A koronavírus járvány nemcsak a hétköznapi ember mindennapi életét forgatta és forgatja fel, de a modern orvostudományt is soha nem látott kihívások elé állítja – fejvesztett hajsza folyik a kór elleni vakcina kifejlesztéséért, azonban a COVID-19 vírus ellenszere cikkünk írásának időpontjában még nem létezik.
Orvosi és egészségügyi szakemberek egész sora szerte a világon dolgozik a világjárvány megfékezéséért: jelenleg több, mint 200 vakcina fejlesztése zajlik, amelyekből közel 30 már emberi tesztelés alatt áll. Egy oltóanyag kifejlesztése átlagos körülmények között évtizedes munkát igényel, az elkeserítő fertőzöttségi és halálozási adatok azonban sürgős beavatkozásért kiáltanak: a kutatók becslései szerint azonban legjobb esetben is 12-18 hónapnak kell eltelnie, mire a védőoltás megjelenhet a piacon.
Így működnek a vakcinák
Fontos leszögezni, hogy az oltóanyagok nem a fertőzöttek meggyógyításában, hanem az egészséges emberek megfertőződésének megelőzésében segítenek. Lényegük, hogy a vírusfertőzésért felelős kórokozót fecskendezik be az emberi szervezetbe, csupán legyengített vagy elölt formában. Mindez arra ösztönzi a szervezetet, hogy antitesteket termeljen, így mesterséges immunitás alakul ki a fertőzés ellen.
Hogyan zajlik vakcinafejlesztés?
A fenti említett 165, fejlesztés alatt álló vakcinán már január óta dolgoznak a szakemberek, jó néhány közülük pedig már március óta tesztelés alatt áll. A folyamat azonban a legszigorúbb biztonsági előírásokat betartva történik, ennélfogva rendkívül időigényes. Amint a kutatólaborokban zajló munkálatok befejeződnek, többfázisú tesztelés következik – a szakembereknek ugyanis a gyógyszer forgalomba hozása előtt maximálisan meg kell bizonyosodniuk arról, hogy az oltóanyag biztonságos és hatékony.
A fejlesztés első lépcsőfoka az ún. „preklinikai fázis”, amely jellemzően embereket érintő kísérletek nélkül zajlik, a tesztelést állatokon végzik – például majmokon vagy egereken –, azt vizsgálják, érkezik-e immunválasz az állatok szervezetéből.
Ezt követően, a „klinikai fázis I” keretein belül egészséges emberek egy kis csoportjának adagolják a vakcinát, majd a „klinikai fázis II” következik, amikor már több száz embert vonnak be a vizsgálatokba, és életkor alapján csoportokra bontva vizsgálják az esetleges mellékhatásokat, illetve a megfelelő adagolást.
A végső, „klinikai fázis III”-nak keresztelt szakaszban már emberek ezrein tesztelik a készítményt, összehasonlítják azt más gyógyszerekkel és ismételten vizsgálják a lehetséges mellékhatásokat. Ha az adott vakcina sikeresen szerepelt valamennyi szakaszban, akkor a végső fázis után megkezdődhet a forgalomba hozatal, azonban még ezután is folyamatosan ellenőrzik a biztonságosságot és a költséghatékonyságot.
Mikorra várható a védőoltás?
Jelenleg 6 vakcina tart a „klinikai fázis III” szakaszban, ezeket amerikai, brit és kínai gyógyszercégek fejlesztik: a kézzelfogható eredményt, azaz a védőoltások tömeggyártását 2021 nyarára jósolják. Kis hazánkban is zajlik a koronavírus elleni vakcina kutatása, rengeteg kísérlet folyik, a fejlesztések azonban még a kezdeti fázisban tartanak.
A szakemberek azonban úgy fogalmaznak, amennyiben a tömegek számára elérhetővé is válik a védőoltás, az nem jelenti az óvintézkedések megszűnését, így a távolságtartás és a maszkviselés várhatóan még jó ideig mindennapjaink része marad.
(Bezzeg Hanna)
