Varga Judit: „Nincs elég díszlettervező itthon”

Varga Judit: „Nincs elég díszlettervező itthon”

Egy film készítésének munkálataiban rengeteg ember vesz részt. A filmeknél kiemelten fontos a látvány, a vizualizáció, ami a nézőket magával ragadja. Varga Judit látványtervezővel, art directorral beszélgettünk szakmájának nehézségeiről, a filmiparról, a magyar és külföldi különbségekről.

Azok számára, akik nem ismernék a szakmát: mivel foglalkozik egy látványtervező?

A filmek, színházi előadások látványát tervezi meg, találja ki, közösen a rendezővel és az operatőrrel. Ez egy kreatív folyamat, legtöbbször leginkább a díszletre koncentrál. Így hárman együttműködve határozzák meg a filmek vizuális világát. Ez egy nagyon szerethető, de embert próbáló szakma,

ha ezt valaki nem szereti, akkor nem nagyon tudja csinálni.

Miért a filmipar, mintsem a színház világa vonzott be?

Leginkább azért, mert a filmekbe szerettem bele elég kiskoromban, 10-11 évesen, sokáig rendező akartam lenni. Ekkor még nem tudtam, hogy van ez a látványtervezés, mint szakma, azt hittem mindent a rendező csinál. Aztán egyre kezdett kirajzolódni, hogy többen is vannak egy filmstábban, rengeteg ember dolgozik egy filmen. Emellett engem nagyon érdekelt az építészet is, így megtaláltam a filmiparban azt a részt, ami a legjobban passzol hozzám. A színházat is nagyon szeretem, de valahogy úgy alakult, hogy nekem nagyobb vonzódásom van a filmek készítéséhez.

Egyes filmkészítések során van, hogy szabadkezet kapsz?

Van, például mikor már régóta ismerjük egymást egy rendezővel, bár amúgy is megvan ez a filmeknél. A reklámoknál ez más, azok sokkal kötöttebbek. Egy filmrendező azért választ egy látványtervezőt, mert nagyon megbízik benne, így a bizalom miatt sok mindenben tudunk vizuálisan szabadkezet kapni. Természetesen mindent lekommunikálok a rendezővel, megmutatom neki a terveket, elmondom neki az elképzeléseimet.

Fotó: kreativ.hu

Jobban szereted azt, mikor szabadkezet kapsz, vagy azt, mikor kötöttebb elképzelések alapján kell dolgozz?

Filmek esetében olyan igazán pontos brief ritkán van, de akad mikor egy erősebb elképzelése van a rendezőnek, amit követünk. Ezzel egyáltalán semmi bajom sincs, természetesnek veszem, bár tényleg ritkán van olyan, mikor mindent pontosan meg tudnak határozni. Ez egy közös, tervezői folyamat. Azt szeretem, mikor a filmre koncentrálva tudunk jó dolgokat létrehozni.

Saját csapatoddal dolgozol az egyes filmek látványtervein?

Igen, szerencsére nem egyedül dolgozom. Hanem egy úgynevezett art department részleggel. A látványtervezés alatt több szegmens is elkülönül, többen dolgoznak benne. Bizonyos filmeknél ez a részleg nagyobb: rajzolók, makettezők, art director asszisztensek dolgoznak együtt. Az art department három nagyobb részre különül el egy film készítése során: építészet, berendezés és a technika. Az építészet építi a falakat, meg a padlót, és amit egy díszlethez építeni kell. A berendezés rendezi be a díszletet bútorokkal, tárgyakkal, textilekkel, kellékekkel, kajákkal. Komolyabb „kajaigény” esetén külön stylist csapat is jön. A technika pedig a vízeffekteket, elektromos kütyüket,  special effecteket – mint szél, hó, vihar, fröcskölő víz – hoz létre a díszletben. Vannak például alrészlegek is, akik az állatokkal, járművekkel foglalkoznak. Ez az egész filmkészítés egy nagyon furcsa, hierarchikus rendszerben zajlik, minden részlegvezető alatt emberek dolgoznak.

A Borgiák sorozat készítésében is részt vettél mint berendező. Milyen volt ott dolgozni?

Természetesen a nagyobb külföldi filmeknél ez kicsit máshogy néz ki, a látványtervező elég nagy szabadkezet ad a berendezőjének, mert ő leginkább csak a látványra, meg a díszletekre tud koncentrálni az art directorokkal. Nagy volumenű projekt volt, a tárgyak 90 százalékát mi építettük, a textileket is mi gyártottuk le. Nagyobb léptekben kellett tervezni, mint például egy magyar film esetében díszlettervezőként, mert a hazai filmeknél kisebb költségvetésből gazdálkodhatok. Azoknál ritkábban építünk, a berendezéssel lehet kiélni kreativitásunkat.

Szerinted így a magyarok versenyképesek a nemzetközi mezőnyben?

Szerintem nagyon is. Lassan 20 éve vagyok a szakmában, és rendkívül nagy boldogsággal tölt el, hogy az elmúlt 6 évben egyre több iszonyatosan jó rendezőnk lett, nagyon jó filmek készültek. Kifejezetten szeretek magyar filmeket nézni, nagyon büszke is vagyok ilyenkor.

