Mucsi Zoltán: ,,Nem kell a cukrot cukrozni”

Mucsi Zoltánt egy ország ismeri, elsősorban karakteres, vígjátéki szerepei miatt. Ezúttal Kerékgyártó Yvonne Együtt kezdtük című, új alkotásában szerepel. A film egy „felnövés” történet, melyben kilenc fiatal találkozik újra, tíz évvel az érettségi után. A könnyed, mégis elgondolkodtató alkotás egyik főszereplője az önfejű apát alakító Mucsi, akit a csodálatos badacsonyi forgatási helyszínen volt lehetőségünk elcsípni egy interjú erejéig. 

Mi az, ami legjobban tetszik Önnek az Együtt kezdtük filmben?

Reményeim szerint egy nagyon szerethető film lesz. Az idősebbek majd rá fognak ismerni, örülni fognak, hogy nosztalgiázhatnak, hogy milyen volt fiatalnak lenni. A fiatalok meg ráismernek majd önmagukra, hogy ebben a korban mennyi bolondságot csinálnak.

Hogyan tud azonosulni a filmbéli karakterével?

Remélhetőleg jól. Majd utólag kiderül. (nevet)

Tudná a karakterét egy szóval vagy egy mondattal jellemezni, hogy nagyjából mire számítsunk tőle?

Jóindulatú, de önfejű ember. Azt gondolja, hogy ahogyan ő látja a világot, az a jó, és mindenkinek úgy kellene azt látni.

Általában hogyan szokta kiválasztani, hogy melyik szerepet vállalja el? Ezekre mindig rábólint vagy valamikor jobban utána szokott nézni, hogy vajon a karakter mennyire illik Önhöz?

Igazából akkor utasítom vissza, ha azt érzem, hogy ez nagyon nem én vagyok, de ez talán csak 2-3 alkalommal fordult elő. Viszont van, amikor a túl sok elfoglaltság vagy a nehéz időbeli egyeztetés miatt nem tud az ember elvállalni egy munkát.

Mikor most a karantén után visszatért dolgozni, akadt bármilyen nehézsége?

Nyilván mindenkinek volt. Ez inkább a színházi munkákat érinti, ahol nagyon sok idő kimaradt, nekem nagyon sok előadásom elmaradt. De nem csak nekem. Sokunknak rengeteg előadását halasztották el és 2020. november 4-e óta ez már a harmadik hullám. Egészen onnantól, novembertől nem játszottunk idén júniusig. Ez nagyon nagy kiesés volt. Ezek után az előadásokat visszahozni színpadra elég nehéz volt. A film viszont egy picit más…

Hiányzott az, hogy színpadon legyen?

Természetesen a bizonytalanság az senkire sincsen jó hatással. Kiesett az ember egy megszokott ritmusból. Szóval hiányzott.

Egy korábbi nyilatkozatában azt mondta, hogy játszani szeret sorozatokban, de nézni nem nagyon, mert szeretné kerülni a függőségeket.

Hát azért, mert van nekem elég egyéb más függőségem és nem kell a cukrot cukrozni. (nevet)

Volt már olyan sorozat, aminek a függőjévé vált?

Biztos volt. Ami hirtelen eszembe jut, az a Twin Peaks, amit nagyon-nagyon szerettem. De azért nézek én sorozatot, viszont nem pusztulok bele, hogyha kimarad egy-egy rész. A napi sorozatra egyébként nincs időm, mert abban az időpontban általában játszom.

A saját filmjeit, sorozatait, vagy színházi előadásait vissza szokta nézni? Egyáltalán szereti újra nézni saját magát?

Nem nagyon. Csak jóval később talán. Szóval sorozatoknál, inkább a részekbe nézek bele, de abba is később. Filmet is akkor nézem meg nyugodt szívvel, hogyha eltelik valamennyi idő, mert akkor már más rálátással tudom figyelni.

Az Együtt kezdtük film egy gimnáziumi osztálytalálkozóból indul, gimnáziumi haverokból. Ön tartja még a kapcsolatot a gimis barátaival, vagy szoktak összejárni?

Nem, viszont két általános iskolai osztálytársammal tartom a kapcsolatot. Igazából szétszóródtunk különböző helyekre a világban. Én elkerültem onnan, ahol a gyermekéveimet éltem, aztán utána Szolnokon voltam ’94-ig, majd azóta Budapesten. Tehát nagyon megváltozott az élethelyzetem.

(Erdős Lilla-Millei Anikó)