A szeptember 30-án megrendezett 28. Országos Ifjúsági Sajtófesztivál egyik vendége volt a nemrégiben Puskás névről Puskás-Dallos Péterre váltó zenész is. A The Biebers énekese zenekaráról, a számára kiemelten fontos környezetvédelemről és sok másról is beszélt.
Zenekaroddal, a The Biebers-szel állításotok szerint új korszakot akartok nyitni az csapat életében. Mi az oka ennek, és miben fog ez megnyilvánulni a jövőben?
Egyrészt egy zenekarnak mindig kellenek korszakok. Az ember ízlése, zenei ízlése, elképzelése változik. Az is hozzátartozik a dologhoz, hogy idősödik az ember, idősödik a közönsége. Változnak közben a stílusok körülötte. Szerintem néha meg kell újulnia a zenekarnak. Ráadásul most egy szükségszerű, vagy legalábbis nem direkt újulás is történik. Hiszen mégiscsak az elmúlt másfél év, a COVID nemcsak erős impulzus volt, hanem alapvetően olyan változásokat hozott a zenekar életében, amire nekünk válaszolni kell.
Kimaradt másfél év. Vissza kell adni a reményt a zenészeknek abban, hogy a zenéből meg lehet élni a jövőben, hogy lehet tervezni, ez egy olyan foglalkozás, amivel élete végéig tud az ember foglalkozni úgy, hogy pénzt keres belőle. Ez az, ami a megújulásunkat abból szemlélteti, hogy az alapja az öcsém és én, és nekünk kell a kezünkbe venni és felelősséget vállalni az emberekért, akik dolgoznak, zenélnek, kreatívak benne. Mindent meg kell tennünk azért, hogy visszatérjünk ahhoz a metodikához, ahhoz a kreativitáshoz, ami én szerintem jellemezte a Bieberst nagyon sokáig. Ezt szeretnénk bizonyítani a közönségünknek is október 9-én az Akvárium Klubban, Budapesten.
Augusztusban nősültél. Milyen eddig a házasélet?
Az első hónap fantasztikus. Remélem így is marad. Azt gondolom, kár kihagyni az ember életéből az esküvőt. Van, aki azt mondja, hogy ez csak egy darab papír. Ez annál sokkal több. Az, hogy együtt ünnepelhetsz a családdal, a szerelmeddel, a szeretteiddel, hogy megházasodsz, hogy beérett a szerelmetek, az elhatározásotok. Ez egy csodálatos dolog, és az az igazság, hogy amit az ember megfogad közben, az a mindennapjaiban benne van. Igenis van egy ember az életemben, aki a legfontosabb, és ennek függvényében kell döntenem a mindennapi helyzetekben.
Meglehetősen formabontóan te is felvetted a feleséged, Dallos Bogi vezetéknevét. Miért tartottad ezt fontosnak?
Már az eljegyzési gyűrűnél is úgy éreztem, hogy kicsit irigy vagyok a gyűrűjére, hogy csak neki van jelzése arról, hogy őt eljegyezték, ezért én is kaptam egy jegygyűrűt. Mondjuk végül kiderült, hogy régen szokás is volt, hogy a férfiak is hordanak eljegyzési gyűrűt. És aztán így voltam vele az esküvőnél is. Miért csak a nő veszi fel a férfi nevét? Miért csak ő van megilletve? Miért csak ő tud azzal elbüszkélkedni, hogy ő házas? Én is nagyon büszke vagyok arra, hogy Bogi a feleségem, és szeretném ezt jelezni, szeretném, ha ott lenne a nevemben az ő neve is, hiszen egyenrangú felek vagyunk. Ne csak ő legyen megjelölve azzal, hogy a társam, hanem, hogy ha én is bemutatkozok, akkor tudja mindenki, hogy az én társam Puskás-Dallos Boglárka.
Rendkívül fontos számodra a környezetvédelem. Mikor kezdett érdekelni a téma?
