Vegánság – több, mint életmód

Egyre trendibb a vegán életmód, bár sokan vitatják az egészségre gyakorolt hatását. De lássuk mit is takar a kifejezés és milyen tévhitek keringenek vele kapcsolatban!

A veganizmus „az állati eredetű termékek használatának mellőzése és az ehhez kapcsolódó filozófia, ami elutasítja az érezni képes állatok árucikk státuszát.” –írja a Wikipédia. Ez a fajta életfilozófia megjelenhet az étkezésben, a ruházkodásban és a különböző higiéniai és szépségápolási termékek használatában is.

Akkor most vegán vagy vega?

A vegán kifejezést Donald Watson, a brit Vegán Társaság (Vegan Society) társalapítója alkotta 1944-ben, aki az állatok jogaiért küzdő jogászként tevékenykedett. Watson ugyanis nem volt elégedett a „vegetáriánus” szóval, mert szerinte az nem teszi érthetővé az indítékot, és csak a hús étrendből való kihagyásáról szól.

Sokan keverik össze a két kifejezést, pedig csak annyi a hasonlóság bennük, hogy mindkét életmód követői mellőzik étrendjükből a hús fogyasztását. Ezt a legjobban egy személyes történetem tudja alátámasztani, amikor egy rendezvény alkalmával az asztalunknál ülő barátunk vacsora nélkül maradt, mivel hiába jelezte előre, hogy ő vegán, az étteremnek lövése sem volt arról mit is jelent a kifejezés. Amikor hívtuk a főpincért, és történetünk alanya közölte vele, hogy vegán, nagy szemekkel csak annyit mondott a kihozott sajtos, tojásos ételre: ”De hát ebben nincs hús!”.

Szóval mit és miért nem esznek a vegánok?

Hozzá kell tenni, hogy ahány vegán, annyi féle ok áll a háttérben. Fő vonalakban beszélhetünk:

• étrendi vegánokról, akik kihagyják az étrendjükből az állati termékeket. Nemcsak a húst, hanem a tejtermékeket, tojást és gyakran a mézet is, továbbá egyéb állati eredetű anyagokat. Például nem esznek olyan gumicukrot, amiben a zselatint állati csontból-gyakran marhából-nyerik ki. De helyette vannak finom vegán gumicukrok, amiben gyümölcs eredetűek ezek a zselésítő anyagok.
• az etikai vegánok kifejezést gyakran alkalmazzák olyan emberekre, akik nemcsak magát az étrendet követik, hanem a vegán filozófiát életük egyéb területein is alkalmazzák – ez maga a klasszikus értelemben vett vegán életmód.
• a környezetvédő vegánok olyanok, akik az állati termékeket azon az alapon utasítják el, hogy az állatok ipari méretű kizsákmányolása ártalmas a környezetre és nem fenntartható.
• végezetül a vallási vegánok, akik vallásuk miatt bizonyos étrendi, életmódbeli előírásokat, morális elveket követnek és ezért utasítanak el minden állati eredetű ételt vagy az állatoknak szenvedést okozó folyamatot. Gyakran a buddhista vallásban megtalálható, bár elsősorban a hús elhagyása az irányadó:

„Ha tanítványaim bármelyike nem veszi ezt őszintén figyelembe, és még mindig eszik húst, tudnia kell, hogy õ a candelákkal (gyilkosokkal) van vérrokonságban. Ő nem a tanítványom, és én nem vagyok a tanítója. Ezért, Mahamati, ha bárki a rokonom kíván lenni, az ne egyen húst.”
(Lankavatara Szútra)

Tehát a különbség:

A veganizmus törekszik arra, hogy

• hogy kizárja az állatok kizsákmányolásának, kihasználásának minden formáját,
• illetve a velük szemben elkövetett kegyetlenségeket étkezési, ruházkodási vagy más célokból,
• továbbá támogatja az állatok kihasználásától mentes életforma és alternatívák növekedését,
• népszerűsíti az emberekre, az állatokra és a környezetre gyakorolt pozitív hatásait.
• Étkezési szempontból pedig kizárja az összes részben vagy teljesen állati eredetű alapanyagot.

És ez az egész nem ártalmas az egészségre?

Vannak a szervezet számára fontos tápanyagok, amelyek csak bizonyos ételekben találhatóak meg – pl. a fehérje, aminek nemcsak az izomzat építésében van nagy szerepe, hanem elősegíti a kémiai reakciókat és szervezet védekező- és regenerálódó képességét is.

Egy átlagember számára naponta kilogrammonként fél és egy gramm között lenne az ideális, vagyis ha 62 kg vagy, akkor 21 és 62 gramm között.

Persze ez nem azt jelenti, húst hússal kell enni, ugyanis vannak egyéb lehetőségek is ezek bevitelére növényi fehérjékből.

Ilyenek például a hüvelyesek:

• fehérbab (100 grammja) nemcsak 23,4 gramm fehérjét tartalmaz, de még tele is van káliummal.
• szója, aminek eléggé ellentmondásos a megítélése, de az vitathatatlan, hogy az egyik legjobb nem húsos proteinforrás (37 gramm jut 100 grammra), ráadásul más egyébben is bővelkedik: B-vitamin, kálium, magnézium, kalcium, foszfor. Azt viszont fontos vele kapcsolatban megjegyezni, hogy allergén hatása is jelentős.
• lencse, aminek fogyasztása még a babnál és a szójánál is kedvezőbb – ráadásul nem is allergizál. 24,6 gramm fehérjéjével az egyik legjobban proteinban gazdag hüvelyes.

A hüvelyeseken túl megemlíthetjük az olajos magvakat (földimogyoró, tökmag, mandula), bizonyos zöldségeket (spenót, brokkoli, spárga), és a gabonaféléket is (köles, hajdina, cirok és quinoa).

Akik pedig kifejezetten izomzatot akarnak építeni, sem kell megijedniük, hiszen a léteznek növényi fehérjeporok is, így senki nem marad ki a jóból!

A fehérje mellett a kalcium, B12-, D-vitamin, vas, omega-3, a cink és a réz terén adódhatnak még hiányok, ezek részben a változatosan összeállított menüvel, részben a szükség szerint és gondosan kiválasztott étrend-kiegészítőkkel pótolhatók.

Tehát a kérdésre a válasz: ha ezekre odafigyelünk, és megfelelően helyettesítjük a hússal (is) bevihető tápanyagokat, akkor NEM!

Végezetül, íme néhány könnyen elkészíthető és ízletes vegán recept a Vászonzsákoslány csatornájáról:

• zabkása gyümölcsökkel,
• amerikai palacsinta,
• minestrone leves,
• lencse dahl,
• olaszos tészta.

(Bihari Bernadett Luca)