okosbutor

Ő is onnan rendelt – akkor én miért ne?

Ő is onnan rendelt – akkor én miért ne?

Számos online piactér hódította már meg az egész világot, például az Amazon, e-Bay vagy az Aliexpress. Mivel mind nagy népszerűségnek örvend, az emberek vakon megbíznak bennük. Hisz kiben merülne fel a gyanú, ha eddig minden ismerőse rendelt onnan? Ám nem minden ennyire fekete-fehér. Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szakértő avatott be minket a részletekbe.

Általánosságban az online piactereken is hasonló a kockázat mértéke, mint a webvásárlások kapcsán bármikor. Főleg azért, mert fizikailag is távol vagyunk attól a ponttól, ahol a megvásárolható árucikkek a „piacra” kerülnek, így nem tudjuk a megszokott módon kezelni a vásárlást. Ütközhetünk például nyelvi akadályokba, mert ahhoz, hogy megismerjük az alapinformációkat, szabályzatokat és leírásokat kellene részletesen átböngésznünk, melyek többnyire csak angolul, vagy más idegen nyelven érhetők el számunkra, holott ezekből derül ki, hogy milyen módon, milyen technikával, milyen feltételekkel adja el nekünk a terméket a kereskedő. Az emberek nagy többsége az általános szerződési feltételeket magyar lapokon se olvassa el, de míg itthon az esetek túlnyomó részében azt kapjuk, amire számítunk, külföldről való rendelés esetén ez korántsem ennyire egyértelmű. Minden ország más és más törvényeket hoz a kereskedelem területén, ezért a szerződési feltételek alapos tanulmányozása nélkül a külföldi rendeléseknek gyakran van hátulütője, és könnyen meglepődhetünk azon, hogy a megvásárolt árucikk egészen más formában érkezik meg hozzánk, mint amire számítunk, viszont nem lehet ugyanúgy elállni a szerződéstől, mint itthon. Fontos azt is megjegyezni, hogy ha az Európai Unión kívülről rendelünk, akkor a 14 napos elállási jog, azaz a visszaküldési jog már nem él. Lehet, hogy kiírja egy amerikai vagy kínai webshop, hogy 30 napig visszaküldhetik hozzájuk a terméket, de ha mondjuk ez csakis eredeti, érintetlen csomagolású, használatlan termékekre vonatkozik, akkor ismét megkerülhetetlen akadályokba ütközünk, hisz nyilván kibontjuk a csomagot. Európában ebben a 14 napos időszakban ki is lehet próbálni a terméket.

Még a legnépszerűbb online piacterek – beleértve az Amazont, az eBayt, vagy akár az AliExpresst – sem európai feltételek szerint működnek, ezért erre érdemes mindig odafigyelni. Szerencsére többségben vannak az olyan cégek, akik a megbízhatóságra és a vásárlói elégedettségre törekednek, ezért korrektek a vevőkkel szemben, és szem előtt tartják az ő érdeküket is.

Az online piacterek másik nagy sajátossága, hogy mint az a nevükből is kiderül, ezek tényleges piacok, ezért a működésük is hasonló. Olyanok, mint bármelyik nagy- vagy kisvárosban, ahol a kofák árulják a petrezselymet. Az épületnek van egy üzemeltetője, lehet, hogy takaríttatja azt, és beszed valamennyi bérleti díjat az eladóktól, hogy árulhassanak a saját asztaluknál, de ettől függetlenül neki a boltokhoz nincs köze. Tehát hiába keresnénk meg egy ÁSZF-et (Általános Szerződési Feltételek), formanyomtatványt Amazon, eBay vagy Magyarországon például az eMag marketplace oldalakon, mert az értékesítés pontos feltételei az egyéni, kis boltokban találhatóak meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kis vállalkozóknak ezen a téren szabad kezet adnak a nagy üzemeltetők, így szinte teljes mértékig ők döntik el, hogy milyen feltételeket szabnak a vásárlóknak, hogyan döntenek az elállási jogról, a szavatosságról és a visszaküldésről.

