésével is.”
Mit hova dobjunk?
Mindenki ismerheti a papír, műanyag, fém, üveg feliratú szelektív konténereket, de mégis sokszor követünk el hibát, amikor jóhiszeműen beledobálunk mindent, ami szerintünk beleillik. Sóti Balázs példaként az ételesdobozokat hozta fel, amik ugyan papírból készülnek, de feldolgozásuk problémás lehet, mivel sokszor zsírral, olajjal szennyezettek.
„ A papír újrahasznosítása úgy zajlik, hogy rostjaira (cellulózokra) szétszedik, majd újra összerakják. Ha pedig olaj kerül a rendszerbe, ami jellemzően megtalálható ezeken a dobozokon, akkor valahogy ki kell vonni ezt a rendszerből. de jellemzően az ilyen papír már nem hasznosítható újra. „
Hozzáfűzi, az eldobható ételesdobozok helyett ott a lehetőség saját ételhordót használni, hogy ezzel is közelebb kerüljünk egy hulladékmentesebb élethez.
A másik problémát a műanyagflakonok jelentik. A Tapossa laposra! feliratot sokan figyelmen kívül hagyják, így a levegővel teli palackok gyorsan megtöltik a szemeteseket, és a kukásautók gyakran csak levegőt szállítanak, fölöslegesen.
„Minden ötödik szelektívbe dobott PET palackban folyadék maradt, vagy nincs ecsavarva a kupakja. És hogy ez miért rossz? Ha rajtuk marad a kupak, nem tudja összenyomni a kukásautó, és ezért teljesen fölöslegesen levegőt szállít. Nem beszélve arról, hogy emiatt gyorsabban is telik meg, és többet kell fordulnia. ”
A szakértő azt tanácsolja, hogy ha nem vagyunk biztosak mit hova dobjuk, akkor érdeklődjünk a helyi közszolgáltatónál, aminek az elérhetősége megtalálható a szelektív konténereken is, de a szolgáltató honlapján is valószínűleg egyértelműen le van írva, mivel ez régiónként eltérő lehet. Vannak helyek, ahol a fémet és műanyagot együtt gyűjtik, de valahol külön, mert nincs meg a szétválogatásukhoz szükséges technológia.
De a termékek csomagolásról is tájékozódhatunk.
„ A termékek csomagolásán fel kell tüntetniük a gyártóknak, hogy újrahasznosítható-e vagy nem. Jellemzően láthatjuk rajtuk ezeket a háromszögeket, benne számokkal. Általában a 3-as számmal jelölt PVC-ről mondható az, hogy mindenhol tiltott, mivel ha bekerül égetésre, a belőle kiszabaduló klórgázt nehéz kezelni.”
ÉRDEKESSÉG
Ha a chipses zacskót összegyűrjük, és kisidő múlva ismét felveszi az eredeti formáját, akkor nem újrahasznosítható anyagból van.
El kell mosni a szelektíven gyűjthető szemetet, vagy sem?
Természetesen senki nem várja el tőlünk, hogy „patika tisztára” mossuk, mondjuk a joghurtos poharat mielőtt a műanyagok közé dobjuk, de ügyeljünk arra, hogy ne kerüljön élelmiszermaradék a szelektíven gyűjtött hulladék közé, azonban érdemes mérlegelni.
„Sokszor érkezik az ügyfelektől a hulladékok elmosására vonatkozó kérdés. Nem patika tisztaságot várnak el a közszolgáltatók, elég annyi is, ha a mosogató maradék vizében elöblítjük mondjuk a joghurtos dobozt, hogy a legyek ne lepjék el a konténert. Ha patika tisztára mosnánk a kidobott joghurtos dobozt, sokkal több vizet pazarolnánk el, mint ammenyi annak a műanyagnak az értéke.„
Ellenben ott vannak az olajos és vegyszeres flakonok, amik nem gyűjthetők szelektíven, még akkor sem ha kiöblítjük azokat.
„Logikusnak tűnik, hogy elmossuk az olajos flakont, és akkor rendben van, de óriási butaságot csinálunk vele. Hiszen minden a csatornába kerül belőle. A csatorna oldalfalán például a sütőolaj remekül megtapad, és egy csepp olaj, mivel rendkívül viszkózus, 1000 liter vizet képes beszennyezni. Egy olajos flakonból pedig rengeteg csepp olaj mosható ki. Hasonló a helyzet a vegyszerekkel. ”
Kiemeli, hogy az a műanyagmennyiség, amit megmentenénk, elenyésző ahhoz a vízmennyiséghez képest, amit elszennyeznénk azáltal, hogy ezeket elmossuk.
Mi történik, ha nem jó helyre dobjuk a szemetünket?
„ A lakosság sokszor nem használja helyesen”– mondta Sóti Balázs– Ha valaki letesz a hulladékgyűjtőpontra egy tévét, akkor nemsokára megjelenik mellette egy kanapé, egy szekrény és így tovább, mert azt hiszik az emberek, hogy ha már előttük lerakta valaki, akkor nekik is szabad. Ezeknek az eltakarítása pedig sokszor többe kerül, mint a haszonanyag, amit oda gyűjtünk.”
Azonban a házunk előtt lévő kukába sem szabad bármit dobnunk, mivel könnyen kárt okozhatunk a szeméttelep berendezéseibe.
„Egyik alkalommal valaki kidobott egy 16 kg-os vonatkereket a kommunális hulladékba, ami gond nélkül végigment a teljes üzemen, majd a darálónál elakadt, tönkretéve a gépeket, ami ötvenmillió forint kárt okozott nekünk. Előtte pedig egy tollpárna okozott számunkra problémát, mert nem számítottunk rá. Az üzembe beérkezve a rendszer elején lévő „zsákfeltépő„ gép széttépte, és az összes toll szétrepült, ezzel eltömítve a gép érzékelőit. Három napig takarítottunk utána.„
1- PET : A polietilén- tereftalát újrahasznosítható. Üdítős és ásványvizes palackok, műanyag poharak készülnek belőle.
2-PE-HD: A nagy sűrűségű polietilén újrahasznosítható. Gyártásakor sok vezélyes anyagot használnak, rákkeltő hatása is bizonyított. Általában tisztítószeres flakonok, zacskók, játékok készülnek belőle.
3-PVC:A polivinil-klorid ipari mennyiségben újrahasznosítható,de háztatrási hulladékok közül nem kerül újrahasznosításra. Rengeteg játéknak, fóliának, ételtárolónak, sőt vízvezetékcsőnek az alapanyaga. Azonban rendkívül káros.
4-PE-LD: A nagy sűrűségű polietilén újrahasznosítható. Zacskók, palackok, kupakok gyártására szolgál.
Így zajlik a hulladék szétválogatása a ZKN Zrt. telephelyén:
Bihari Bernadett Luca
A cikk a DUE Tallózó Novemberi számában jelent meg.
A rovatot az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatja.
