Legtöbbünknek a tőzsde szó hallatán elsőre talán a filmekben sokat látott jelenetek ugranak be brókerekkel, kiabálással és nagy nyüzsgéssel. De milyen valójában manapság a tőzsde? Miért érdemes többet megtudni erről a már-már misztikusnak ható dologról nekünk, fiataloknak is? A Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatójával, Végh Richárddal beszélgettünk.
Mit jelent és mire jó a tőzsde, mi történik a Budapesti Értéktőzsde falain belül?
A tőzsdének alapvetően három funkciója van. Az egyik, hogy finanszírozást biztosít a vállalatok számára. Ha van egy vállalkozás, ami növekedni, terjeszkedni szeretne, egy új beruházást akar indítani, egy új gyárcsarnokot akar felhúzni, és ehhez pénzre van szüksége, akkor az első lehetőség, ami mindenkinek eszébe jut, hogy elmegy a bankba, és bankhitelt vesz fel. Azonban van egy másik lehetőség is: közvetlenül befektetőkhöz fordul a tőkepiacon keresztül, és részvények vagy kötvények kibocsájtásával von be pénzt a vállalkozásába, így finanszírozva terveit.
Mi a kötvény és mi a részvény?
A kötvény nagyon hasonló a bankhitelhez. Ez egy kölcsön a vállalat számára, csak nem a banktól, hanem azoktól a befektetőktől, akik megvásárolják a kötvényt. Ennek is ugyanúgy kamata van, amit meg kell fizetni a kötvény vásárlójának. A részvény ezzel szemben egy tulajdonjogot (és egyéb jogokat) megtestesítő értékpapír. Aki részvényt vásárol, az tulajdonosává válik a vállalatnak. Például, vegyünk egy családi vállalatot, aminek száz százalékban az alapítója a tulajdonosa. Ha ő tőzsdére viszi a cégét, ez azt jelenti, hogy bevon új befektetőket, társbefektetőket az eredetileg egyszemélyes családi vállalatba. Az új befektetőktől bejövő forrást, mint tőkét megkapja a cég. Ezt onnantól kezdve szabadon használhatja. Cserébe viszont már nem egyedül lesz tulajdonos, hanem többekkel együtt. Mindenkinek annyi beleszólása van a vállalat életébe, amekkora a tulajdoni hányada. A cég nyereségét pedig a tulajdoni arány alapján osztják szét. Ez azt jelenti, hogy megállapítják az egy részvényre kifizethető nyereséget – ez az osztalék. És ezt mindenki annak megfelelően kapja meg, ahány darab részvénye van.
Sokan nem is gondolják, de a legnagyobb brandek és vállalatok között is rengeteg családi vállalatként indult. Persze már rég nem úgy működnek, mint amire gondolunk, ha a családi vállalat kifejezést halljuk. Sokan közülük a tőzsdén is vannak, ilyen például a Volkswagen autógyár is, ami Európa egyik legnagyobb vállalata. A mai napig az alapító család kezében van a részvények meghatározó része, és ők kontrollálják stratégiailag a céget. Tehát ha azt mondjuk, hogy családi vállalat, akkor sokan nem a tőzsdére és a nagy vállalatokra gondolnak. Pedig ez a kettő nem zárja ki egymást, sőt nagyon sok esetben a kettő együtt jár.
A tőzsde második funkciója a kereskedésnek a lehetősége.
Igen, a befektetők szempontjából a tőzsde az értékpapíroknak a vételét és eladását lehetővé tevő platform, ahol nagyon átlátható módon, nagyon szabályozott módon, azaz nagyon biztonságosan lehet adni és venni a vállalati résztulajdonunkat, azaz a részvényünket.
És mi a harmadik funkció?
A kockázatkezelés. Ez már kissé bonyolultabb: úgynevezett derivatív eszközök, határidős és opciós termékek kereskedését jelenti. Itt egy egyszerű példa erre: van egy gazdálkodó, aki kukoricát termeszt. Amikor elveti a magokat, még nem tudja, hogy mennyi lesz az ára a kukoricának akkor, amikor majd learatja. Tehát van egy kockázata a kukorica jövőbeni árfolyamát illetően. Ő tőzsdei tranzakciókkal tudja kezelni ezt az árkockázatot. Amikor köt egy úgynevezett határidős ügyletet kukoricára, akkor most lefixálják, hogy majd augusztusban mennyiért fogja eladni a kukoricát. Erre a pénzre biztosan számíthat. Ha olcsóbb lesz a kukorica ára akkor is megkap ennyit, de ha drágább, akkor sem kap többet. Így ő kezelt egy kockázatot. Számos hasonló kockázatkezelési eszközt alkalmaznak a tőzsdén. Összefoglalva: a tőzsde finanszírozási lehetőség a vállalatoknak, kereskedési és befektetési lehetőség befektetőknek, és bizonyos szereplőknek kockázatkezelési lehetőség is egyben.
