Ha a fővárosban jársz, lehetetlen, hogy ne találkozz az épületeivel: a Kálvin tér tér elemei, a Papp László Sportaréna, Puskás Aréna –mind az ő fejében és papírján születtek meg. Beszélgetés egy Skardelli György építésszel, aki a hatvanas évek városmajori diákfoci-rangadóitól az Ybl Miklós-díjig és az új nemzeti stadion megtervezéséig jutott.
Nemrég az Építészfórumon olvashattunk a sok nehézséggel teli gyermekkoráról. Ha újrakezdhetné az életét, hogy valamin változtasson, újrakezdené?
Biztosan nem kezdeném újra magam miatt. Ha valami miatt újra kezdhetném, akkor édesanyám életét hosszabbítanám meg, neki segítenék. Jól éltem meg a gyerekkoromat a nehéz életkörülmények mellett is: fociztam, pingpongoztam, korcsolyáztam a Városmajorban, jó iskolákba jártam, a tanárok segítették az utamat. Soha nem találkoztam rosszindulattal.
Hogyan lett építész, mi tette önt azzá?
A Móricz Zsigmond Gimnázium matematika tagozatára jártam, a tanárunk hihetetlen módon megszerettette velünk a tantárgyat. Nem a bemagolós, képletszerű oldalát, hanem azt, hogy minden feladatra van megoldás. Megtanította a megoldáskeresés útját, és ez az apró téglákból építkező, szisztematikus gondolatmenet az én lelkületemhez közel állt. Nagyapám kőműves volt, édesapám kivitelezésben dolgozó építész, nagy tisztelet övezte, én is felnéztem rá. Tehát volt egyfajta családi hagyomány is, viszont amikor a műszaki egyetemre kerültem, nem volt bennem semmifajta elhivatottság-érzés. Fokozatosan alakult ki ez a tervezéstárgyak elvégzésével, az abban való küzdelmekkel, és a küzdelmekkel elérhető sikerekkel. De még nem is ekkor váltam építésszé: az egyetem után egy tanulmányi szerződés után kerültem a KÖZTI-hez, ahol idén a negyvenedik évemet töltöm. Emellett az egyetemről kikerülve elvégezhettem a Mesteriskolát, ahol meg lehetett ismerkedni olyan mesterekkel, tervezőkkel, akiknek meg lehetett ismerni a gondolkodását, tervezési képességeit. Ez adta meg a tanulmányi rész befejezését, de úgy gondolom, hogy az ember folyamatosan tanul. Minden munkát a nulláról kezdünk, hiszen egy fehér papíron húzzuk meg az első vonalakat.
A legtöbb munkáját Budapesten láthatjuk, így jól ismeri a várost. Mit gondol, mi az, ami – akár építészeti szempontból – az előttünk álló évtizedben a legfontosabb lenne a főváros életében?
A legfontosabb, hogy nem kell mindent a hagyományos történeti városmagba, a város szívébe erőltetni, hanem kijjebb vinni az épületeket. Ez alközpontokat generál a nagyvároson belül. Elkerülhetetlen, hogy több alközpont legyen, mert nagyon fontos, hogy az emberek ott érezzék jól magukat, ahol laknak. Ezek a helyek a legfontosabbak nekik, így ott kell minden belvárosi lehetőségnek meglennie kicsiben. Legyen szó a Hegyvidékről, Kőbányáról, vagy éppen Kelenföldről. Amikor Puskás Ferenc hazatelepült, megengedhette volna magának, hogy bárhol éljen, de ő mégis visszatelepült Kispestre, mert annyira szerette a szűkebb szülőföldjét.
Ha már Puskás Ferencről esett szó, kérem beszéljen az új nemzeti stadionról! Miért volt fontos Önnek ez az épület? Miben más mint a régi Népstadion?
A Népstadion a XX. század közepén lévő építészeti, technikai elvárásoknak tökéletesen megfelelt, de XXI. századi használatra már alkalmatlan volt. Valószínűsíthető volt a tönkremenetele, összeomlása. Soha nem fejezték be, hiányzott a lelátó befejezése, és a toronyépület egy része: torzó formában került átadásra. Rengeteg válogatott meccset, kettős rangadót láttam itt, hihetetlen módon a szívemhez nőtt. Folytonosság jött létre a múlt és a jelen között: a régi épület hangulatából megmaradt a közlekedési rendszer: egy nyitott lépcsőház, ahol az ember mindig tudja, hol van, még ha hetvenezer ember vonul is egyszerre. Nincs tehát bezártság érzet, ráadásul a lépcsőházi pilonok tartószerkezeti funkciót is ellátnak. Mégis számtalan újdonsággal szolgál az új épület, nagyon sok mindenben más a régi épülethez képest: VIP lelátó, több, mint 80 skybox, 1600 ember befogadására alkalmas konferenciaterem, konyha az év minden napján működő étterem számára. A toronyépület új funkciót kapott: múzeum lesz Puskás Ferenc életével kapcsolatosan, egyben egy stadiontúra kiindulópontja. 100 százalékos a wifi lefedettség, 4 nagy és 500 kisebb kivetítő szolgálja a nézők kényelmét. Akadálymentes ülőhelyekkel és wc-kkel, elsősegély állomásokkal, babaszobákkal bővült az épület. Teljesen fedett a lelátó. Számos apró dolog teszi a legmagasabb, prémium kategóriába tartozó stadionok közé: ezzel a stadionnal joggal pályázunk majd Európa Liga-döntőre, Bajnokok Ligája-döntőre. Teljesen megfelel a nemzetközi elvárásoknak.
(Lami Krisztofer)
