Mit rejt a Szertár?

Mit rejt a Szertár?

2008 óta létezik a Szertár Youtube csatorna. Ezzel az elsők között jelent meg a magyar Youtube történelemben Zsiros László Róbert, aki a legmindennapibb tárgyakból hoz létre érdekes kísérleteket. Vele beszélgettünk többek között az ő kapcsolatáról a tudománnyal és a kísérletek veszélyességéről.

Mindig is reál beállítottságú voltál?

Nem kizárólag. Szerettem például a nyelveket is, de persze a fizika és a biológia mindig is nagyon érdekeltek. Olyannyira, hogy az nem is volt kérdés, hogy ez utóbbival tanuljak majd tovább. Végül így kerültem a – mai – Szent István Egyetem Kertészettudományi karára.

Mikor merült fel először benned, hogy videókat szeretnél készíteni?

A videózás gondolata már jóval azelőtt jött, hogy lettek volna egyésges videómegosztó platformok, mint a YouTube. Aztán amikor a Csodák Palotájában dolgoztam, újra elővettem az ötletet. Olyan kísérleteket kezdtem el rögzíteni, amik túl macerásak, lassúak vagy aprók lettek volna ahhoz, hogy egy élő közönségnek mutassam be őket.

Mára persze sokkal összetettebb tartalmak vannak. A kísérletek mellett tudományos koncepciókat mutatok be érthetően, és újabban visszaköszönnek a kertészettudományi tanulmányok is. Nemrég indítottam a Lackó gazda rovatot, ahol a „birtokomat” építgetem és közben mesélek erről a nagyon összetett területről.

De kéthetente van egy élő kvízműsorunk is a csatornán, a Ha jobban belegondolsz, amit a MEMO Science & Innovation házigazdájával, Czikkely Marcival csinálunk közösen.

Más is segít a tartalomgyártásban, vagy mindent egyedül csinálsz?

Mikor én 13 éve elkezdtem a videózást még kazettás kamerára vettem fel az anyagokat, amiről egészen bonyolult módon lehetett csak átjátszani az anyagokat egy laptopra. Arról ne is beszéljünk, hogy videóvágó programok valahol a Movie Maker 1.0-ás verziója szintjén álltak, amivel nem volt túl gördülékeny a munka. Manapság rengeteg olyan technikai vívmány van, ami jókora terhet levesz az ember válláról. Nagyon sokat tanultam és ma is folyamatosan képzem magam, ami a videózást illeti. Persze jó kérdés, hogy mondjuk egy profi operatőr mit mondana a munkáimra. 

Hogy kerülnek kiválasztásra az általad bemutatott kísérletek?

Nem nagyon vannak új kísérletek. A legtöbbet már leírták, kipróbálták a régi korokban, persze akad néha egy-egy új jelenség, de nem túl gyakori. Így én is abból táplálkozom, amit korábban valaki már megvalósított. Használok tanári kézikönyveket, kísérletgyűjteményeket, meg persze ott az internet…

Sok veszélyes kísérletet végzel, ami tűzzel, robbantással társul. Volt, ami rosszul sült el?

Minden kísérletnek megvan a maga biztonsági kockázata. Ezért nagyon fontos, hogy mindig odafigyeljek a biztonságos kivitelezésre. Ezen kívül, soha nem úgy veszem fel a kísérletet, hogy „Na, láttam a YouTube-on, próbáljuk ki!”, hanem előkísérleteket csinálok, tesztelek. Emiatt sem a vidók készítése közben, sem előadásokon nem volt komolyabb probléma. Olyan előfordult, hogy az előkészületek során figyelmetlenségből valami félremegy.

Mi alapján választod ki a podcast vendégeid?

Három évig készítettem egy ismeretterjesztő műsort Klubrádiónak, ahol heti négy vendéggel kellett interjúznom. Az itt megszerzett tudás és tapasztalat sokat segíti a podcast adásoknál. Egyébként a kiválasztás sokszor véletlenszerű. Találkozom egy érdekes emberrel vagy kutatással, és meghívom őket egy beszélgetésre. De vannak jól tervezett adások is. Például a Szertár Podcast a CEU Határtalan tudás rendezvényének az egyik médiapartnere. A kerekasztalbeszégletéseik előtt mindig készítek interjút kedvcsinálóként az egyik kutatójukkal.

Szerinted mi lehet az oka annak, hogy kevés a kísérletezés a középiskolai tudományoktatásban?

Alapvetően ezzel elég sok probléma van. A tantervben kevés óraszámot adnak a természettudományos tárgyakra, így a tanároknak csak arra van idejük, hogy leadják a kötelező tananyagot. Másrészről nincsenek új kellékek, alapanyagok. Sokszor még az előző évszázadból fennmaradt labortárgyak állnak a tanárok rendelkezésére, amik már elhasználódtak. Egy kémiai kísérlethez pedig sokszor nincsenek meg a megfelelő vegyszerek. Még egy egyszerű kólás dobozos kísérletnél is lehetnek logisztikai problémák. Ha azt veszem, akkor egy egyszerű kólásdobozos kísérlethez is szükség van egy alumíniumdobozra, aminek kéznél kell lenni az órán. Ha pedig egy tanár 3-4 osztályt tanít, akkor ebből már egyből 3-4-van szükség. Ezért ez egy elég sok komponensű jelenség.

Kaptál olyan visszajelzést, hogy valaki miattad ment tudományos szakirányra az egyetemen?

Igen, bár sose hittem volna, hogy ez az egész bárkire is ilyen hatással lesz. Még a Szertár életének viszonylag a kezdetén az ELTE-n voltam egy előadáson, aminek a végén odajött hozzám egy srác, és elmondta, hogy a kísérletes videóim miatt választott olyan középiskolát, ami után mérnöki szakirányra tud továbbmenni. Ha jól számolok, akkor ő minden bizonnyal már le is diplomázott.

Mivel foglalkozol jelenleg a Youtube csatornád és a podcasteken kívül?

Többnyire oktatási programokkal, rendezvényekkel foglalkozom. Gyakran tartok tréningeket kutatóknak, ami segíthet nekik abban, hogy a saját területükről közérthetően tudjanak beszélni a nagyközönségnek. De dolgozom nagyobb cégekkel is hasonló módon. A cél itt is hasonló: abban segítek nekik, hogy hogyan tudják az egyébként bonyolult technológiai folyamataikat egyszerűen, kézzelfoghatóan kommunikálni.
(Szalai Boglárka)

Oszd meg a Facebook-on!

Események

Social

9,070RajongóTetszik
661KövetőKövetés
237FeliratkozóFeliratkozás

Legyél DUE-tag!

Egyre több kedvezményt kapnak a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesületének tagjai. A DUE sajtóigazolványa kinyitja a kapukat a diákújságírók előtt, legyen szó interjúról, vagy egy kiállítás meglátogatásáról.

Tagság hosszabbítás

Nálunk mindig október 31-én ér véget a DUE-év, és ezzel lejár a DUE-tagság érvényessége. Figyelj rá, hogy ne szakadjon meg a tagságod, és mielőbb...

Ne dőlj be!

Mit rejt a Szertár?

Oszd meg a Facebook-on!

Mit rejt a Szertár?

Oszd meg a Facebook-on!

X