A járvány idején sok mindenről le kell mondanunk, kényszerpihenőt tartanak kedvenc zenészeink, zenekaraink is. Reméljük, hogy jövőre újra beindul a zenei élet, mehetünk újra koncertekre vagy fesztiválokra is. De gondoltál már rá, hogy addig is te is tehetsz azért, hogy fennmaradhassanak az általad kedvelt bandák, előadók és dalszerzők? Ha legális forrásból szerzed be a zenéket, ezzel kedvenceidet segíted – mondja Dr. Horváth Péter, a Nagy Diák Zenei Teszt támogatója, a ProArt igazgatója.
Arról is beszélgettem az igazgatóval, hogy milyen helyzetben vannak jelenleg a magyar zenészek. Horváth Péter elárulta azt is, mi kell ahhoz, hogy fennmaradhassanak, és a jövőben is elmehessünk koncertjeikre. Kik dolgoznak együtt a zenekarokkal és kik teszik lehetővé, hogy létrejöjjön egy szám? Olvassátok el és jegyzeteljetek! Az interjú ugyanis a Nagy Diák Zenei Teszt több kérdésére is választ ad.
Miért láttatok fantáziát a Nagy Diák Tesztekben, és mit szeretnétek elérni a Nagy Diák Zenei Teszttel?
Először a Nagy Diák Filmteszttel találkoztam. Nagyon megtetszett és egyből megmozgatta a fantáziámat. Kicsit utána járva láttam, hogy rengeteg különböző témájú teszt van, de zenei témájú tesztetek még nem volt. Innen jött az ötlet, hogy fantasztikus dolog lenne egy ilyet csinálni. A tesztformátum remek mód arra, hogy szórakoztatva adjunk át tudást a fiataloknak. Azt szeretnénk, ha nem csupán a zenészeket vagy zenekarokat ismernék a fiatalok, hanem tudnának a háttérben dolgozó emberekről is, akik lehetővé teszik, hogy létrejöjjön egy alkotás, megjelenjen egy zene. Így megmutathatjuk, hogy kik ők és hogyan dolgoznak azon, hogy létrejöjjön egy remek lemez vagy koncert. A zeneipar kulisszatitkait mutatja be a www.fairplayhungary.hu oldal is, valamint a Facebookon is elérhető Zeneguru képző videósorozatunkkal. Ehhez kapcsolódik a Nagy Diák Zenei Teszt is.
Mi az a Fair Play Hungary?
Egy program, melynek célja felhívni a zenefogyasztók figyelmét arra, hogy fair módon jussanak a zenéhez. Ezzel nem csak erkölcsileg, de anyagilag is megbecsüljük az alkotókat. Három éve rendeztük meg az első Fair Play Napot a Decathlonnal közösen. Ez egy különleges közönségtalálkozó, ahol a rajongók együtt sportolhattak a zenészekkel. Tavaly már nyolc helyszínen zajlottak a Fair Play Nap eseményei szerte az országban, hatalmas érdeklődéssel. Idén a koronavírus miatt más formában hívjuk fel a zenészeket és rajongókat, részletek a www.fairplayhungary.hu oldalon
Mivel foglalkozik a ProArt?
A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért Egyesületet 2004-ben alapította öt közös jogkezelő szervezet. Mit is jelent a közös jogkezelés? Erre akkor van szükség, amikor olyan nagyszámú felhasználó (TV, rádió, fesztivál stb.) használja a szerzők, előadók műveit, hogy fizikailag lehetetlen lenne, hogy minden egyes jogosulttal megállapodjanak a jogdíjakról. Jelenleg hét ilyen szervezet létezik Magyarországon.
A ProArt célja, hogy fellépjen jogsértések ellen, elősegítse a művek felhasználásának jogszerűségét.
További célunk a szerzői jogi jogtudatosság fokozása oktatással és ismeretterjesztéssel, valamint a művészeti alkotások, teljesítmények elismertetése és megismertetése.
A kétezres években drámaian sok jogsértés történt szerte a világban, így Magyarországon is. Ez tette szükségessé a ProArt létrejöttét. Egy ilyen szervezet hatékonyabban tud fellépni a jogsértések ellen; képviselni tudja a szerzők jogait, összehangolja a felvilágosító, tudatosság fejlesztő tevékenységet.
