Az influenszer szavunk az angol „influencer” magyarosítása, ami az „influence”, azaz magyarul „befolyásolás” szóból származik. Tehát a szó szerinti magyar fordítása „befolyásoló”, mivel ezek az emberek véleményükkel, posztjaikkal és cselekedeteikkel nagyban befolyásolják a közvélemény gondolatait, akár fontos, globális kérdésekben is. De vajon való-e ez egy gyereknek vagy diáknak?
Megoszlanak a vélemények arról, vajon jó-e az, ha egy tizenéves belecsöppen az influenszerkedés világába. A társadalom nagy része valószínűleg ellene van, mégis egyre több fiatal dönt úgy, hogy belevág az online tartalomgyártás világába, már akár 12-13 éves korban. Sokan viszont nem gondolnak bele ilyenkor, hogy mekkora felelősséget is vesznek a nyakukba azáltal, hogy önjelölt követendő példának állítják be életüket és cselekedeteiket.
Az influenszerek véleményükkel nagyban befolyásolják a társadalom gondolkodását egy-egy adott témáról, ezért nagyon körültekintőnek kell lenniük, mit és hogyan fogalmaznak meg. Ilyen fiatalon az ember nem biztos, hogy fel tudja mérni szavai milyen súllyal bírnak bizonyos rétegekben, mekkora tömeg fogadja be véleményét. Arról nem is beszélve, hogy követőtáborukat a fiatal tartalomgyártóknak leginkább még náluk is fiatalabbak alkotják. Ilyenkor kezdődik el az a folyamat, ahol már nem a szülőknél, hanem inkább a kortársaiknál keresik a megoldást a problémákra, ezért nagyon fontos, hogy a megfelelő, közérthető üzenetet közvetítsék a rajongók felé – ami valljuk be, tizenévesen nem kis feladat.
Az üzenetek átadását az is nehezíti, hogy tizenéves korban kezd el a világnézetük, a dolgokra való látásmódjuk tágulni, így aztán a véleményük gyorsabban változhat. A kevés élettapasztalattal bíró tinédzserek gyors véleményváltoztatása pedig nem a legmegfelelőbb a fiatal korosztály számára, akik részben az ő véleményükre alapozzák gondolkodásmódjukat. Ehhez tartozik még a róluk kialakult képpel járó hatalmas felelősség is. Egyre több influenszer lesz példakép a fiatal generációk körében, és ezek a tökéletesnek látszó életek megtévesztőek lehetnek, az esetek nagy részében pedig azok is.
Egyre többször láthatjuk, hogy nagy, közismert hírességek milyen nehezen birkóznak meg a hirtelen rájuk irányuló óriási figyelemmel, újonnan jött hírnévvel. A paparazzik, kommentelők és az önjelölt kritikusok sokszor elfelejtik, hogy minden híresség is csak egy ember, tele érzelmekkel és érzésekkel. Tinédzserkorban eleve a legtöbben labilis érzelmi állapotba kerülnek, a sok ellenük irányuló gyűlölködés pedig könnyen melegágya lehet olyan mentális betegségeknek, mint a szorongás vagy a depresszió. Ez, valamint a követőknek való folyamatos „tökéletes” tartalmak gyártása hozzájárulhat a megfelelési kényszer és a közösségi médiához való túl szoros kötődés ördögi körének kialakulásához.
Hiába van számos árnyoldala annak, miért ne fogjon valaki tartalomgyártásba ilyen fiatalon, el kell ismerni, hogyha gyökeres változásokat szeretnénk a fiatalabb generációk gondolkodásában, a megfelelő üzenetet hordozó influenszerek erre részben megoldást jelenthetnek.
(Bálint Boglárka)
