A környezetvédelem rólunk szól – interjú Antal Évával, a.k.a Vászonzsákoslánnyal

A környezetvédelem rólunk szól – interjú Antal Évával, a.k.a Vászonzsákoslánnyal

Az Instagram bugyraiban a sok „bjuti” és traveler influenszer között megtalálható Vászonzsákoslány is, azaz Antal Éva, aki nap mint nap próbálja terelgetni, de legfőképpen informálni követőit a környezettudatos, low waste életmódról, illetve a vegánságról. Interjúnkból kiderül, mi a különbség a zero waste és a környezettudatosság kifejezések között, milyen ez az életmód pénzügyi szempontból, és milyen dokumentumfilmeket érdemes megnézni a témával kapcsolatban.

Olyan influenszer vagy, aki nem csak esztétikus képeket tölt fel Instagramra, hanem üzenetet is közöl az emberekkel.

Azt gondolom, igaz rám ez a mondat, az influenszertevékenység maga is alapból arról szól, hogy inspiráljuk az embereket, véleményvezérek vagyunk. Mostanság ez a kifejezés nagyon pejoratív fogalommá vált, amiről az Instagram-celebek jutnak az ember eszébe. Viszont valójában az influenszer a hétköznapi blogger egyfajta verziója. Különböző influenszerek léteznek, attól függően, hogy mennyire széleskörű témákat dolgoznak fel. Számomra a környezettudatos életmód, a veganizmus, a feminizmus, a kisebbségek jogai és társadalmi különbségek vagy a politika fontos témák, ezekkel is foglalkozom. 

Pontosan mit is jelent a zero waste kifejezés? Mit takar?

A zero waste eredetileg egy gyártástechnológiai kifejezés, amit akkor használnak, ha egy termék legyártása során nem keletkezik anyagmaradék. Mielőtt az influenszerkedésre és a youtuberkedésre adtam volna a fejem, a MOME-ra, illetve az Képző- és Iparművészeti Szakgimnáziumba (Kisképző) jártam. Utóbbiban nagyon sokat használtuk ezt a kifejezést, amikor például egy ruha vagy egy lakástextil elkészítése során nem keletkezett semmilyen felesleges anyag. Egy Kaliforniában élő, francia származású hölgy, Bea Johnson kitalálta, hogy ezt a fogalmat rávetíti egy életformára. Az életforma célja pedig a kevesebb pazarlás. Ő elsősorban a hulladékkérdéssel foglalkozik, számára a zero waste életmód csak a kommunális hulladéktermelés csökkentéséről szól, nálam inkább az általános pazarlás elleni küzdelmet jelenti.

Úgy gondolom, a klímaváltozás sokkal égetőbb probléma, aminek több oka van, mint csupán a hulladéktermelés vagy a csomagolás.

Oké, hogy a saját vászonszatyrunkkal, kosarunkkal „zero waste”-nek valljuk magunkat, de közben BMW-vel megyünk a boltba… Figyelni kell arra, hogy mivel közlekedünk, mit vásárolunk, mennyit fogyasztunk és a vásárolt termékek honnan származnak. Véleményem szerint ebbe az etika is beletartozik, hogy figyeljünk a körülöttünk lévőkre, emberekre, állatokra egyaránt, olyan termékeket vásárolunk, támogassunk, amiket nem teszteltek állatokon. Régen sokat használtam a zero waste kifejezést, de mostanra megváltozott a véleményem, már a low waste vagy a környezettudatosság kifejezéseket használom, mert ezek sokkal jobban kifejezik azt az életmódot, amit képviselek. Nem vagyok az a tökéletes ember, aki mindent Pinterest-tökéletesen tud csinálni, sőt, nem teljesen rajtam múlnak ezek a dolgok. Az embertől függetlenül is, a háttérben is keletkezhet pazarlás, például, ha megveszek egy almát a piacon vagy akárhol, én nem termeltem szemetet, de az alma szüretelésekor keletkezhetett hulladék. A zero waste mint fogalom nem létezik. Akkor beszélhetnénk erről az életmódról, ha kiköltöznénk az erdőbe, mindent magunknak termelnénk meg és nem vennénk részt a fogyasztói társadalomban és a kapitalizmusban. 

Szerinted mennyire felelős egy adott ország kormánya a környezettudatosságért? 

