Múlt, jelen és jövő – a mesterképzések története

A mesterkurzusok néhány éve már a tábor jelentős részét képezik. Ez idő alatt számos finomhangoláson mentek keresztül, mi pedig kíváncsiak voltunk a történetére, a jelenlegi állapotukra és hogy mi várható a jövőben – erről a mesterképzések koordinátorával, Kovács Bencével beszéltünk.

Mi is az a mesterkurzus?

A tábori foglalkozásokat két részre bontották, alap és mesterkurzusokra. Az alapképzéseket a csoportvezetők tartják, a mesterkurzusokat pedig szakmai vezetők, akik lehetnek korábbi csoportvezetők vagy olyan szakemberek, akik akár több évtizede a szakmájukban dolgoznak, és olyan tudást tudnak átadni, ami túlmutat az alapképzéseken. A táborozók a tavalyi évben tíz féle mesterkurzusból választhattak. Volt például Promó Nyomó csoport, indult videós csapat, de indult hangjáték és kreatív írás is. A képzéseket először 2021-ben indítottuk el, az akkor még tíz napos tábor utolsó három napjában, az alapképzéseket követően. Az ekkora kialakult csoportokat újraosztották, a táborozóknak ekkor már nem voltak alapképzéseik, hogy csak az újdonsült projektjeikre, feladataikra tudjanak fókuszálni.

Hogyan lehetett jelentkezni ezekre? Hogy zajlott a procedúra és hogyan osztottátok be a táborozókat túljelentkezés esetén?

A táborozók maguk dönthetnek arról, hogy a rendelkezésükre álló mesterkurzusok közül hova szeretnének kerülni, nem a csoportvezetők osztották be őket közvetlenül. Jelentkezés során a táborozók három mesterkurzust jelölhettek meg, ahova a legjobban szerettek volna kerülni, de többnél is létszámkorlátozást vezettek be, ennek leginkább fizikai és praktikai okai voltak. Például a fotós csoportban azért volt nyolc fő a maximum, mert két autó volt, amivel külső helyszínre vihették a táborozókat.  Előfordult, hogy a túljelentkezés miatt többen nem oda kerültek, ahova a leginkább szerettek volna (vagyis a jelentkezésnél megjelölt első helyre – a szerk.). Ilyenkor a táborvezetők figyelembe vették a jelentkezők preferenciáját. Idén viszont a mesterképzést az alap csoportok vezetői határozzák meg.

Miért döntöttetek úgy, hogy megváltozik a mesterkurzus formája?

Több oka is volt, a legfőbb, hogy a mostani mesterkurzus rendszer jobban segíti az alapkurzus munkáját, hiszen úgy segítenek a vendég előadók, hogy az szerves részét képezi az alap csoport munkájának. Lehet elkészülne egy krónika az alapképzőkkel elég gyorsan és produktívan, de a mesterképzők segítségével olyan apróságokat is megtanulhatnak a táborozók, miközben készítik a felvételt, hogy hogyan lépjenek oda egy interjúalanyhoz, vagy hogyan készítsenek el nyers anyagból olyan felvételt, ami teljesen krónika-kompatibilis.

Az elmúlt években azon is variáltunk, hány napig tartson a mesterképzés. Viszont most megpróbáljuk azt, hogy nem időben rögzítjük ezt az egész rendszert, hanem térben, a csoportokhoz. A mesterképzőknek rengeteg tapasztalatuk van, amit nem szeretnénk, hogy csak azért elvesszen, mert nem ők a csoportvezetők.

Mit gondolsz, a több éve visszajáró táborozók hogyan fogják értékelni a mostani rendszert a korábbihoz képest?

Szerintem pozitív tapasztalatok lesznek, egy visszajelzést már kaptam, az első délutánon Zsolti tartott egy mesterképzést, és azt mondták, sokat segített a munkájukban. Szerintem a táborozók örülni fognak, mert fontos, hogy időről időre meg tudjunk újulni. Szakmai szempontból is előnyös, hogy nem egy teljesen más témával foglalkoznak, hanem olyan dolgokat beszélnek meg, ami hozzátartozik az alapképzéshez, emiatt az időt sem veszi el egyik a másiktól. A gyakorlatban úgy nézett ki, hogy az előző években az alap és mesterképzések gyakran összecsúsztak. Ezen segít a párhuzamos megvalósítás, így nem kell kétfelé szakadniuk.

Gondolod, hogy probléma lehet, hogy azok, akik választanak egy csoportot, és rájönnek, hogy nem megfelelő, nem dolgozhatnak más területen?

Őszintén olyat még nem hallottam, hogy valaki ennyire csalódott lett volna a csoportjában, de végső esetben lehet csoportot váltani. Nyilván ez nem egyszerű, a fonalat felvenni nehéz, de ez nem jelent releváns mértékű problémát. Ha mégis, akkor figyelembe vesszük a következő tábor szervezésénél.

Gondolod, hogy sok olyan ember lehet, akiknek probléma, hogy az alapképzést nagyon élvezik, viszont a mesterképzést nem?

A mesterképzéseket igyekeztünk úgy kitalálni, hogy témájukban belesimuljanak az alapképzésbe. Ha a mesterképzők konkrét produktum elkészítésében segítenek be, akkor olyan speciális aspektusból közelítik meg, ami hozzáad a csoportképzők munkájához. Ha a médiában dolgozol, akkor annak viszont több munkafázisa is van. Ezek mind egy olyan skillset része, amivel egy szakmabelinek rendelkeznie kell. Akár tágabban is értelmezhetjük – aki egy dologhoz ért, az nehezebb helyzetből indul, mint aki egyszerre mindent tud kezelni. Nekünk alapvetően ez a célunk a táborban.

A színpadON mesterkurzus miért működik külön minden csoporttól?

A színpadON egy különleges mesterképzés ilyen szempontból. Ezt a régi mesterképzési rendszerből nem tudtuk az újba átemelni semmilyen módon, mert a színpadON valójában egyik alapképzéshez sem tartozik szigorúan.

Van esély rá, hogy visszatérjen a korábbi formátumba, ha nagyon negatív a visszajelzés?

Nem tartom kizártnak. A tökéletesítés egy folyamatos finomhangolást igénylő feladat, de ha az előző összességében jobban beválik, akkor meggondoljuk, hogy visszaváltsunk, de az volt a tapasztalat, hogy valamiféle ütközéses probléma adódott, hogyha teljesen elszeparáltuk a képzési típusokat. A mesterképzéseken korábban nem vettek részt az alapképzéses csoportvezetők, mivel mindenki szétszéledt a különböző képzésekre, így viszont ez megoldódik.

Van terv, hogy jövőre hogyan megy tovább a mesterképzés?

Meglátjuk. A tábor végén szoktunk egy táborértékelést kitöltetni a táborozókkal, hogy mondják el véleményüket. Ezután tudunk abban állást foglalni, hogy hogyan tovább a következő években.

(Lipcsei Míra, Balla Sarolt Kincső)