Egyre több a bringás

Napjainkban egyre inkább megfigyelhető, hogy sokan választják közlekedési eszközként a kerékpárt, másrészt pedig szabadidős elfoglaltságként is nagyon sokan űzik ezt a sportot. De mik is a kerékpározás alapvető feltételei, szükségletei? Hogyan lehet tudatosítani ezt az emberekben? Abelovszky Tamással beszélgettünk a BringaAkadémia fontosságáról, feladatáról.

A Vuelta Sportiroda és a Bringakultúra Egyesület egy évtizede tűzte ki célul, hogy minél több gyermek számára elérhető legyen a kerékpáros közlekedési biztonsági oktatási program. Így jött létre a BringaAkadémia.

Mi is az a BringaAkadémia? Egy olyan kerékpáros közlekedésre nevelési program, ami több részből áll. Kerékpáros rendezvényeket szerveznek, iskolai oktatást tartanak és az akkreditált BringaAkadémia pedagógus-továbbképzéseket, illetve oktatói tanfolyamokat szerveznek. Kerékpár tematikájú kiadványokkal is segítik ezeket, számos foglalkoztató füzet és kézikönyv található a tanulni vágyók számára. „Olyan ismereteket, olyan tudást adunk át a résztvevőknek, amiknek a segítségével, ha az iskolákban szeretnének valamilyen kerékpáros foglalkozást tartani, akkor tudnak önállóan boldogulni, ez jelent egyaránt elméletet is és gyakorlatot is” – mondta el Abelovszky Tamás. A program alapvetően a 9-12 éves korosztályt célozza meg, a pedagógusok nekik szervezik a programokat a már megszerzett tudás alapján, illetve a BringaAkadémia is tart nekik kerékpáros projektnapokat.

„Tanárként, ha valaki részt vesz a képzésünkön, akkor ő tarthat önállóan foglalkozásokat az iskolákban” – árulta el Tamás. Ha pedig van olyan pedagógus az adott intézményben, akkor a diákok is tudnak csatlakozni a programhoz. A másik módja ennek, ha az iskola vagy akár a fenntartó megkeresi a BringaAkadémiát, és erre valamilyen forrás van biztosítva az adott helyen, a csapat egy projektnappal kimegy az iskolákba, ahol ügyességi kerékpáros pályán tudják magukat a gyerekek kipróbálni. Ám nem csak gyakorlati tevékenységről van szó, a BringaAkadémia ugyanúgy tart elméleti foglalkozásokat.

A kerékpáros közlekedésre is a KRESZ által előírt jogszabályok vonatkoznak. „Ami vonatkozik minden közlekedőre, ez takarja a közlekedési jelzőlámpákat, közlekedési táblák jelentését, az útburkolati jeleket, az elsőbbségi szabályokat mindenkinek ismernie kell” – jelentette ki Tamás. Ezen belül vannak olyan szabályok, amelyek csak a kerékpáros közlekedésre vonatkoznak kimondottan. Ha ezeket csoportosítani szeretnénk, akkor vannak azok, amelyek magukra a kerékpárokra vonatkoznak: milyen kötelező felszerelésnek kell lennie a kerékpáron, vagy milyen műszaki követelményeknek kell megfelelnie egy kerékpárnak. Vannak a magára a kerékpárosra vonatkozó szabályok, illetve vannak, ami a kerékpáros közlekedésre vonatkoznak. „Mindenkinek tudnia kell, melyek a kerékpár kötelező felszerelései, továbbá azt, hogy milyen feltételek mellett lehet bringára ülni, mit tilos kerékpáron csinálni. Ismerni kell az elsőbbségi szabályokat, vagy például azt, hogy hol szabad vagy hol nem szabad közlekedni kerékpárral.”

„Van egy-két olyan szabály, meg olyan felszerelés, ami nem annyira köztudott, nem annyira tudják az emberek, vagy rosszul tudják” – mondta el Tamás. A kötelező felszereléseket a gyerekek és a felnőttek is fel tudják sorolni. Vannak azonban olyanok is, amiket megemlítenek, de nem tartozik a kötelező felszerelések közé, ilyen például a hátsó keréken található küllőprizma. A kormányt viszont kevesen szokták mondani: „a jogszabály úgy fogalmaz, könnyen kezelhető, működőképes kormányszerkezettel kell felszerelni a kerékpárt, de ez annyira nyilvánvaló, hogy ezt kevesen említik.”

Egy olyan konkrét esetet emelt ki Tamás, amit a felnőttek és a gyerekek is eltévesztenek, ez pedig az egyirányú utcában a behajtani tilos tábla. „Az egyirányú utcában a behajtani tilos táblánál lehet-e kerékpárral szembe menni vagy sem? Alapvetően nem lehet természetesen, egyetlen esetben azonban igen, mikor a behajtani tilos tábla alatt van egy ’kivéve kerékpár’ feliratú tábla.”

Országos szinten mutatják a statisztikák, hogy Európában a harmadik leginkább kerékpározó nemzet vagyunk. „Több olyan felmérés is volt, ahol megkérdezték, hogy egy átlagos hétköznapon kinek mi a legjellemzőbb közlekedési eszköze” – mondta Tamás. A kérdésre a válaszadók 20-23%-a válaszolt kerékpárral. A fővárosban nagyon jól látszódik, hogy az, hogy a tavalyi év folyamán sokkal kevesebben ültek fel tömegközlekedési eszközre, illetve kialakítottak a nagy forgalmú utakon kerékpársávokat, sokak kedvét meghozta a bringázáshoz.

„Azt gondolom, nagy jövő áll a kerékpározás előtt, mind közlekedés szempontjából, mind szabadidős tevékenység szempontjából” – jelentette ki Abelovszky Tamás. Nagyon sok helyen megfigyelhető a kerékpáros turisták számának növekedése az elmúlt években, ilyen a Dunakanyar, a Tiszta-tó, Balaton vagy éppen a Velencei-tó.

 

(Bodor Julcsi)

A cikket az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottsága támogatta