Egyéni szinten, fogyasztóként kierőszakolhatunk egy csomó mindent a nagyvállalatokból, mert számukra a profitszerzés a fontos, például amit nem vesznek meg a fogyasztók, azt nem gyártják le többé egy idő után vagy megváltoztatják. Például a pápai húsgyár felfigyelt arra, hogy mennyire felkapottak lettek a vegán készítmények. Nekik tökmindegy mit gyártanak, csak az a lényeg, hogy pénzt szerezzenek, így elkezdtek vegán termékeket is gyártani, hogy profithoz juthassanak. Viszont vannak olyan dolgok, amiket már csak a politikai szavazatoddal tudsz befolyásolni. Mert például az, hogy az ország energiafelhasználásának hány százaléka származik megújuló energiából, nem a multiktól függ, hanem a kormánytól.

 

Magyarországon az összes megtermelt energia 8 százaléka származik megújuló energiákból. Nagyon kiakadtam rajta.

Nem vagyok atomellenes, úgy gondolom az atomerőmű kell most Magyarországnak, mert földrajzi szempontból nem vagyunk a legjobb helyen, de a Paks 2-re nem gondolom, hogy szükség lenne. Sokkal többet kellene invesztálni a megújuló energiákba. Fontos kérdés még, hogy mennyire támogatja a kormány a különböző környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteket, a tömegközlekedést (például bicikliutakat) stb. Az államnak tehát nagy szerepe van ebben a kérdésben, ezért is szoktam az oldalamon politikáról is beszélni.

Mennyire gazdaságosabb pénzügyi szempontból ez az életmód? Példát is tudnál erre mondani? 

Ezt lehet így is, úgy is. A mi helyzetünkben – ketten vagyunk a párommal a lakásunkban, van egy kutyánk és egyéni vállalkozók vagyunk – nem érzem, hogy drága lenne ez az életmód. Keveset vásárolunk, de ha például elektronikai cikkre vagy bútorra van szükségünk, azt mindig használtan vásároljuk. Amellett, hogy sokkal környezettudatosabb, sokkal olcsóbb is. A takarítószereink, kozmetikumaim nagy részét én szoktam készíteni, melyek anyagköltsége fillérekből kijön. Továbbá a növényalapú étkezés. Mennyire akarod, hogy olcsó legyen? Lehet naponta vegán gyorséttermekben enni vagy megvenni magadnak a zöldséget, magvakat, lencsét, amik ugyancsak filléres dolgok. 

Viszont itthon, Magyarországon – és még sok más helyen, a világ minden táján – a húsipar és a különböző állati termékekkel foglalkozó ágazatok adókedvezményeket és állami támogatásokat kapnak, amikből fenn tudják tartani magukat. A disznóhúsnak Magyarországon 5 százalékos áfa-kulcsa van, a zöldségeknek pedig 27 százalékos. Szóval, ha azt mondja valaki, hogy nem tudja megengedni magának a környezettudatos életmódot, ebből a szempontból megértem, mert a disznóhús mesterségen sokkal olcsóbb, mert nincs rajta az a plusz adó. Arról nem is beszélve, hogy a húsipar, a kérődző állatok tartása mennyi üvegházhatású gázt, szemetet termel. Sokkal több ilyen gázt termel ez az iparág, mint a közlekedési szektor együttvéve.  

Úgy tudom otthon balkonkertészkedsz is.

Igen, a kertészkedéshez komposztálunk is, amit fel lehet használni növények ültetésére virágföld helyett. Ezen is spórolunk. Emellett az eldobható tárgyak helyett spórolunk még például az újrahasználható menstruációs eszközökön (intim kehely), amiért egyszer kell csak kifizetni a 10.000 forintot és utána megtérül az ára pár hónapon belül. Vagy például elkezdtünk biciklizni, használtan vettem egy kerékpárt, azzal járok mostanában. A BKK-ra például kb 10.000 ft egy felnőtt bérlet egy hónapra. Ki lehet matekozni, hogy körülbelül ugyancsak pár hónap alatt ennek is megtérül az ára. 

Nem is gondolná az ember, hogy a saját életünket tudjuk olcsóbban is élni, amellett pedig környezettudatosabbaknak lenni, több jót tenni a Földnek. 

