Hogy tarthatom biztonságban a pénzem?

Sorozatunkban már számtalan termékcsoportot vizsgáltunk fogyasztóvédelmi szempontból: eljött az idő, hogy a pénzügyeinket vegyük górcső alá. Mi történik, ha rossz számlára utalunk, vagy megszerezték a bankkártya adatainkat? Egy percig se aggódj, interjúnkban szakértőnk, Siklósi Máté minden ezzel kapcsolatos kérdésre választ ad, hogy okosan bankolhass.

Hány éves kortól érdemes elkezdeni foglalkozni a pénzügyekkel?

A pénzügyi szolgáltatások az a téma, amire azt szoktuk mondani fiatalon, hogy ráérünk még, nincs hozzá semmi közünk. Ez nem jó szemlélet, mert így nagyon hirtelen tör majd be az életünkbe. Vannak, akiknek ez már 18 éves koruk környékén eljön, másoknak kicsit később. Én úgy gondolom, hogy az apróbb pénzek esetén – zsebpénz, kisebb összegű fizetés –, se teljesen mindegy, hogy mennyit von le tőlünk a pénzügyi szolgáltató, vagy ha nagykorúként hitelt veszünk fel, annak is tisztában kell lenni a terheivel.

Milyen kockázatokat rejt az élő bankolás, illetve a netbankolás?

Nehéz erre pontosan válaszolni, hiszen az egyik oldalon ott állnak a hacker törekvések, a másik oldalon a bankok, akik igyekeznek ezeknek a támadásoknak ellenállóvá tenni a pénzügyi felületeket. Kimondható, hogy meghackelhetetlen zár, információ nem létezik. A tapasztalatok alapján, aki nagyon be akar jutni valahova, és meg is fizetik, az be tud jutni bárhova. Ezért a pénzügyi szolgáltatások területén manapság általánossá vált a kettős vagy még több szintű hitelesítés, amit már nehézebb feltörni. A régi típusú felhasználónév és jelszó védelemmel ellátott rendszerekbe könnyedén bejut egy jó hacker, de ha már párhuzamosan, például egy mobil eszközön is meg kell erősítenünk a belépést, akkor már nem olyan könnyű feltörni.

Van különbség a webes felületen történő bankolás és a banki applikációk között?

Egy igazán fontos különbség van, hogy a böngészőfelületet könnyebb megheckelni, mint az applikációkat. Egyébként ugyanaz a különbség, mint minden másik applikáció és netes felület használata között. Az applikációk tárhelyet foglalnak, ugyanakkor gyorsabbak. A böngészőfelület pedig nagyobb internetsebességet igényel.

Mire érdemes figyelni, amikor bankot, bankszámla-konstrukciót, bankkártyát választunk?

Fontos megnézni a plusz kiadások mértékét. Ellenőrizni kell a bankszámlavezetési díjat, ami legjobb esetben 0 forint havonta, de ezt a bank bármikor megváltoztathatja. Figyelni kell a bankkártya éves díjára, amit a legtöbb bank első évben nem számít fel – egyfajta akcióként. Vannak olyan diákszámlák, ahol ez a díj minimális, de az esetek nagy többségében előbb-utóbb mégis fogunk fizetni a bankkártyáért évi párezer forintot. Ilyenkor fontos eldönteni, hogy kell-e nekünk három-négyszeres áron egy nagyon szép bankkártya, vagy elég minimális díjért egy egyszerűbb.

Jellemzően azt lehet mondani, hogy a dombornyomott, üzleti bankkártyák kerülnek a legtöbbe, ezeknek az éves díja 10-20 ezer forint közötti, az elektronikus, egyszerű típusok pedig pár ezer forint körül mozognak. Ezt az összeget tizenkettővel elosztva és a havi számlavezetési díjat hozzáadva megkaphatjuk a tényleges havi költségünket. Nagyobb forgalmú kártyák esetén a bank és az állam által felszámított jutalékot is figyelembe kell venni, mint például a pénzfelvételt ATM-ből, utalások költségét.

