A tanulás helyes módszerét elsajátítani sosem késő. Ezt bizonyítja Lantos Mihály Lépéselőny, Tanulj meg tanulni! című könyve, melyben megismerkedhetünk egy olyan tanulási módszerrel, amely fontos alapját képezheti egy sikeres tanévnek, miközben a tanulás nyűgből élménnyé válhat. Hasznos infók következnek a tanévkezdésre!
Miért fontos a jó tanulási módszer?
Napjaink nyüzsgő világában számos különböző területről kell tudást gyűjtenünk ahhoz, hogy képesek legyünk életben maradni. Bár elsőnek ez a kijelentés túlzásnak tűnhet, de ha belegondolunk, teljesen helytálló. Már csak az utcára kilépve is fontos, hogy ismerjük a közlekedés szabályait, a táblákat, és ha eltévedünk, meg tudjuk nézni az útvonalat a telefonunkon. Ezeket a készségeket az évek során észrevétlenül sajátítottuk el, teljesen természetesnek tartjuk, hogy megtanultunk közlekedni vagy telefonálni. Egy jó és működő tanulási módszer segít abban, hogy sajátoddá tedd azokat az információkat, amelyekre szükséged van az életben. A kulcs, hogy megtanuld jól használni a memóriádat és kiaknázd az agyad által adott lehetőségeket.
Használd az agyad!
Agyunk működésének ismerete elengedhetetlen részét képezi a tanulásnak – alapvetően kapacitásának csak töredékét használjuk ki. Ennek egyik oka az, hogy jellemzően nem tudjuk, hogyan kellene alkalmaznunk a rendelkezésünkre álló „tárhelyet”.
A két agyfélteke kölcsönös munkája sokkal hatékonyabbá tesz minket. A bal agyfélteke leginkább a külső, fizikai világ megértésén dolgozik. Ezzel sajátítunk el olyan logikai rendszereket, mint a beszéd, az olvasás vagy az írás. „Ha megkérdezed a bal agyféltekédet, hogy hogyan kell tanulni, vagyis hosszú távra elsajátítani valamit, akkor azt fogja válaszolni, hogy „ismétlés, gyakorlás!“ – írja Lantos Mihály. A folytonos ismétlés azonban nem mindig használ, mert könnyen átcsúszhat magolásba a tanulásra tett kísérletünk. Itt jön képbe a jobb agyfélteke, amely többek között a lelkivilágunkért, a játékosságért és a humorért felel. Általa vagyunk képesek elérni az úgynevezett „kontextushatást.” Ennek a folyamatnak a során a számunkra unalmasnak tűnő információkhoz olyan vicces vagy kreatív fantáziát társítunk, mely élményszerűvé és megtanulhatóvá teszi az adott anyagot.
A két agyféltekének az együttes munkájával sokkal tartósabb eredményt érhetsz el. Ezért fontos, hogy mindkét oldalt bevond és aktiváld a tanulásod során. A Lépéselőny tanulási stratégia arra épül, hogy hogyan kapcsold be ezt a képességedet és érd el az úgynevezett „teljes elmés tanulást”.
Bekapcsoló technikák a teljesség igénye nélkül
Lantos Mihály olyan „bekapcsoló technikákat” ismertet meg olvasóival, melyek egyszerre teszik hatékonnyá és élményszerűvé a tanulást. Ezek közül kiválasztottunk három olyat, amik ízelítőt adhatnak abból a módszerből, mely általános iskolától egészen az egyetem végéig, vagy tovább is segítséget nyújthat tanulmányaink során. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy mindenekelőtt el kell határoznunk magunkat azzal kapcsolatban, hogy hajlandóak vagyunk időt és energiát befektetni a tanulásba és abba, hogy elsajátítsuk az ehhez szükséges technikákat.
- Vágyak és célok meghatározása
Tisztában kell lenned azzal, hogy mire vágysz és mik a céljaid. Lehetőségeidet figyelembe véve fontold meg, hogy mennyit vagy hajlandó dolgozni a sikerért! Céljaidról érdemes listát készítened és végiggondolnod, hogy mit tudsz tenni hosszú, közép- és rövidtávon azért, hogy megvalósítsd az elképzeléseidet.
- Kibillenés a komfortzónából
A komfortzónánk – szokásaink és megszokásaink által – egy olyan biztonságos belső- és külső környezetet jelent számunkra, melyben kényelmesen mozoghatunk. Itt érezzük magunkat biztonságban. Azonban számos helyzet van, amit a komfortzónánkon kívülre helyezünk, és ezzel egy időben már-már el is döntjük, hogy nem vagyunk képesek megoldást találni rá. Ez a hozzáállás hibás, hiszen előre elültetjük a kudarc gondolatát, mely így nagyobb valószínűséggel következik be. Ha kell, mondd ki: „képes vagyok rá!“.
- Lazítás
A számonkérések sokszor hatalmas feszültséget okoznak a diákoknak. Ilyenkor a szervezet vészhelyzeti üzemmódba kapcsol. Ez az evolúciós sajátosságunk több formában is megmutatkozhat, melynek egyik változata, amikor az agy leblokkol. Érdemes elsajátítani relaxációs technikákat, melyek segítenek a legnehezebb helyzetben is lehiggadni és elősegítik a teljesítőképességet. Ilyen például a légzőgyakorlat, melyet könnyen tudunk alkalmazni akár egy zsúfolt teremben is.
Ez csupán egy rövid ismertetése a Lépéselőnynek, mégis sokak számára fontos üzenetet hordozhat: a tanulás tanulható.
(Vörös Rebeka F.)