Fontosnak tartjuk, hogy a szerzői jogi tudatosságot növeljük és elfogadtassuk az emberekkel. Elengedhetetlen, hogy minél többen megértsék ennek lényegét és azt, hogy miért van erre szükség. Sokakban felmerül a kérdés, hogy miért nem mindegy, hogy milyen forrásból szerzem meg a tartalmakat. Miért fontos a legális fogyasztás? Erre igen egyszerű a válasz: ezzel tudjuk garantálni az alkotók anyagi megbecsülését, illetve ösztönözzük is őket arra, hogy újabb és újabb alkotásokat hozzanak létre.
Céljainkat különböző kampányokkal és rendezvényekkel próbáljuk elérni. Az első ilyenek között volt a 2005-ben futott Együtt a zenéért kampány, az akkor még létező Petőfi Csarnokban. Ma már több internetes kampányunk fut, tananyagok érhetők el az interneten. Ilyen például a Szerzőjogi Suli, mely tanároknak készült óravázlatok gyűjteménye. Ezzel segítjük a téma iránt érdeklődő pedagógusok munkáját.
Az egyik legnagyobb kampányunk pedig az említett, három éve futó Fair Play Hungary.
Miért fontos a legális zenefogyasztás?
Ha legálisan jutunk hozzá egy dalhoz, azaz fizetünk a zenéért, azzal erkölcsileg és anyagilag is elismerjük az alkotókat, zeneszerzőket, előadókat és a stábokban dolgozó szakembereket. Nekik ez a fizetség a munkájukért.
Egy banda sikeréért rengeteg ember dolgozik, akiket ki kell fizetni.
Roadok, kiadók és háttéremberek megélhetését is biztosítjuk ezzel. Szóval ez a fairplay a zenefogyasztásban. Nem mellesleg ez az államnak is fontos bevételt teremt.
Van-e valamilyen adat vagy becslés, hogy mennyi illegális zeneletöltés van egy hónapban vagy évben?
Ez nehéz kérdés. Korábban próbálkoztunk számszerűsíteni az illegális letöltéseket, de pontos számot vagy akár becslést adni nehéz feladat. Egy EUIPO-kutatás szerint a magyar kalózkodási szokásokkal az EU-s középmezőnyben vagyunk. Inkább arra irányítanánk a figyelmet, hogy az utóbbi időben elég sok olyan platform jött létre (pl. a Spotify – a szerk.), ahonnan havi pár száz forinttért legálisan, ráadásul kifogástalan minőségben elérhetők és letölthetők a zenék.
Hogyan érinti ez a zenészeket?
A lemezek helyét mára már átvette az online zenehallgatás vagy a letöltés. Ezzel semmi baj nincs, amíg legális forrásból történik. A gond az engedély nélküli feltöltésekkel lehet. Főleg, ha valaki ebből bevételt akar szerezni: egyszerűen ellopja más alkotásait és azt próbálja pénzzé tenni. Ez ellen határozottan fel kell lépni. Ha értesítést kapunk egy előadótól, hogy az alkotását engedély nélkül használták vagy töltötték fel, akkor azt el tudjuk távolíttatni.
Ha letöltök egy zenét, akkor érhet valamilyen büntetés?
Nem, a zenehallgatónak vagy fogyasztónak nem kell feltétlenül tudnia, hogy egy adott forrás illegális vagy jogsértő. Aki a tartalmat juttatja el a felhasználónak, annak kell szabályosan, jogkövető módon eljárnia. Velük szemben kell fellépnünk. A törvények a műsor terjesztőjének írnak elő szabályokat, nem a felhasználót akarják szankcionálni. Azonban fontos megjegyezni, hogy az internet világában bárki lehet tartalomterjesztő. Ezért, ha tartalmat osztunk meg, felelősek vagyunk, hogy törvényesen járjunk el. Ha az interneten találunk valamit és azt letöltjük, akkor az nem jogsértő. De fontos a tudatosság!
Hogyan használhatok fel egy zenét, mikor kell jogdíjat fizetem?
