Már szinte minden ember életében jelen van a bankolás, mégis kevesen tudják, mi mindenre jók a bankok, mit csinálnak vagy épp milyen szolgáltatásokat vehetünk ott igénybe. Dr. Zsolnai Alíz, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium Pénzügyi Szabályozásért Felelős Főosztály főosztályvezetője segített nekünk ebben a hónapban, hogy egy kicsit jobban is megértsük ezeket. Szó esett még a csökkenő számú bankfiókokról, és arról is, hogy mikor érdemes a pénzügyi önállóságot elkezdeni.
Milyen típusú bankokat különböztetünk meg, és a szolgáltatásaik között mi a különbség? Mi az a kétszintű bankrendszer?
A bank alapvetően egy gyűjtőnév, de ezen belül is vannak olyan bankok, amik Magyarországon egy bizonyos típusú ügyfélkörre specializálódnak. Vannak olyanok, amelyek fókuszában inkább a vállalati ügyfelek állnak, és számukra van szélesebb termékkínálatuk, mások a lakosságot célozzák meg, de ezen belül is lehet szegmentálás.
A mai világban, ha kétszintű bankrendszerről beszélünk, akkor a kereskedelmi bankokkal találkozunk. Tőlük vesszük igénybe a szolgáltatásokat, akár a pénzünket szeretnénk bankban tartani, akár hitelt szeretnénk felvenni, akár átutalást szeretnénk indítani, vagy bármilyen egyéb típusú banki szolgáltatást kívánunk igénybe venni. A kereskedelmi bankok felett áll a „bankok bankja”, a jegybank – másnéven központi bank –, ami koordinálja a kereskedelmi bankoknak átadható pénzmennyiséget.
Mi a bankok funkciója és jelentősége a modern pénzrendszerben?
A bankokat közvetítő rendszernek is szokás nevezni. Ez azt jelenti, hogy akinek félretett pénze van, és például el szeretné helyezni kamatozni, a pénzét beviszi a bankba, elhelyezi a betétjét, rövidebb-hosszabb távon ott tartja a banknál – kamat fejében – a pénzét, és a kereskedelmi bank egy kockázati rendszertan, metodika alapján azt megtöbbszörözi.
Bármikor, ha az ügyfél mégis meggondolja magát, és az eredetileg hosszabb távon lekötött betétjét fel szeretné törni, mert szüksége van rá, ezt meg tudja tenni. Ettől az intézmény stabilitása nem rendül meg, mert folyamatos készpénzgazdálkodás és kockázatkezelés keretében tudja megvalósítani tevékenységét, vagyis a begyűjtött pénzeket megsokszorozva, így „pénzt teremtve” azt ki tudja helyezni például hitelként. Ezáltal olyan cégeknek, lakossági ügyfeleknek tud hitelt adni, akik átmenetileg egy befektetéshez, beruházáshoz, forráshoz szeretnének jutni, amit szintén kamat fejében biztosít a bank számukra.
Mire használjuk a bankokat?
A klasszikus banki szolgáltatásokra használjuk a bankokat, amik a mindennapjainkban vannak, ilyen elsősorban a pénzforgalom. Ez azt jelenti, hogy nyitunk egy bankszámlát, onnan átutalásokat teljesítünk, oda érkeznek a bevételeink, akár lakossági magánszemély vagy akár egy vállalat vagyunk.
Vannak olyan banki szolgáltatások, amik megkönnyítik az ember életét. Ilyen például a csoportos beszedés, amely a rendszeres költségeinket segíti, például a rezsi befizetését. Ezt a szülők vagy egyetemista diákok tudják használni. Hasznos, mert időt és energiát spórolhatunk vele.
A vállalatoknál nagyobb számban jelenik meg banki szolgáltatás, mert beszélünk befizetésről, vagy ha a munkavállalóiról beszélünk, ott sokszor utal egy időpontban több különböző számlára béreket. Ha folyamatos utalásként történnek ezek, akkor egy vállalkozásnak kell lennie legalább egy magyarországi bankszámlájának. Ez azért szükséges, hogy átláthatóbb legyen a pénzforgalma, bizonyítható legyen, hogy megbízható a cég, mert a számláján van fennálló pénz, látható, hogy folyamatos pénzforgalom van, és folyamatosan tud teljesíteni.
Mikor kerülhetünk életünk során először olyan helyzetbe, hogy banki szolgáltatást vegyünk igénybe?
Azt gondolom, hogy a szülő felelőssége, hogy mihamarabb bevezesse a gyermekét ebbe a világba, de nem az általános iskola elején kell kezdeni, mert akkor a pénz fogalmával, számok nagyságrendjével kell megismerkednie a gyermeknek. Viszont ahogy haladunk előre a korban, a gyerekeknek a szülők kezdik elengedni a kezét olyan formán, hogy már egyedül megy az iskolába, egy-egy alkalommal elküldi a közeli boltba. Ezekből a tanítási folyamatokból kiindulva, a bizalom megalapozása után tudunk nyitni a gyermeknek egy olyan számlát, ahol a szülőnek egyfajta felügyeleti joga van, de már a gyermeknek van bankkártyája, vagy az okostelefonján keresztül tud fizetni, a telefonján keresztül hozzáfér a pénzhez, érdemes ezt a fajta pénzügyi tudatosságot mihamarabb elkezdeni.
A modern bankolás már elsősorban nem a fiókokban történik, hanem a fogyasztók azt igénylik, hogy bárhonnan tudják kezelni a pénzügyeiket. Ez hogyan változtatta és hogyan fogja megváltoztatni a bankok feladatait vagy a funkcióját?
Már látszódik az a tendencia, hogy a bankfiókok száma csökken, kisebb az igény az ilyen típusú személyes kontaktusra, az viszont kijelenthető, hogy teljes mértékben nem fognak eltűnni. Adott esetben kell tanácsadás, szükség van arra, hogy valahol az ügyfél le tudjon ülni az ügyintézővel, tanácsot tudjon kérni. Néhány bank már átállt arra, hogy más típusú bankfiókok vannak, mint amit még klasszikusan ismertünk. Ez olyan mint egy iroda, kis tárgyalók vannak, ahol tényleg a privátbanki típusú megbeszéléseket tudnak folytatni az ügyfelekkel.
Vannak, akik már azt a részét megugrották és a netbankon kezelik a pénzügyeiket, de a bankfiókok még tudják biztosítani a biztonságosabb, kicsit zártabb a környezetet.
A bankfiókok csökkenése mellett egy átalakulás is megfigyelhető, tényleg új és modernebb szemlélet övezi a pénz fogalmát. Tudatosabb pénzügyi szemléletre próbálják nevelni a lakosságot, valamint próbálják azt elérni, hogy minél több ügyfél férjen hozzá internetes felületen a bankszámlájához, de ugyanakkor érezze magát biztonságban. Ebben segítenek a múlt hónapban tárgyalt FinTech megoldások is.
(Hegyi Vivien, Bodor Julcsi)
