A koronavírus járvány miatt bevezetett digitális oktatás sem állította meg: idén hetedik alkalommal rendezték meg a PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozói témahetet számos magyar iskolában március első hetében. Balogh László, a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára mesélt a kezdeményezés hátteréről, céljairól. Azt is megtudtuk, hogyan lehet a fiatalokat bevezetni a pénzügyi ismeretek világába, és miért is fontos, hogy megtegyük ezt.
Kinek a kezdeményezésére, és mikor csatlakoztunk a nemzetközi PÉNZ7-hez?
Az európai PÉNZ7 kezdeményezője az Európai Bankföderáció volt. Magyarország 2015-ben, a Magyar Bankszövetség révén csatlakozott a mintegy 30 országban egy időben zajló European Money Weekhez. A Global Money Week 169 országot ölel fel és 32 millió gyermek pénzügyi ismereteinek bővítését célozza, ők határozzák meg az adott év pénzügyi szlogenjét és fő témáit, valamint összegyűjtik a legjobb gyakorlatokat. A témahét célja, hogy már fiatal kortól segítse a pénzügyek iránt érdeklődő diákokat ismereteik bővítésében, és felhívja a figyelmüket a mindennapi pénzügyi tudatosságra. Ugyanakkor az oktatási tárca, a Pénzügyminisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Pénziránytű Alapítvány és más intézmények, akik különböző módon érintettek az iskolai vagy az iskolán kívüli pénzügyi oktatásban, mind nagyon hamar csatlakoztak a programhoz. A PÉNZ7 2017-től az iskolák számára választható témahétként bekerült a hivatalos magyar tanrendbe is.
2015 óta minden évben nőtt a résztvevő iskolák száma, így hét év alatt több mint 1,2 millió diákot sikerült elérni. Ez mindenképpen sokatmondó és imponáló szám. Az idei évben ugyan egy hangyányit kevesebb résztvevő volt az iskolai oldalról és a diákok felől is, de ez alapvetően a járványhelyzet miatt volt. A tavalyi 220 000 diákhoz képest idén 171 000 tanulót értünk el, és 1200 helyett 1100 lett a résztvevő iskolák száma, de ezek még így is figyelemreméltó számok. Főleg, ha olyan nyugati államokhoz viszonyítjuk, mint Franciaország, Hollandia vagy Németország. A magyar részvételi szám több, mint ennek a három jelentős országnak az elérési adatai összesen. A mi eredményünk még a csökkenés ellenére is jó, de persze mindig akkor vagyunk elégedettek, ha a lehető legtöbb iskolába eljut a PÉNZ7, és minél több fiatalnak sikerül a tematikus hét alatt új pénzügyi és vállalkozói információkat tanulni.
Mennyire volt bonyolult online kivitelezni a PÉNZ7-et, főleg abból a szempontból, hogy hagyományosan önkéntesek is tartanak órákat?
Ez egy nehéz kérdés számomra, mert én magam nem vagyok pedagógus, de önkéntes igen. A tanároknak – miután annyi minden más tárgyat is online kellett oktatniuk, annak az összes sajátos módszertanával és metodikájával együtt – talán ez nem okozott akkora váltást, nehézséget a PÉNZ7 során. Az önkéntesek számára azonban ez valószínűleg egyéni volt. Nekünk, önkénteseknek kicsit nehezebb volt, hogy úgy kellett beszélni egy kamera előtt – még ha online is volt a kapcsolat –, hogy közben a direkt kapcsolódás és légkör, a fiatalok figyelme és reakciói, ami egy osztályteremben megvan, itt hiányzott. Így nincsenek meg a direkt reakciók, visszajelzések, hiányzik a fizikai jelenlét. Ez kétségkívül okozott nehézségeket, de valószínűleg nem nagyobbakat, mint tavaly a pedagógusoknak meg a diákoknak, amikor először vezették be a digitális tanrendet. Hogy megkönnyítsük mind a tanárok, mind az önkéntesek felkészítését, idén először teljes tanórákat is rögzítettünk és rendelkezésükre bocsátottunk. Az egyik órám pl. angol nyelven is elérhető, aki érdeklődik a pénzügyi szaknyelv iránt, annak számára ez is érdekes lehet.
Van-e annak valamilyen különleges oka, hogy pont egy hétig tart a PÉNZ7?
Főszabályként ugyan egy hétig tart, de nem kell ezt annyira szigorúan venni. Hétfőtől péntekig vannak az iskolában a tematikus héthez kapcsolódó rendezvények. Azonban mindig vannak olyan események, amik túlnyúlnak, túlmutatnak ezen. Idén is volt két ilyen diákvetélkedő: a ZsetON és a Részvényfutam döntőjét is március végén tartották. De a European Money Quiz nemzeti döntője is márciusban zajlott. Itt hatalmas sikert ért el egy magyar középiskolás, Strasszer Zsófia, aki az áprilisi nemzetközi döntőbe kerülve megnyerte azt, a téma Európa bajnoka lett maximális pontszámmal!
