Itt az iskola, már becsengettek, újra itt vannak a jó öreg iskolapadok és velük együtt a tanulás, a dolgozatok és a sulis mindennapok. Bár a stresszre és a szorongásra való hajlam alkati kérdés, sokak számára nagy nyomást jelent ez az időszak. Íme néhány tipp, melyek segíthetnek átvészelni a nehezebb napokat.
Mi okozza a stresszt?
Az iskola ideje alatt számos diák folyamatosan érzi a bizonyítási és megfelelési vágyat, mely rengeteg stresszt tud okozni. Nicola Morgan, brit írónő, a Túlélhető kamaszkor című mű szerzője szerint a tinédzserkori stressz természetes reakció, mely csak akkor okoz komoly problémát, ha az túlzott vagy állandósult. Számos stresszfaktor megjelenik az iskolák keretein belül. Sokan szeretnék kihozni magukból a maximumot, ám nagyon fontos, hogy mindenki fel tudja mérni saját határait, és ennek megfelelően vállaljon feladatokat. Nehéz majdnem két és fél hónap szünet után visszarázódni a megszokott iskolai hétköznapokba és újra az eredményekre koncentrálni. Emellett nagyobb közegekben akaratlanul is konfliktusokba keveredhetnek a diákok társaikkal és tanáraikkal egyaránt. A nyilvános szereplés, mint mondjuk egy felelés vagy iskolai előadás, szintén erősen kiválthatja a stresszt.
Mik az árulkodó jelek?
Bár teljesen alkati, hogy kinek hogyan reagál a szervezete a stresszre, érdemes tudatosan odafigyelni arra, hogy mik az árulkodó jelek. Ezek lehetnek fizikaiak és mentálisak egyaránt. Utóbbihoz sorolható a hosszantartó rosszkedv, az ingerlékenység, a negativitás, valamint az addigi társaságtól való szokatlan izoláció. Szomatikus, vagyis testi jelek lehetnek akár az asztma, az ekcéma, a has- és fejfájás. Ezekkel a tünetekkel érdemes orvoshoz fordulni, mivel a tényleges szervi problémák kizárása fontos, emellett azonban figyelembe kell venni, hogy a kiváltó ok lehet a stressz is.
Mit tudunk tenni a stressz, szorongás ellen?
Fontos, hogy a nehezebb időszakokban is megkapjon minden alapvető szükségletet a szervezetünk. A megfelelő alvás az egyik legfontosabb tényezője a kiegyensúlyozott életnek. Lefekvés előtt egy órával már nem ajánlott a tévénézés vagy a telefonozás, mivel a képernyők kék fénye terheli az idegrendszert, nehezíti az elalvás folyamatát és rontja az alvás minőségét. Ebben az időszakban érdemesebb meditatív elfoglaltságot választani, mint például az olvasás, valamint az izmok ellazításában segíthet a nyújtás és a jóga. Álmosító és nyugtató hatása lehet továbbá bizonyos zajoknak, ilyen például az eső kopogása, a tűzropogás vagy a fehérzaj. Iskolás korban nyolc óra alvás ajánlott, és bár látszólag ez nem egy produktív folyamat, mégsem elvesztegetett idő, mivel a kipihent idegrendszer elengedhetetlen a koncentrációhoz.
A stressz nagy hatással lehet az étkezési szokásokra. Egyeseket megnyugtatja az evés, így a feszültségüket nassolással vezetik le, míg másoknak egy falat sem megy le a torkukon hasonló helyzetben. Mindegyik esetben fontos felmérni a szervezet szükségleteit és tudatosan táplálkozni. A rágcsálnivalókat lehet helyettesíteni zöldségekkel és gyümölcsökkel, ám ez nem azt jelenti, hogy a szénhidrátokat meg kell vonni a szervezettől. A megfelelő mennyiségű kalória és folyadékbevitel serkenti a gondolkodást, jó közérzetet biztosít és segíti az emésztést, ezek pedig elengedhetetlenek a stresszes időszakokban.
A sport az egyik legjobb feszültség levezető módszer. Napi negyven perc ritmusos mozgás már segít csökkenteni a stresszt. Menj gyalog vagy biciklivel az iskolába, sétáltasd meg a kutyusodat, fuss vagy táncolj! A fizikai aktivitás serkenti az agy működését, segíti a gondolkodást és pozitív hatású hormonokat szabadít fel a szervezetben. Mindezek mellett az intenzív testmozgás megköveteli a helyes légzést, mely szintén segíthet csökkenteni a stresszt. A légzésgyakorlatok könnyen elsajátíthatóak és segíthetnek kordában tartani a szervezetünk stresszreakcióját. Érdemes nyugodt környezetben, rendszeresen végezni a gyakorlatokat, így szükség esetén könnyebben el tudjuk végezni azokat.
A közösségi oldalak és a barátokkal való beszélgetés sokszor túlságosan csábító alternatívát nyújt a tanulás helyett és észrevétlenül elszalad a nap. Nagyon fontos a helyes időbeosztás. A tanulásra szánt időszakban érdemes kikapcsolni a telefont és csak az adott feladatra fókuszálni. Az elmaradásokat fontos kiküszöbölni, ezzel nagy terhet veszünk le a saját vállunkról. A megfelelő napirend segíthet jobban átgondolni a lehetőségeket, több idő juthat a barátokra, a családra vagy a hobbikra.
A háziállatok bizonyítottan jótékony hatással vannak gazdáikra. Bundás társaink simogatása már húsz perc alatt annyi endorfint szabadít fel a szervezetben, mely csökkenti a szorongást. Egy kisállat jelenléte segít megbirkózni a stresszel, az ellátás pedig feladatot, elfoglaltságot biztosít a gazdinak, így segít megakadályozni a szorongás elhatalmasodását. A kutyasétáltatás vagy a lovaglás például ötvözi a sportot, az állatokkal való foglalkozást és a természetben való tartózkodást, így egyszerre több fronton is támogatja a jóllétet.
A problémákkal sokan egyedül próbálnak megküzdeni, pedig ez nem feltétlenül jó taktika. A stresszel és a szorongással való harc nem egyszerű, ez egy tanulási folyamat. Segítséget kérni nem gyengeség, akár egy barátról, családtagról, tanárról vagy szakemberről legyen szó. Néha már az is elég, ha meg tudjuk valakivel beszélni a gondjainkat, ám erre nem mindig van lehetőség. Hasznos lehet naplót vezetni, vagy fogni egy papírt és leírni az aktuális nehézségeket, gondolatokat és eseményeket. Ez a folyamat segít átlátni a helyzeteket és tisztábban gondolkodni.
Bár az iskola a tanulás fő helyszíne, mégis fontos, hogy a hangulat jó legyen. Úgy tartják sokan, hogy a nevetés gyógyít, és ebben van igazság. A felszabadult jókedv csökkenti a stresszt, kizökkenti az embert a rossz periódusból. A leglényegesebb pedig az, hogy érezd jól magadat!
(Fáber Fruzsina, Vörös Rebeka F.)
