„Mindannyiunk felelőssége a környezetünk ápolása” – Dr. Németh Zsolt a vízszennyezésről

„Mindannyiunk felelőssége a környezetünk ápolása” – Dr. Németh Zsolt a vízszennyezésről

Dr.Németh Zsolt, a NKE docense


A vizek tisztaságának, egészségességének problémája nem új keletű dolog, az emberi történelem folyamán mindig is komoly gondot okozott a szennyezett víz, melynek forrása az ipari forradalom és a mezőgazdaság kemizálása óta mindinkább a nagyüzemi emberi tevékenység lett. Azonban nem csak a gyárak, hanem az egyszerű átlagemberek felelőssége is bolygónkra vigyázni. A Nagy Diák Klímateszt kapcsán kérdeztük Dr. Németh Zsoltot, a Nemzeti Közszolgálati Egyetetem docensét.

 

Habár a Föld felszínének háromnegyedét víz borítja, ennek csak mintegy 0,3 százaléka alkalmas ivóvíznek. Mi jelenti az édesvízkészletekre a legnagyobb veszélyt? Az olyan sokszor emlegetett globális felmelegedés vagy inkább a vízszennyezés?

Mind a kettő, hiszen a globális felmelegedés a víznek az eloszlását változtatja meg a Földön. A vízszennyezés viszont talán annyival rosszabb jelenleg, hogy olyan mikroszennyezőket juttatunk a vizekbe, amelyek azokból gazdaságosan nem távolíthatóak el a mai technológiákkal, ezért ezek ki is kerülnek a környezetbe. Ezek a szennyeződések aztán bekerüve a táplálékláncba, az egész bioszférára nagyon komoly hatássa vannak.

Mik a szennyezés okai globális, illetve lokális szinten Magyarországon?

Természetesen az ipari mezőgazdasági tevékenység és az ember maga, a lakosság is hozzájárul ehhez. Két nagy folyónkkal rendkívül sok víz kerül be az országba, ezek jelentik talán az  említett fő globális forrásokat – hiszen a csapadék útján elég kevés ilyesmi jön, ha csak az egészen pici mikroműanyagokról nem beszélünk –, a vízszennyezés is ezeken keresztül történik legnagyobb mértékben. Erre példa volt a ciánkatasztrófa, vagy például a Rábának a korábban Ausztriában történő szennyezése. De a Duna és a Tisza is folyamatosan rendkívül sok olyan szennyező anyagot hoz be, melyek károsítják az élővilágot.
A globális vízszennyezés nyilván kívülről jön javarészt, a lokális az pedig főleg a hazai mezőgazdasági és ipari tevékenységből származik, emellett a lakosság részéről is jelentős szennyezések jutnak sajnos vizeinkbe.

Melyik iparág a legkárosabb?

Ez egy nehéz kérdés. Azt lehet mondani, hogy az az iparág a legkárosabb, amelyik nem ügyel arra, hogy ne kerüljön ki a környezetbe szennyezett víz. Magyarországon szerencsére elég szigorú törvények szabályozzák az ipari szennyvízkibocsátást, és bizony szigorú ellenőrzések is vannak. Megkövetelik például, hogy a közcsatornákba csak olyan vizeket lehet az iparnak bocsátani, amiból a kommunális szennyvíztelepek viszonylag jó hatékonysággal el tudják távolítani a szennyezést. A gyakorlatban ez sajnos nem mindig valósul meg, és nem csak az ipari balesetekre gondolok, hanem sajnos vannak olyan üzemek, az élelmiszeripartól a gyógyszeriparon át a nehéziparig, amik időről időre komolyabb szennyezéseket bocsátanak ki vagy a környezetbe, vagy a közcsatornákba. Ezek egy része rejtve marad, egy másik részére pedig nyilván fény derül, és akkor jön a büntetés, de persze akkor már késő, mert az eredeti állapotot nem lehet mindig helyreállítani, hiszen a vizek beszivárognak a talajba, a felszínközeli vízgyűjtőkbe, talajvízbe.

A víz összeköt, nem csak olyan értelemben, hogy az országok között a folyók és tengerek képezik a kapcsolatot, hanem direkt, fizikai értelemben is, mint ahogy a fukushimai szennyeződés pár héttel később már Alaszkában is mérhető volt. A víz a bioszférát is összeköti. Ha én itt elrontom a vizet szennyezőkkel, például rovarirtószerekkel, akkor azok sajnos be fog jutni a táplálékláncba. A talajból a növények veszik föl nagyon sok esetben, a növényeket pedig megesszük mi, meg az állataink, vagy pedig direkt úton a vízi élőlényeken át jut be, és a halakon keresztül kerül be a táplálékláncba.

