2020 tavasz. Életünk minden létező felületén a korona vírus terjedése, a lehetséges védekezési módok és a járvány miatti megváltozott életkörülmények a téma. A kialakult helyzet számos kihívás elé állítja mind a vezetőket, mind az egyszerű embereket, vállalkozókat és diákokat egyaránt. A tanárok online classroom-okba, Facebookra töltik fel az anyagokat, videochat-es órákat tartanak, és e-mailben várják a gyerekektől a beadandókat. Ezek a lehetséges alternatívák elképzelhetetlenek lettek volna 15-20 évvel ezelőtt. Az internet fejlődése fénysebességgel halad újabb és újabb lehetőségeket teremtve. De honnan is indult ez?
Mi is az az internet?
Világháló. Rendben, ezt mind rá tudjuk vágni. De mit takar ez? Nem egy darab, átfogó hálózatot jelent, hanem különböző hálózatfajták összekapcsolását, mely ezeknek gyors kommunikációját biztosítja. Ennek köszönhető, hogy eszközök (számítógépek, laptopok és okostelefonok) milliárdjai képesek kommunikálni egymással világszerte. Ezeknek a kapcsolatba lépését az internet alapvető szabványa IP vagyis az Internet Protokoll biztosítja. A hálózathoz csatlakozó eszközöknek egyedi azonosítója, IP címe van. (Egy géphez több IP cím is kapcsolódhat, illetve fordítva is igaz, egy IP címen több eszköz is osztozhat.) Emiatt jöhet létre az azonosítás és a zavartalan kapcsolat teremtés.
Kezdetek kezdete
Még a Hidegháború idején hozta létre az Egyesült Államok kormánya az ARPA-t, vagyis Advanced Research Projects Agency-t (Fejlett Kutatási Projektek Ügynökségét) melyek katonai célú, technikai fejlesztéseken dolgoztak. Ehhez köthető az 1966-ban létrejött ARPANET terv, egy katonai gépeket összekötő hálózat. ’70-es évek elején először még csak két vonal létezett, a UCLA és a BBN technológiai központja, illetve az MIT és a Utahi Egyetem közötti összeköttetés, majd alig egy év múlva a négy gépes hálózat hatvannégy eszközösre bővült. Először nemzetközi kapcsolatot ’73-ban sikerült létrehozni, a University College of London elérésével.
Ugyancsak a ’70-es évek elején a BBN-nél dolgozó Ray Tomlinson fejéből kipattant az e-mail ötlete, majd bevezette a @ jel használatát. Larry Roberts volt az, aki megírta az első e-mail programot, melyben lehetett levelet írni, fogadni, továbbítani, válaszolni. És találd ki, ki volt az első a világon, aki e-mailt küldött ’76-ban! Európa kedvenc kékvérű dédanyja, Erzsébet királynő.
Felmerült a probléma, hogy e-mail írás közben nem tudjuk megjeleníteni az érzéseinket, mert nem látható a mimikánk. ’79-ben Kevin Mackenzie ennek orvoslására javasolta az úgynevezett emotikonok használatát. Gondoltad volna, hogy idén negyvenegy évesek a szeretett mosolygós fejeink? Azóta sokszorosára növekedett az emojik száma, és szép lassan a mondandónk apró kiegészítéseiből az üzeneteink elengedhetetlen kellékei lettek.
A diszkó korszak újításai
A ’80-as években egyesítik egy rendszerben a TPC-t (Transmission Control Protokoll-t) és a korábban említett IP-t. Ez lesz a TPC/IP szabvány. Ez idő tájban a University of Wisconsin-on kifejlesztették a name servert, a névvel való keresést. hatalmas előre lépést jelentett, hiszen eddig IP címet, számsort kellett beírni a keresőbe ehetővé vált, hogy egyszerűen a weboldal nevét bepötyögve megtaláljuk a kívánt tartalmat. Többé nem kell tudnia az embernek a keresés ’útvonalát’.
’85-ben megjelennek a domain nevek, ezek közül első a Symbolic.com volt. (A domainek, vagyis tartománynevek a nehezen megjegyezhető IP címeket teszik könnyen elérhetővé és egyedivé. Ilyenek például a .com, .net, .org.). Két évvel később Kínával és az akkori Nyugat-Németországgal is létrejött a kapcsolat, ezek az országok is csatlakoztak a világhálóhoz. Szintén a ’80-as években Jarkko Oikarinen a finnországi Oulo Egyetemen létrehozta az első IRC-t, azaz Internet Relay Chat-et. (Ez a kliens-szerver alapú kommunikációt teszi lehetővé, melynek segítségével több százezer ember képes egy időben, különböző témákban csevegni.) Az újítások és lehetőségek sok embert vonzottak, az évtized végén a hostok, a weboldalakat tároló számítógépek száma rohamosan nőtt, átlépte a 100 ezret.
Reklámok, szolgáltatások és fontos weboldalak
A ’90-es évek nemcsak a Friends sorozat, az „anyufarmerek”, videókazetták és analóg fényképezők kora, de ekkor jelentek meg a deal-up, azaz betárcsázós, internetes szolgáltatások és a távvezérelt számítógépek is. Majd Paul Lindner és Mark P. McCahill kifejlesztették az első keresőfelület, és Tim Berners-Lee-nek hála létrejött a World Wibe Web (www.) Kis hazánk is ekkor, 1991-ben csatlakozott az internethez.
’92-re már egymillióra növekedett a hostok száma, illetve ekkor kapcsolódott fel a hálózatra a Fehérház (http://www.whitehouse.gov) és az ENSZ (http://www.un.org). Az USA elnökének hivatalos e-mail címe pedig a president@whitehouse.gov lett.
’93-94-ben tovább dübörögtek az újítások, mint az internet rádió, virtuális bank, és online pizza rendelés. A marketingesek is meghódítandó területnek találták a netet, így megjelentek a kereskedelmi spam-ek (levélszemét, e-mailes kéretlen hirdetések) és bannerek (reklámcsíkok weboldalakon). Ekkor folyt a nagy böngésző-háború, elsősorban a Nescape és a Microsoft között. Illetve ettől az évtizedtől kezdve beszélünk e-commerce, e-auction, portál és MP3 fogalmakról.
’95-ben jelentették a Java programnyelvet, és ugyanebben az évben lépett az internet fedélzetére a Vatikán (http://www.vatican.va).
Ez már ismerős lehet…
A 2000-es években, Magyarországon berobbant a blogolás. A spam-ek száma már elnyomta a legális mailekét, a netes vírusok egyre inkább terjeszkedtek, védekezésre késztetve a felhasználókat. Majd 2002-ben bűncselekménnyé nyilvánították a hackelést.
Először a MySpace, majd az Iwiw, később pedig a Facebook, Vine, Twitter, Instagram, YouTube, Snapchat közösségi oldalak robbantak be egymás után. Persze, ahogy megjelent valamilyen újabb felület oda vándoroltunk, egyrészt, mert az új mindig népszerűbb volt, másrészt, mert a szüleink regisztráltak a korábban használt social media felületekre… A ’tégla Nokiáktól’, a ’kinyithatós Samsungokon’ át eljutottunk a csúcskategóriás, mindent tudó okostelefonokig, melyek nyugdíjba küldték az MP3 lejátszókat, ébresztőórákat, számológépeket. Manapság főleg ezeket használjuk kommunikációra, tartalom gyártásra és fogyasztásra.
Ahhoz képest, hogy viszonylag fiatal az internet, elég eseménydús életet él… és, hogy hol ér véget ez a fejlődés? Azt csak egy orákulum tudná megmondani.
(Pap Rebeka)
