Mindnyájunkkal előfordult már, hogy újévi fogadalmat tettünk. Belegondoltál már abba, hogy tíz emberből csupán kettő éri el ténylegesen az újév első napján kitűzött célját? Vajon mi lehet ennek az oka?
Mit szoktak leggyakrabban megfogadni az emberek?
Ki ne hallotta volna már közeli rokonoktól, ismerősöktől vagy netán saját magától az újév első napján az alábbi, jól ismert mondatok valamelyikét: „Mostantól megpróbálok egészségesebben élni!”, „Idén majd jobban fogok spórolni!”, „Most már tényleg meglesz a nyelvvizsga!”
Az emberek nagy része célként tűzi ki az új év kezdetén a fogyást, a dohányzásról való leszokást és a kevesebb alkoholfogyasztást, valamint sokan több időt szeretnének tölteni a családjukkal, barátaikkal. Sokszor elhangzik az egészségesebb étkezés is, a több alvás, vagy éppen a több könyvolvasás. Mindezeket segítik az egyre elterjedtebb aktivitásmérő karórák is, melyek segítségével egy applikációban nyomon követhetjük, majd elemezhetjük a napi mozgásmennyiségünket, esetleg alvásunkat.
A fiatalok körében főként a kevesebb telefonozás, több olvasás, gyakoribb kirándulás szerepel a fogadalmak között, ám olyanok is vannak, akik havonta legalább egy-két alkalommal szeretnének teljesen megszabadulni okoseszközeiktől. Sokan megfogadják, hogy az új év alkalmával megszerzik a régóta emlegetett nyelvvizsgát, ám olyanok is akadnak, akik egy új nyelv megtanulásába kezdenek bele ilyenkor.
Meglepő lehet, azonban a fiatalabbak listáján viszonylag sok esetben a lassabb, komótosabb étkezés is szerepel. Ennek a célja, hogy ne kelljen mindig mindennel rohanni. Ez igaz az élet többi területére is. Természetesen az sem jó, ha ez a ráérősség átcsap halogatásba, esetleg lustaságba. A megoldás valahol középtájt van, azaz rohanni valóban nem kell semmivel, ám érdemes időben megcsinálni a dolgokat. Ezzel el is érkeztünk egy újabb, igen gyakori ponthoz: a megfelelő időbeosztáshoz. Sokunknak igencsak figyelni kell az idővel való gazdálkodásra, éppen ezért egy kis asztali-, vagy zsebnaptár életmentő lehet.
Miért pont újévkor teszünk fogadalmakat? És miért bukjuk el őket?
Jogos a kérdés, mely sokakban felmerülhetett már: „Miért pont újévkor szokás fogadalmakat tenni?” Ha végiggondoljuk, végülis logikus. „Új év, új lehetőségek.” Az egésznek van egy pozitív hangzása. Olyan, mintha tiszta lappal kezdhetnénk neki valaminek, amit egy ideje nagyon szeretnénk kipróbálni vagy változtatni.
Persze az is megesik, hogy nem gondoljuk végig teljesen az egészet, és csakis azért fogadunk meg valamit, mivel január elseje van „kell” az újévi fogadalom. Ilyenkor gyakran fordul elő az, hogy az egészből nem lesz semmi. Ez alapján joggal gondolhatnánk, hogyha nem kizárólag poénból fogadtunk meg valamit, hanem teljesen komolyan, akkor az jó eséllyel teljesülni fog, ám ez a feltevés nem igazán állja meg a helyét. A fogadalmunk megfelelő végiggondolásán kívül kellő mennyiségű motivációval és kitartással kell rendelkeznünk ahhoz, hogy az újévi fogadalmunk teljesülhessen. Fontos emellett még az is, hogy a tervünk ténylegesen megvalósítható legyen, ellenkező esetben utólag ne hibáztassuk magunkat!
Meddig lehet betartani egy átgondolatlan fogadalmat?
Az újévi fogadalom realitása fontos tényező, azaz, ha az ember egy lehetetlen célt szeretne elérni, akkor jó eséllyel pár nap után úgyis feledésbe merül az egész, tehát aggodalomra semmi ok. Érdekesség, hogy egyes kutatások alapján január 17-ét Ditch Your New Year’s Resolution Day-nek, azaz „Hagyd a fenébe az újévi fogadalmad napnak” szokták nevezni, mivel a statisztikák azt mutatják, hogy az emberek többsége eddig tartja be a fogadalmát.
Hasznos vagy sem?
Újévi fogadalmat tenni jó dolog lehet akkor, hogyha valami kisebb célt tűzünk ki magunk elé. Az embert jó érzéssel tölti el, mikor eljut egy saját maga által kijelölt pontig. Hasznos lehet továbbá, hogyha konkrét, komoly terveink vannak a jövőre vonatkozóan, és mindez kivitelezhető is számunkra. Azonban azzal sincsen baj, hogyha teljes mértékben hidegen hagy minket ez az egész téma. Az egyetlen hiba, amibe nem szabad beleesni, hogy egy egyelőre teljesíthetetlen cél el nem érése miatt hibáztassuk önmagunkat. Ez esetben érdemes a részeredményekre fókuszálni, melyekből a jövőben építkezni tudunk.
(Török Barnabás)