Idén hatodik alkalommal rendezték meg a Budapesti Értéktőzsde Részvényfutam nevű játékát, ezúttal is a PÉNZ7-tel egyidőben. Meséljen erről a játékról! Hogyan kell elképzelni, kik vehetnek rajta részt, és milyen feladatokra számítsanak?
Ez egy oktatási célú játék, amit azért indítunk, hogy minél többen megismerhessék a sokak számára misztikusnak tűnő tőzsde világát testközelből. A játéknak az a különlegessége, hogy valós tőzsdei adatokat használ, azokat az árfolyamokat mutatja a játék platformja, amiken a valóságban is venni és eladni lehet a részvényeket. Azonban a BÉT Részvényfutamon csak virtuális pénzzel lehet gazdálkodni.
A PÉNZ7 alkalmából indított Részvényfutam kifejezetten a középiskolás diákokat célozza meg, illetve a középiskolai tanárokat, akik foglalkoznak a diákokkal. Alapvetően ez egy egyhónapos játék, aminek időtartama nem teljesen ideális, mert azt gondoljuk, hogy a magánbefektetőknek a tőzsdével hosszútávon érdemes gondolkodniuk. De sajnos limitálni kell valahogy a játék hosszát, hogy belátható időn belül nyerteseket lehessen hirdetni. Itt, ha valaki meg akarja nyerni ezt a játékot, akkor minél rövidebb idő alatt kell nagy hozamot csinálnia. A való életben inkább azt hangsúlyozzuk, hogy hosszútávra fektessenek be az emberek a tőzsdén, olyan portfóliót építsenek, ami hosszútávon nekik jól hozhat. A játéknak van egy kvízkérdés része is, ezzel az oktatást is próbáljuk becsempészni. Minden nap három kérdésre lehetett válaszolni, és ha valaki mindegyiket tudta, akkor azért kapott plusz pontokat, ami a végeredménybe is beleszámított.
Miért fontos az, hogy a fiatalok közelebb kerüljenek a tőzsdéhez?
A pénzügyek ismerete a nagybetűs életben való boldogulásnak az egyik fontos alapfeltétele. Bárkinek, aki a saját életében boldogulni szeretne, a pénzügyekkel muszáj, hogy tisztában legyen, ezeket a kompetenciákat tehát meg kell szerezni. Törekedni kell a stabil jövedelmre, jó, ha tud az ember megtakarításokat képezni, és ha ez megvan, akkor be kellene jól fektetni ezeket a megtakarításokat. Tisztában kell lennünk ennek a kockázataival, előnyeivel, hátrányaival, kell tudnunk, mi az a kamatos kamat számítás, mit jelent, ha hitelt veszünk föl. Ez a sok pénzügyi alapismeret része az ember mindennapjainak. Amikor elkezdünk dolgozni, családunk lesz, házat veszünk, autót veszünk. Ha az alapvető pénzügyekkel az ember nincs tisztában, akkor valószínűleg nem a legoptimálisabb döntéseket hozza majd meg, és sok lehetőséget szalaszthat el.
A mai fiatalok a jövő vállalatvezetői, vállalkozói. Ilyen szempontból is fontos, hogy a diákok megismerkedjenek legalább alapvető szinten ezekkel a fogalmakkal. A tőzsde szükséges eleme a sikernek nagyon sok szempontból. Ha megnézzük a világ legvagyonosabb embereit, ők jellemzően vagy tőzsdén lévő cégeknek a fő tulajdonosai vagy tőzsdei befektetők. És ha megnézzük a világ legnagyobb és legsikeresebb vállalatait, akkor látni fogjuk, hogy azok is mind tőzsdén vannak.
Ha egy fiatal szeretne gazdasági szempontból sikeres lenni az életben, akkor nem árt, ha a tőzsdével valamilyen szinten kapcsolatban áll. Így tudnia kell legalább azt, hogy mire jó, és miként tudja a saját céljaira használni a tőzsdét. Ha Amerikában megkérdeznek egy fiatalt, hogyha indítana egy vállalatot, annak mi lenne a célja, akkor legtöbben azt válaszolnák, hogy olyan céget akarnak indítani, amit majd egyszer tőzsdére tudnak vinni. Ez Magyarországon még nincs ennyire benne a fiatalok fejében, világképében. Pedig ez lenne a cél. Ha ez meglenne, az azt jelentené, hogy nagyon nagy ambíciókkal indulnak neki az életnek. Márpedig ez elengedhetetlen feltétele a sikernek.
Ehhez a sikerhez igyekszünk a maguk eszközeivel hozzátenni. Az említett Részvényfutam tőzsdejátékkal, a Facebookon élőben közvetített BÉT e-Akadémiákkal és a szintén a Facebookon futó Pár Perc Tőzsde posztjainkkal is, ahol tőzsdei fogalmakat magyarázunk el rendkívül közérthető módon. Érdemes tehát bekövetni a BÉT hivatalos FB oldalát, vagy épp ellátogatni a tőzsde weboldalára.
(Velek Domonkos)