A PÉNZ7 arra is nagyon jó, hogy ebben az időszakban a figyelem középpontjába helyezzük az adott témát. Idén a családi költségvetésről volt szó, a családi pénzügyekről. Az egészen biztos, hogy a rákövetkezendő pár hétben fokozott fókusz került a diákok részéről a pénzügyi témákra. Könnyebb ilyenkor akár vetélkedőkkel, vagy bármi mással az általános iskola felső tagozatos, középiskolás, de még az egyetemista korosztályt is megszólítani.
Hogyan lehet a diákokhoz közelebb hozni a pénzügyi témákat?
Először is meg kell próbálni úgy bemutatni, előadni, hogy ne legyen száraz az ismeretanyag. Minden témának vannak érdekességei, különlegességei, amire rá lehet világítani. Konkrét, életszerű példákat kell megmutatni, játékosan, élményszerűen. Például, hogy mi a befektetés, mi a kamat, mi ezeknek a haszna. Amikor tisztázzuk a családi költségvetés fogalmát, rákérdezünk, hogy „nálatok a családban hogy állítjátok ezt össze?”. Mikor papa, mama megkapja a fizetését, akkora van-e valamifajta családi megbeszélés, kupaktanács a pénzbeosztásról? Tervezitek-e, hogy nyáron hova mentek nyaralni? Vagy, hogy kéne már egy új biciklit venni, mert a legkisebb testvérem kinőtte az övét. Ezek családi beruházások. De azt is meg kell tervezni a családi költségvetésben, ha valamelyik gyermek egyetemre készül. Ha más városban folytatja a tanulmányait, mint ahol a család él, akkor arra is félre kell tenni pénzt, hogy a kollégium vagy albérlet díja biztosítva legyen. Leül a család, megbeszéli, hogy mire fog most kevesebb jutni. Együtt kell eldönteni, hogy most mi fontosabb, mi az, ami ráér. Az autót majd kicseréljük két év múlva – bár már hatéves, de lehet vele még két évig közlekedni. Addigra a testvérem elvégzi az egyetemet, és akkor majd nem kell már támogatni, mint most. Ez a pénzügyi tervezés, a pénzügyi prioriások meghatározása. A jövedelmet és a kiadásokat kell összhangba hozni.
Ha azt tervezzük, hogy pár év múlva nagyobb lakásba szeretnénk költözni, amihez majd hitelt is kell felvenni, akkor ahhoz szükség lesz önerőre is. Ha ehhez van megtakarításunk, akkor azt is meg kell beszélni, hogy mibe fektessük a havonta félretett pénzt. Bankszámlán kamatoztassuk, értékpapírba fektessük, befektetési alapba tegyük vagy esetleg Magyar Állampapír Pluszba? Mérlegelni kell, hogy melyik a legkedvezőbb, melyik a legbiztonságosabb, melyik milyen módon rugalmas. Szerintem, ha ezt valaki akár fiatalon is, akár általános iskola felső tagozatosaként végiggondolja, akkor könnyen felismeri, hogy „jé, ilyet mi is csinálunk otthon. Nem pont így, nem biztos, hogy ilyen részletesen, de valami ilyesmi nálunk is történik”. Az a jó, ha óra végén úgy érzi majd, hogy kapott három-négy olyan tippet, amit legközelebb egy ilyen családi pénzügyi megbeszélésen el fog tudni mondani. Ő tudja majd felvetni, hogy nem bankszámlán kell tartani a pénzt nulla vagy nullához közel álló kamatozás mellett, hanem érdemes akár több évre Magyar Állampapír Pluszt vásárolni a megtakarításból. Ennek a gondolkodásmódnak a megmutatására vannak ezzel kapcsolatos játékok, videó, kisfilmek, spotok. Ezeket az okosanapenzzel.hu oldalon is meg lehet találni, de a Pénziránytű Alapítványnál, vagy – ha biztosításról van szó – a MABISZ oldalán is ott vannak. Igen bonyolultnak látszó témákat nagyon egyszerűen és játékosan tudunk elmagyarázni a diákoknak. Mondjuk egy másfél perces videóspot sokkal hatásosabban bemutatja például az életbiztosítás, vagy egy utazási biztosítás lényegét, mint egy tíz perces száraz előadás a biztosítás jogi összefüggéseiről. Az utóbbinak – az utazási biztosításnak – most a nyárhoz közeledve bizony nagy hasznát vehetjük.
(Velek Domonkos)
A cikket a Pénzügyminisztérium támogatja
