Amerikában a szerencséjét, Párizsban a márkáját csinálja meg az ember – legalábbis így tett a 19 éves Szabó Zsófi, vagy ahogy külföldön hívják, Zofi. Maximális pontszámmal vették volna fel a MOME-ra, és Franciaországban is három egyetemre jutott volna be, ezek közül választotta az ENSAD-ot. Rögtön az első félévében már saját divatmárkát alapított, amivel nemzetközi babérokra tör.
Mióta érdeklődsz a művészet iránt?
Művészeti középiskolába jártam, amellett pedig egy rajzstúdióban dizájnt tanultam. Szóval a design egészen kicsi korom óta jelen van az életemben, és evidens volt, hogy ezzel fogok foglalkozni felnőttkoromban is. Először grafikusnak, majd fotósnak tanultam, végül a ruhatervezésnél kötöttem ki. Amikor felvettek Párizsba az ENSAD-ra, akkor egyre közelebb jutottam ahhoz, hogy egy márkát szeretnék csinálni, mert mélyen érdekelt, és izgatott az ötlet. Fontos része a márkámnak, hogy Párizsban van.
Befogadóak voltak veled ott?
Ismerek embereket, akiknek rossz tapasztalatai voltak, de nekem nincsenek. Néha előfordult, hogy nehezen fejeztem ki magam, és emiatt volt egy kicsi félreértés, de semmi több. Én úgy érzem, hogy befogadóak és támogatóak. Angolul jobban tudok, mint franciául, de ők nem nagyon tudnak angolul. A franciám viszonylag erős – van nyelvvizsgám – szóval nincsenek problémáim, csak néha kicsit furcsa lehetek a helyieknek, mert eléggé kilógok.
Mit lehet tudni a képzésről, mit tanulsz?
Ez egy hároméves képzés. Az elején mindent érintünk a művészetben, a következő szemeszterben viszont ruhatervezésre szakosodok, és itt végzem el az alapképzést.
Mint már te is mondtad, van egy dizájnmárkád, ami a zofi nevet viseli. Mi ihletett a létrehozásában?
Az énmárka – amikor az ember a saját nevét és személyét használja – nagyon gyakori. Én is gondolkodtam ilyesmin, de kicsit máshogy fogtam meg. A Zsófi nevet külföldön nem nagyon tudják kiejteni, a márkát viszont nemzetközi társaságban szerettem volna elhelyezni, így lett zofi. 14 éves voltam, amikor megalkottam ezt a nevet, miután egyszerre tanultam angolt és franciát, és a nyelvek kissé összekavarodtak a fejemben. Akkor jelent meg előttem, és arra gondoltam, hogy ez jól hangzik és nemzetközi, ezt a nevet szeretném használni. Külföldön is így hívnak, mert könnyebb kiejteniük. Így végül egy perszónának a megtestesítője lett ez a név.
Mikor indult el a márka?
December elsején indult el hivatalos kollekcióval, eladásokkal, de előtte hosszú folyamat volt. Évek óta látom, mennyire toxikus a divatvilág azzal, hogy csak egyféle szépség létezik, és nagyon hiányzik azoknak az embereknek a reprezentálása, akik mások, mint ez az ideál. A zofinál ezt próbálom lebontani: nem dolgozom hivatásos modellekkel, csak hétköznapi emberekkel, barátokkal, ismerősökkel. A célom megmutatni a szépséget abban, hogy mennyire különbözőek vagyunk, és ez mennyire gyönyörűvé tesz minket.
Fontosnak tartjuk a környezetvédelmet, így minimális készletet tartunk. Most lesz vége az első kollekciónak, és büszkén mondhatom, hogy nincs fölösleg. Minden további terméket már csak azután gyártunk le, hogy megrendelték. Fontos számomra, hogy felelősségteljesen nézzük, hogy a márka mit tesz a Földdel. Fontos, hogy ne produkáljunk felesleget.
Hogy fogalmaznád meg, mit fejez ki az első kollekció?
A Sweet Chaos nevet kapta, a téma tehát a káoszjelenség, legfőképp a lelki nehézségek. Azt szerettem volna kifejezni, hogy a legtöbb ember folyamatosan keresztülmegy valamin, a káosz mindenki életében jelen van. A mintákat és ruhákat én terveztem, sok növényi elemet használtam – ez jelképezi a káosz természetességét. Emellett madármotívumok is vannak, melyek spirituálisan jelképezik a belső vívódást.
(Horváth Ádám)
