2024-ben negyedik alkalommal hirdette meg a Kárpát-medencei Nagy Diák Agrártesztet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a DUE Médiahálózat. A díjátadót 2025. január 9-én az Educatio Kiállításon rendezték meg, ahol a díjakat Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora adta át, aki elmondta nekünk, milyen lehetőségei vannak a pályát kezdő fiataloknak, és ő maga miért is választotta ezt a hivatást.
Ön miért választotta az agráriumot hivatásul?
Már kisgyerekkoromtól kezdve érdeklődtem a biológia és a növények iránt, és ez a természet iránti szeretetem abban teljesedett ki, hogy mezőgazdasági irányultságú szakközépiskolába jelentkeztem Szentesre. Még a középiskola során elöntöttem, hogy egyetemen is ezen a területen tanulok tovább. A MATE jogelőd intézményét, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet választottam, és innentől kezdve ez meghatározta az egész pályám.
Dolgozott is az agráriumban vagy rögtön az oktatással kezdett foglalkozni?
Egész életemben az agráriumban dolgoztam, ott tanultam, majd az egyetemen folytattam. Emellett a gyakorlatban is szereztem tapasztalatokat, egyetemi tangazdaságot vezettem nyolc éven keresztül, és azóta is egyetemi vezetőként dolgozom. Mindig is az agrárium és a felsőoktatás volt a pályám fókuszában.
Negyedik alkalommal rendezte meg közösen a MATE és a DUE Médiahálózat a Nagy Diák Agrártesztet, amelyen idén másodszor határon túl diákok is részt vehettek. Mi ezzel a játék célja?
Alapvetően a MATE a Kárpát-medence felsőoktatási intézményének tartja magát, éppen ezért nekünk nagyon fontos, hogy ne csak az országhatáron belül, hanem azon kívül is ki tudjuk terjeszteni ezt a játékot. A célunk az, hogy minél több határon túli fiatalt is bevonzzunk a magyar agrár-felsőoktatásba.
Milyen lehetőségei vannak a MATE-ról kikerült hallgatóknak az agráriumban?
Korlátlan lehetőségek állnak rendelkezésre azok számára, akik az agráriumban szeretnének dolgozni. Mivel felértékelődött az élelmiszer, a mezőgazdaság és a klímaváltozás, rengeteg kihívást ad az agráriumban dolgozók számára, és emellett olyan technológiai fejlődés zajlik, ami korábban még nem volt, így ezek mind feladatot jelentenek a következő 40-50 évre. A feladatok pedig a legjobb szakembereket igénylik erről a pályáról.
Milyen az agrárium képe 2024-25-ben Magyarországon?
Nagyon rányomja a bélyegét az agrárium jelenlegi helyzetére a klímaváltozás, az ahhoz való alkalmazkodás kényszere. Az a technológiai fejlődés, ami megjelenik a precíziós technológiákon és a digitalizációkon keresztül, illetve ezeknek a gyakorlati alkalmazása, a kutatás és a gyakorlat folyamatos összhangja, azok a kihívások, amelyekre az egyetemnek is fel kell készülni. Ez jelenti ma a legnagyobb kihívást, és ez a következő években sem fog változni.
Hogyan látja a jövő agrárgazdaságát a fenntarthatóság szemszögéből, és mi az, amiben még fejlődni kell vagy fejlődni tudunk?
Az alkalmazkodás az, ami meggyőződésem szerint nagyon fontos. Alkalmazkodni kell a megváltozó feltételekhez, környezeti, klimatikus és gazdasági feltételekhez. Aki erre képes és ezekhez a csúcstechnológiákat alkalmazza, annak garantált lesz a sikere és a versenyképessége.
(Bartos Benigna)