Azt vettem észre, arányosan kezd ugyanannyi jó film kijönni egy évben itthon, mint külföldön.

Szerencsére vannak olyan külföldi lehetőségek a hazai stábok dolgozóinak, melyeken szerzett tapasztalataikkal munkájuk a lehető legjobb lehet. Hogy ha ma már van egy hazai, tehetséges rendező egy jó operatőrrel, az alattuk dolgozók is tapasztaltabbak már. Rendkívül jó szakembereink lettek az utóbbi időben. Régen is voltak, de volt pár év űr, ahol szerintem nem születtek olyan jó filmek mint most.

Mi alapján tud egy pályakezdő a profik közé kerülni látványtervezőként?

A kitartás nagyon fontos. Van egy cégem a Propclub, aminél támogatója vagyok akár a nulla tapasztalattal rendelkező fiatalok kitanításának. A tanítás is érdekel, voltak már ilyen törekvéseim, de végül nem valósultak meg. Igazából hiányát érzem a gyakorlati oktatásnak, nem is tudom megmondani melyik az a képzés, ahonnan biztos megfelelő szakember fog kijönni. Mert például van olyan, mikor valaki az Ikeából jön hozzánk és nagyobb eséllyel lesz díszlettervező, mint más. Szakmai szempontból jó alapja a látványtervezésnek az építészet, de igazán az elkötelezettség, szenvedély és a kitartás a fontos.

Ha valaki tisztában van azzal, hogy ezt akarja csinálni és beleszeret annyira, egy pár év alatt tud olyan gyakorlatot szerezni, hogy akár önállóan vagy kisebb munkákon is elkezdjen dolgozni. Emlékszem, mikor Ágh Mártonnal kezdtem el dolgozni mint asszisztens, minden lehetőséget megragadtam. Úgy gondolom nincs elég díszlettervező Magyarországon, de ez egy olyan nehéz szakma, amellyel akár napi 16-20-30 órás munka is lehet napokon, heteken keresztül. Amellett, hogy valaki kreatív, azt is mérlegelnie kell, hogy ezzel fizikailag tud-e vagy akar-e foglalkozni. Rettenetesen pontos határidőkkel dolgozunk, nem lehet késni.

Olyan feltételrendszere van ennek a szakmának, ami hatalmas stresszel jár együtt, ami nem megúszható szerintem.

A Highlights of Hungary egyik kurátorának választottak 2018-ban. Mit jelentett számodra a pozíció? Milyen volt az ottani munka?

Rendkívül élveztem minden percét, nagy megtiszteltetés volt ez a felkérés. Nyitott vagyok mindenfajta új dologra. Nagyon örültem, hogy találkozhattam más területről is emberekkel, szeretek olyan dolgokon gondolkodni, amik jók és Magyarországon vannak. Szeretem a pozitív hazai kezdeményezéseket, támogatom is őket. Jó volt beszélgetni, megvitatni a különböző magyar projekteket. Én itthon maradtam Magyarországon, valószínűleg itthon is maradok – bár sosem lehet tudni –, szeretek itt élni. Tudom, sokkal könnyebb lenne máshol csinálni azt, amit most csinálok, de egy csomó minden köt ide. A Highlights of Hungary azért jó, mert kiemeli, és megmutatja azokat a dolgokat, amikre büszkék lehetünk. 

A mostani vírushelyzetben mennyire része a mindennapjaidnak a munka?

Szeptemberig semennyire nem volt, eléggé nagy leálláson vagyunk túl. Nekem jót tett, végre tudtam pihenni, viszont a cég szempontjából nagyon ijesztő volt. Azóta már megint sokat dolgoztam és dolgozom, szinte folyamatosan, még az ünnepek alatt is. A több hónapos leállás után nehezebb visszaállni a rendszeres pörgésre, a mindennapi terhelésre. Számomra a legnehezebb hogy a maszkon keresztül még nehezebben hallanak. Viszont nagyon tetszik, hogy az előírásokat és a vírust komolyan veszi a stáb, és a megrendelők: kétnaponta tesztelés, mindenhol fertőtlenítő, mindenki maszkot hord. De máshogy nem is csinálnám.

(Vincze-Hajnal Blanka)

 Borítókép: Facebook/Varga Judit Csuti

Most, hogy újabb ismereteket szereztél a filmes világról, töltsd ki a DUE Nagy Magyar Filmtesztjét, melyet sikeresen teljesítve értékes nyeremények várnak rád. 

Oszd meg a Facebook-on!

Események

Social

9,071RajongóTetszik
679KövetőKövetés
237FeliratkozóFeliratkozás

Legyél DUE-tag!

Egyre több kedvezményt kapnak a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesületének tagjai. A DUE sajtóigazolványa kinyitja a kapukat a diákújságírók előtt, legyen szó interjúról, vagy egy kiállítás meglátogatásáról.

Tagság hosszabbítás

Nálunk mindig október 31-én ér véget a DUE-év, és ezzel lejár a DUE-tagság érvényessége. Figyelj rá, hogy ne szakadjon meg a tagságod, és mielőbb...

Ne dőlj be!

Varga Judit: „Nincs elég díszlettervező itthon”

Oszd meg a Facebook-on!

Varga Judit: „Nincs elég díszlettervező itthon”

Oszd meg a Facebook-on!

X