Ezen felül mire érdemes rákérdezni, hogy mondjuk a következő hónap végén ne lepődjünk meg a bankköltségeken? Milyen „rejtett” költségek lehetnek – gondolunk itt a pénzfelvét, utalás, kártyás fizetés, sms-értesítés, papír alapú vagy épp elektronikus bankszámlakivonat díjára.

A korábban elmondottakon kívül létezik az sms-őr szolgáltatás, amivel minden utalás, fizetés után sms-t kapunk. Ez kis összegű havi bevételnél, például pár ezer forintos zsebpénz, igenis megfontolandó, ugyanis akár havi 1000 forint is lehet plusz költségként a sms-őr szolgáltatás.

Köteles vagyok-e elfogadni a számlacsomaghoz tartozó bankkártyát, és ha másikat akarok, felszámolhatják-e mindkét kártya éves díját?

A bankkártya egy opcionális szolgáltatás, habár a bankok ajánlják értékesítéskor. Amennyiben csak gyűjtünk egy számlára, és az összeget nem használjuk el, akkor nem szükséges a kártya. Ez devizaszámláknál (dollárral, euróval) elég gyakori jelenség. Ebben az esetben utalással átvezetve másik számlára vagy bankfiókból tudjuk kivenni a kívánt összeget nyitási időben. Ugyanakkor manapság nem csak pénzügyileg, de a járvány miatt is biztonságosabbnak tartjuk a készpénzmentes megoldásokat, ezért érdemes megfontolni egy bankkártya, vagy a telefonon használható mobilbank használatát. Ez a netes vásárlásokhoz is jól jön.

Ha az automata nem adja ki a pénzünk a kártyás pénzfelvétkor, milyen teendőink vannak?

Egy bankautomata esetében előfordulhat, hogy elromlik vagy megpróbálták korábban meghackelni, eltömítették a pénzkiadó kijáratot, esetleg bármilyen más módon próbálnak illetéktelenül adatokhoz jutni. Az is előfordul, hogy mi ütünk el egy adatot, például a PIN kódot nem megfelelően adjuk meg. Ilyenkor hívni kell a bankautomatán feltüntetett telefonszámot. Emögött mindig egy non-stop ügyfélszolgálat áll. Teljes pontossággal kell bejelenteni, ami történt, ezután vagy azonnali segítséget fognak nyújtani, vagy felveszik a jegyzőkönyvet, és egy hosszabb procedúrán keresztül orvosolják a problémát. Amit állítunk, később visszaellenőrizhető a bankautomatáknál elhelyezett kamerák segítségével.

Ha rossz számlaszámra utalunk, mit tudunk tenni, hogy visszakapjuk a pénzünket?

A bank nem nagyon segít ilyen esetekben, bár vannak olyan példák, mikor tud. Például elektronikus szolgáltatások esetén 72 órán belül lehet reklamálni. Ez főleg a kártyával végzett tranzakciók esetén érvényes, ezeket az összegeket többnyire vissza is lehet szerezni. Amennyiben a határidőkből kifutunk, vagy olyan módon utaltunk, amelyen nem segít semmilyen pénzvisszaszerzési szolgáltatás, akkor a címzett ügyféltől lehet visszakérni. Ha rossz számlaszámra utaltunk, annyi információt kaphatunk a banktól, hogy kinek utaltuk el tévesen az összeget, és elérve őt, bízhatunk a korrektségében.

Ha gyanúnk szerint visszaélnek a kártyaadatainkkal vagy hozzáfértek valahogy a bankszámlánkhoz, mi a teendő? Számíthatunk valamilyen visszatérítésre?

Az elmúlt évek tapasztalatai szerint, a bankoknak fontos, hogy ha ügyfeleik bűncselekmény áldozatai lesznek, akkor segítsenek nekik az ellopott összeget visszaszerezni. Kártyatársaságtól függően létezik a chargeback eljárás, amellyel vissza tudjuk igényelni a pénzünk. Ez abban az esetben is működik, ha online vásárolunk, és nem érkezik meg a termék.

(SZB)

A cikk megjelenését az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatja a „Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek támogatása” program keretében