Régóta érdekel, de alapvetően a fordulópont akkor volt, amikor lett egy kutyám. Nem fiatalon került oda hozzánk, nagyon féltem, hogy hogyan fog átszokni a vidéki létből a városi létbe. Nyilván ez viccesen hangzik így kimondva. Érdekes, hogy egy állat, hogyan bírja felülírni addigi reflexeit és életét. Pár hét alatt egymásra hangolódtunk. Megszokta az én környezetemet, a szokásaimat és idomult hozzájuk. Akkor ez lenyűgözött. Elkezdtem ez iránt érdeklődni. Akkor lettem vegetáriánus, majd vegán. Elkezdtem kutakodni a témában. Azóta is van egy faültető egyesületünk és rengeteg emberrel találkozok, aki ilyen körökben mozog. Bevallom megdöbbentett, megrémisztett, ami jelenleg a világban történik, kiemelve olyan dolgokat, amikről nem is tudunk. Akkor elhatároztam, hogy ebben szeretnék minél jobban elmélyedni és a csatornáimon keresztül továbbadni azt a tudást, amit én így megszerzek. Sőt! Nem csak továbbadni, hanem lehetőleg aktivizálni az embereket, hogy lehet ezt úgy csinálni, hogy nem nomádként éled tovább az életedet, hanem csak egyszerűen mindig mérlegelsz, hogy mi a legolcsóbb, mi a legkényelmesebb és most már mi a legfenntarthatóbb.
Mennyire vagy bizakodó klímavédelmi szemszögből a jövő kapcsán?
Egyáltalán nem vagyok bizakodó, amióta voltam Párizsban. Ezt szemléltetem egy nagyon egyszerű példával. Ott a Disneyland, ami tényleg fantasztikus, de ha belegondolok abba, hogy csak ott mennyi ember van, mennyi embert kell etetni, kiszolgálni, mennyi szemét termelődik egy nap… Egyszerűen megdöbbentett, hogy mennyire nincs elhivatottság a Disneylandben, hogy megoldja ezeket a problémákat. Miközben, ha átállna a vegán étkeztetésre, mindenkinek kulacsot kéne vinnie, akkor is ennyien lennének. Hiszen az ember alapvetően nem a hamburgerért megy oda, hanem Pinokkióért és az élményért. Mégse változtat a Disneyland. Emiatt nem vagyok túl bizakodó azzal kapcsolatban, hogy mi vár ránk a következő évtizedekben, de bízzunk benne, hogy tévedek, és lesz egy zöld fordulat, amire nagyon szükségünk lenne.
Idén indul a tizedik magyar X-Faktor, amelyben ismét mentor leszel. Mennyiben tud ez a műfaj újat mutatni tizedszer?
Nyilván ezt a nézők fogják megválaszolni, amikor megnézik. A világ változásával a tehetségek, a műfajok is változnak. Az igények és a meglepetések szintén változnak. Változik, hogy mi lep meg minket. Amióta én mentor vagyok, érdekes végignézni a folyamatot, hogy rugdostuk ki azokat az embereket, akik ugyanazzal jöttek, mint az előző évek győztesei. Egyszerűen nem ütötték meg azt az ingerküszöböt. Győzött egy teljesen más műfaj, aztán a rapnek lett egy óriási felemelkedése az X-Faktorban. Nyilván ehhez olyan tehetséges emberek kellettek, mint a USNK tagjai. Aztán jött egy srác, Ruszó Tibi, aki visszahozta azt a műfajt, amit az első X-Faktorokkal azonosítottunk: a nagy énekléseket, a giga hangokat és azt az ’akkori’ ízlésvilágot. Szerintem idén is lesznek olyanok, akikre még csak nem is számítunk, mert jönnek a tizenéves fiatalok, akik teljesen más zenét hallgatnak. Abból táplálkoznak és építenek valami újat. Mi meg bízzunk benne, hogy nyitottak leszünk és tudjuk támogatni őket ebben az építkezésben.
(Oláh Szabolcs)