Persze vannak kötelező szabályok, melyeket el kell fogadniuk a vállalkozóknak, azonban sajnos nagyon ritkán ellenőrzik őket, hogy ténylegesen betartják-e azokat. A legtöbb ember a nagy nevekben bízik meg, és sokszor fel sem merül bennük a gyanú, hogy akár az Amazonon belül is előfordulhat hamis ajánlat, holott bárki beléphet ezekre az oldalakra, és árulhatja a saját cikkeit. Évek óta harcolnak azért a vásárlók jogait védő intézmények, hogy szigorúbban vegyék a nagy online piacterek az ellenőrzéseket, és jobban kiszűrjék a kártékony vállalkozásokat rendszerükből. Nem is az a kérdés, hogy emberek tömegei miért használják ezeket a nem is annyira biztonságos vásárlási felületeket, hanem sokkal inkább az, hogy a cégek miért teszik ezt. Egy kezdő vállalkozó, aki webshopot indít, százszor könnyebben jut vásárlókhoz, ha kihasználja a nagy márkanevek reklámkampányait, hiszen világszerte bárki pár kattintással rábukkanhat a kínálatára.

Így nem kell külön bajlódni a saját felülete szerkesztésével, pénzt költeni a reklámra, a brandépítésre, a vásárlói bizalom elnyerésére. Így mondhatjuk, hogy a fogyasztók sokszor nem is tudják, kitől vásárolnak. Vegyünk példának egy televíziós reklámot, ahol óriási betűkkel tárul elénk az eMag márkajelzés, de csak a képernyő alján apró betűkkel olvasható az árucikk valódi származása. Vajon hányan olvassák el, mielőtt a telefonhoz nyúlnak?

Sokan úgy gondolják, hogy a fizetési mód megválasztásával visszaszerezhetik az irányítást a vásárlás felett. Ebben is két álláspont van. Az egyik szerint az utánvétel a legbiztonságosabb, mikor megnézték, megérintették a terméket, készpénzben kifizetik azt, és kész is. De valójában nem szokták az emberek kikapni a futár kezéből a csomagot, hogy egyből ki is bontsák, így ők is csak később tudják meg, pontosan mit fizettek ki, és a pénzvisszatérítés ebben az esetben még nehezebb. Ellenben, ha bankkártyával fizetnek, ott van az ún. „charge back” szolgáltatás, mely felmerülő gond esetén lehetővé teszi, hogy a vevő visszaigényelje pénzét a csomag átvétele után is. Persze megfelelő indokkal, bizonyos határidőn belül. Egyedi webáruházak esetén segítségünkre lehet a fizetéssel kapcsolatos kérdés eldöntésében, ha egy-egy bank hozzájárul az oldalon történő bankkártyás tranzakcióhoz, mert akkor biztosak lehetünk a vásárlás hitelességében.

Összefoglalva: legyünk mindig nagyon körültekintők, és főleg nagyobb összegű vásárlás esetén jól gondoljuk meg, hogy kinek adunk ki pénzt a kezünkből. Mindig fussunk végig a szerződéseken, és ne csak arra figyeljünk, hogy mi milyen kiskaput találunk, amit a javunkra fordíthatunk, hanem keressük meg azokat, melyeket esetleg ellenünk használhatnak fel.

 

(Bogdán Noémi)

 

A cikk elkészítését az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatja a „Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek támogatása” program keretében

 

Oszd meg a Facebook-on!

Események

Social

9,062RajongóTetszik
661KövetőKövetés
237FeliratkozóFeliratkozás

Legyél DUE-tag!

Egyre több kedvezményt kapnak a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesületének tagjai. A DUE sajtóigazolványa kinyitja a kapukat a diákújságírók előtt, legyen szó interjúról, vagy egy kiállítás meglátogatásáról.

Tagság hosszabbítás

Nálunk mindig október 31-én ér véget a DUE-év, és ezzel lejár a DUE-tagság érvényessége. Figyelj rá, hogy ne szakadjon meg a tagságod, és mielőbb...

Ne dőlj be!

Ő is onnan rendelt – akkor én miért ne?

Oszd meg a Facebook-on!

Ő is onnan rendelt – akkor én miért ne?

Oszd meg a Facebook-on!

X