Védett műveket csak a jogdíj megfizetése után lehet felhasználni. A jogdíj nem más, mint a felhasználás ellenértéke. Leegyszerűsítve, ha mondjuk egy cipőt szeretnék eladni, akkor kézenfekvő, hogy a reklámozásához egy sikeres, sokak által kedvelt dalt választok. Így a zene által gerjesztett pozitív érzést átvihetjük a cipőre, ezzel maximalizálva az eladást. De a zene felhasználáshoz elengedhetetlen a szerző hozzájárulása. Hiába fizetném ki a jogdíjat, ha a szerző nem szeretné, hogy a zenéjét összekapcsolják vagy azonosítsák a cipővel.
Másik példa, amit fontos megemlíteni: hogyha készítek egy szép légi felvételt, mondjuk Budapestről, azt pedig feltöltöm az internetre, a filmem alá pedig szeretnék berakni egy zenét, akkor engedélyt kell kérnem a szerzőtől, kiadótól és jogdíjat kell fizetnem nekik. Még akkor is, ha a videóm feltöltésével közvetlen módon nem generáltam bevételt.
Mikor nem kell jogdíjat fizetni?
A szabályozás életszerű:
ha családi vagy baráti körben lejátszom egy dalt, akkor nem kell jogdíjat fizetnem.
Azonban, ha anyagi bevételem generálódik, például egy fizetős bulin játszom le a zenét, akkor igen.
Hány százalékát teszi ki a jogdíj egy átlagos zenekar bevételeinek?
Normál esetben egy zenekar bevételének kb. 50 százalékát a koncertek és fellépések adják, mintegy 25 százalékát a jogdíj (amiből 20 százalék a szerzői jogdíj), a maradékot pedig egyéb források. 7 éve folyamatosan kiadjuk a ProArt – Zeneipari jelentést, ebben ez az adat is megtalálható. A jelenlegi pandémiás helyzetben, amikor nincsenek koncertek, fesztiválok és fellépések, ebből nincs bevételük a zenészeknek, akkor a jogdíj bevétel nagyon felértékelődik.
Miből élnek a zenészek?
Sokan úgy gondolják, hogy a zenészek csak a zenélésből élnek. Ez koránt sincs így. Magyarországon viszonylag kevés olyan zenekar van, amely kizárólag ebből meg tud élni. Ők főleg a nagyobb és ismert együttesek. Általánosságban elmondható, hogy sok zenészeknek van polgári foglalkozása is, ezek nem feltétlenül köthetők a zenéhez. Mindkét csoportnak fontos, hogy zenei teljesítménye után kapjon díjazást, azaz jogdíjat.
Hogyan befolyásolja a COVID a zenekarok mindennapjait. Mennyire kerültek nehéz helyzetbe?
Ez bizony minden zenekart durván érint. 2020-ban elmaradt a legtöbb élő fellépés. Nyáron egy ideig lehetett 500 fő alatti koncerteket adni, de egy 10 ezer fős koncert helyett az 500 fős nehezen szervezhető meg rentábilisan. Ha kiszámoljuk, akkor ez a jegybevételnek mindössze egyhuszad része. Ez azt jeleni, hogy minden kiadást és költséget, az egyhuszadára kellene csökkenteni. Így tehát nem csak a zenekarokat és háttérembereket, hanem a koncerthelyszíneket is érzékenyen érintette a kiesés. És ez csak fokozódott most, amikor már semmilyen koncertet sem lehet tartani.
A jelenlegi helyzet az teljes zeneiparnak nagyon nehéz. Különösen a kis zenekarokat érinti érzékenyen, mert nekik nincs se tartalékuk, se akkora jogdíjbevételük, mint a nagyobb zenekaroknak. De ez természetesen nem azt jeleni, hogy a nagyobb zenekarok ne éreznék meg a koronavírus hatását.
Reméljük, hogy jövőre már nem fogja ennyire sújtani az életünket a járvány, és a zenei élet is visszarázódhat a normál kerékvágásba. A legális zenefogyasztás azonban hosszú távon is hozzájárulunk a zeneipar működéséhez. Ha szeretnél többet megtudni erről is, tölts ki a Nagy Diák Zenei Tesztet, melyben szerzői jogi kérdésekkel is találkozni fogsz. És végül ajánlom figyelmetekbe a Zeneguru képzőt is.
(Reisinger Márk)