Gyakran csak a nagyvállalatokra mutogatunk, ha környezetszennyezésről beszélünk, de csak ők a felelősek? Egy átlagember mivel tesz hozzá a vizek szennyezéséhez?

Elsősorban a fogyasztói magatartásával, aminek tudatosnak kell lennie. Szoktam mondani, hogy amikor bemegy az ember egy szupermarketba, akkor nem biztos, hogy a 10 dkg-os kiszerelésű kutya és macska eledeleket, vagy joghurtokat kellene megvenni, hiszen ezzel hulladékot termelünk, és a hulladékhoz, főleg a csomagoló anyag előállításához is víz kell. Az is fontos, hogy mennyire figyelünk arra, hogy a fáradtolaj az autóból a gyűjtőhelyre kerüljön, és ne valahol az árokpartján kössön ki. Mindannyian felelősek vagyunk napi szinten a környeztünk ápolásáért.

Megemlíteném a műanyagszennyezést. Sokan azt gondolják, hogy a műanyagok ártalmatlan dolgok, de sajnos a jelentős részük olyan adalékanyagokat tartalmaz – főleg a PVC-re gondolok itt, ami a mindennapjainkban is előfordul, tapéták, padlók, burkolóbevonatok, csövek, építőanyagok formájában –, amiból folyamatosan oldódnak ki bizonyos komponensek, főleg víz hatására. Úgy kell tekinteni az erdőbe eldobott műanyag hulladékra, hogy az folyamatosan káros anyagokat szivárogtat a talajba. Sajnos ezeknek az adalékanyagoknak jó részéről bebizonyosodott, hogy hormonhatásuk is van, az immunrendszert komolyan befolyásolják az emberekben és az állatokban. Ez egy viszonylag újonnan felismert szennyezőforrás, amire érdemes odafigyelni, és ami tényleg a hulladékhoz kapcsolódik, hiszen a hulladék egy jelentős része sajnos műanyagokból áll.

Magyarország mennyire áll hadilábon a vizek szennyezettségével, akár a környező országokhoz képest, van-e jelentős különbség?

Itt Europában, illetve Közép-Europában viszonylag jó helyzetben vagyunk. Én Ausztriát és Szlovéniát ismerem egy kicsit jobban, mert itt élek a határviéken. Magyarországgal együtt ez a két ország, de még Horvátországot is idesorolhatom, nem áll rosszul vízszennyezés tekintetében. Sokkal rosszabb a helyzet Romániában, Ukrajnában meg végképp. Ukrajnában ellenőrizetlen az egész, és nincs egy hulladékmenedzsment, ami működne rendesen, és félig meddig azért háborús állapotok vannak, ha nem is mindenhol.
Viszont a harmadik világban ijesztőek az adatok. A szennyvizeknek több, mint a háromnegyedét mindenféle tisztítás nélkül bocsájtják ki a környezetbe, és ehhez képest Magyarország rendkívül jól áll.

https://www.youtube.com/watch?v=LCPPavViyNg

Van összefüggés a különböző országoknak az eltérő vízszennyezettségi szintjükben a polgári magatartásnak, annak hogy mennyire tudatosak az emberek?

Hogyne, ahány ház, annyi szokás, ez egy kulturális sajátosság, hogy ki mennyire ügyel a környezetére. Másrészt egy gazdasági kérdés is, hiszen ha a mindennapi betevő falatért kell küzdeni sok órát egy nem ideális társadalmi környezetben, akkor kevésbé érnek rá az emberek arra, hogy ügyeljenek a környezetükre. A harmadik világban, ahol nem azok a napi problémák, mint nálunk, ott jelentős mértéket ölt a környezetszennyezés.
Egy kicsit felelőssé kell tenni a nagyvállalatokat is, hiszen ők oda mennek, ahol olcsó a munkaerő, oda mennek ahol, a környezetvédelmi előírások nem annyira szigorúak, így ott sokkal több szennyezést tudnak kibocsátani. Sok elrettentő példát láttunk erre az elmúlt évtizedekben.

Mi a helyzet a tengerekkel és az óceánokkal ebből a szempontból?