Ez egy érdekes kérdés, én is így szoktam mondani: „jót tenni a Földnek”. Az emberek nagyon absztrakt módon gondolnak erre, miközben ez nem teljesen így van. A Föld már itt van sok millió éve, több katasztrófát is túlélt, az a néhány műanyag és hőmérsékletemelkedés ehhez képest semmi, ki fogja bírni. Akik megszívják, azok az emberek.

Tulajdonképpen a környezetvédelem rólunk szól, arról, hogy magunkkal nem tolunk ki. Ez nem is földbarát életmód, hanem emberbarát. 

Amikor még nem volt vírus, workshopokat is tartottál. Mesélnél róluk kicsit? Hogyan is nézett ki egy ilyen délután, miről szóltak ezek?

Időközben rájöttünk, ezeket a workshopokat online is meg kell tartsuk, így ezeket is fellendítettük újra. A vírus előtt és most is, az előadások és a workshopok jelentik a vállalkozásom legnagyobb bevételét. Azért szerettem személyesen a workshopokat, mert nem csak arról szóltak, hogy kézműveskedtünk vagy csináltunk valamit – egyébként szappanokat, fürdőbombákat készítettünk, vászontáskákat díszítettünk vagy szendvicscsomagolót szójaviasszal –, hanem személyesen beszélgethettünk a résztvevőkkel ezekről a témákról, sokkal elmélyültebben, mint egy YouTube-videó. A valódi influenszálás szerintem ekkor, személyesen történik.

Mit tanácsolnál egy olyan embernek, aki éppen most kezdene bele a zero waste életmódba?

A legfontosabb dolog a tájékozódás. Nagyon sok szuper dokumentumfilm van: a The true cost, ami a divatiparról szól, a Kiss the ground, ami a talajerózióról vagy a David Attenborough-dokumentumfilmek, illetve a Netflix-dokumentumfilmek, a Cowspiracy, ami az iparosított állattartás környezeti hatásairól, párja a Seaspiracy pedig a halászattal, a halpopuláció fenntartásával foglalkozik, a The Corporation, ami a nagyvállalatok működéséről szól, a Holy Chicken a greenwashingot (azok a vállalatok, akik környezetbarátnak tettetik magukat – a szerk.) mutatja be, hogy hogyan is épül fel egy gyorsétterem. Azért is fontos tisztában lenni ezekkel a dolgokkal, mert az ember folyton az ok-okozati összefüggést keresi, tudnunk kell válaszolni kérdéseikre, azokra is, amelyek nagyon nyakatekertek. Fontos a lelkesedés fenntartása. Nekem is néha emlékeztetnem kell magamat erre ezekkel a dokumentumfilmekkel, fel kell elevenítsem az érzelmeket, amiket a filmek nézése közben éreztem. Mert az ember gyorsan elfelejti ezeket és utána könnyen megeszik egy szelet sajtot megfeledkezve arról, hogy azelőtt miért mondott le róla… Illetve olyan területeket válasszon az ember, ahol úgy gondolja, be tudja tartani ezt az életmódot. Nem kell feltétlenül kapásból a low waste életmódba belekezdeni, elég kis lépésekben haladni. 

Klímatesztünk még mindig elérhető a nagydiaktesztek.hu-n, teszteld a tudásod és nyerj izgalmas nyereményeket!

(Vincze-Hajnal Blanka)

Oszd meg a Facebook-on!

Események

Social

9,071RajongóTetszik
679KövetőKövetés
237FeliratkozóFeliratkozás

Legyél DUE-tag!

Egyre több kedvezményt kapnak a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesületének tagjai. A DUE sajtóigazolványa kinyitja a kapukat a diákújságírók előtt, legyen szó interjúról, vagy egy kiállítás meglátogatásáról.

Tagság hosszabbítás

Nálunk mindig október 31-én ér véget a DUE-év, és ezzel lejár a DUE-tagság érvényessége. Figyelj rá, hogy ne szakadjon meg a tagságod, és mielőbb...

Ne dőlj be!

A környezetvédelem rólunk szól – interjú Antal Évával, a.k.a Vászonzsákoslánnyal

Oszd meg a Facebook-on!

A környezetvédelem rólunk szól – interjú Antal Évával, a.k.a Vászonzsákoslánnyal

Oszd meg a Facebook-on!

X