Sajnos nagyon rossz helyzetben vannak. A korábbi évtizedekben a szennyezésük folyamatos volt szinte, és emellett még a lehalászás is sújtja őket. Tragikus méreteket öltött a halállomány elvesztése, gyakorlatilag a nagy halászterületek 80-90 százalékban lehalászásra kerültek. Ezzel együtt egy nagyon jelentős folyamat még az invázió is – ami nem csak a klímaváltozással, hanem a globalitással függ össze –, amikor olyan invazív fajok települnek be egy-egy tengeri környezetbe, amelyeknek ott nincs természetes ellenségük, és elszaporodnak. Ezek többnyire pl. a hajók ballasztvizével tudnak bejutni. Ha Távol-Keleten egy hajó felszívja a tartájait ballasztvízzel, akkor az ottani élővilág is belekerül, algák, kisebb puhatestűek, halak, mikrobák. Ezt aztán valamelyik európai kikötőben, akár a Földközi-tengeren kiengedik, és rögtön egy olyan társulás kerül be abba a vízbe, ami ott idegen. A Fekete-tenger élővilágának 75 százaléka eltűnt, és gyakorlatilag tájidegen fajok népesítik be, már amennyire benépesítik, de a többi tengerben is hasonló folyamatok zajlanak.

Hogyan érinti a túlhalászás a mindennapi életet? Miért kéne ezzel foglalkoznia egy olyan embernek is, aki nem víz közelében él?

Ez mindannyiunkra hat. A Föld bioszféráját jelentős részben a tengerek, óceánok teszik ki, és hogyha ezeken változtatunk, akkor az a saját életünkre is hatással lesz, független attól, hogy valaki a parton lakik, vagy a kontinens belsejében. Az óceánok, tengerek élővilága jelentős hatással bír a klímára is, például a szén-dioxid elnyelésével a trópusi tengerekben élő algákkal. Az északi vizeken pedig rengeteg olyan folyamat van még, amit nem is ismerünk. Ha egy komplex rendszert megpiszkálunk, és nagyon kitérítünk az egyensúlyából, akkor nem mindig fog tudni ugyanoda visszatérni. Ezzel egy komoly problémahalmazt érintünk, melynek sok esetben beláthatatlanok a következményei.

https://www.youtube.com/watch?v=RCZ-9suiqJA

Mit tehetek én, mint egy diák, egyszemélyben a vízszennyezés ellen?

Egyrészt mindenkinek felelős magatartást kell tanúsítania. Túlcsomagolt termékeket nem szabad megvenni, valamint olyanokat sem, melyek nyilvánvalóan toxikusak, pl. gyomírtókat, rovarírtókat…stb. persze ha ezeket betiltották, akkor könnyebb dolgunk van. A mindennapokban pedig pl. nem kell fölöslegesen sokat használni a mosógépet, csak egy-két ruhadarabbal, nem szabadna ócska, műszálas pulóvereket venni, melyek pár hónap után kinyúlva eldobásra kerülnek, mert a környezetszennyezés mellett a saját egészségünket is veszélyeztetjük azzal a rengeteg mikroműanyaggal, ami letörik belőle s amelynek egy részét nyilvánvalóan belélegzem.

Ezek mellett pedig aktívnak kell lenni ebben a tekintetben, hangot kell adni a véleményünknek. Ha tapasztalunk a környezetünkben olyat, ami szennyezi azt, akkor igen is föl kell emelni a szavunkat érte. Erre bátorítok minden fiatalt. Régóta tudjuk, hogy a rossz győzelméhez már annyi elég, ha a jók hallgatnak.

Velek Domonkos

A cikket az Innovációs és Technológiai minisztérium támogatja

Innovációs és Technológiai Minisztérium - Munkavédelem -  Foglalkoztatás-felügyelet :.

Oszd meg a Facebook-on!

Események

Social

9,071RajongóTetszik
679KövetőKövetés
237FeliratkozóFeliratkozás

Legyél DUE-tag!

Egyre több kedvezményt kapnak a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesületének tagjai. A DUE sajtóigazolványa kinyitja a kapukat a diákújságírók előtt, legyen szó interjúról, vagy egy kiállítás meglátogatásáról.

Tagság hosszabbítás

Nálunk mindig október 31-én ér véget a DUE-év, és ezzel lejár a DUE-tagság érvényessége. Figyelj rá, hogy ne szakadjon meg a tagságod, és mielőbb...

Ne dőlj be!

„Mindannyiunk felelőssége a környezetünk ápolása” – Dr. Németh Zsolt a vízszennyezésről

Oszd meg a Facebook-on!

„Mindannyiunk felelőssége a környezetünk ápolása” – Dr. Németh Zsolt a vízszennyezésről

Oszd meg a Facebook-on!

X