Minden olimpiai bajnok olimpikon, de nem minden olimpikon olimpiai bajnok

Rio de Janeiro, 2016. augusztus 6. A négy évvel ezelõtt londoni bajnok kardozó, Szilágyi Áron viszi a 160 tagú magyar csapat zászlaját a XXXI. nyári olimpiai játékok megnyitóünnepségén a Rio de Janeiró-i Maracana Stadionban 2016. augusztus 5-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

Az olimpia a világ legnagyobb és legrégebbi nemzetközi sporteseménye. A négyévente megrendezett verseny kezdete egészen az ókorig nyúlik vissza. Az olimpia logója öt, egymásba fűződő színes karika, amelyek az öt kontinenst ábrázolják. Tudtad, hogy nincs olyan zászló a világon, amin ne szerepelne legalább egy az öt karika színei közül? Cikkünkből még számos érdekes tény kiderül, főleg a magyar olimpiai szereplésekre vonatkozóan!

Magyarország az első újkori, Athénban megrendezett 1896-os nyári olimpián is részt vett sportolóival, de csak jó pár évvel később, 1924-től indított női versenyzőket. Az első három indulónk Molnár Ella úszónő, Tary Gizella vívó és Váradi-Péter Ilona teniszező volt. A 2020-as (a Covid-járvány miatt 2021-ben megrendezett) olimpián már a magyar sportolók 53%-a nő volt.

Csupán kétszer nem vett részt Magyarország a modern kori olimpiákon. Először 1920-ban, amikor az eredeti tervek szerint hazánk lett volna a rendező, de mivel az első világháború vesztes országai között voltunk, ezért megvonták tőlünk a rendezés jogát, és sportolóink sem kaptak meghívást a végül belgiumi világversenyre.

Másodszor ugyancsak politikai okai voltak a távolmaradásunknak. 1984-ben a Szovjetunió iránti lojalitásunk miatt, több szocialista országgal együtt bojkottáltuk a Los Angeles-i olimpiai játékokat.

Az összes sportágban elnyert érmek összesített rangsorában Magyarország mindig nagyon előkelő helyen, a legjobb 10 ország között szerepel – ez a magyar lakosság arányához képest főleg kimagasló eredmény. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elfogadott magyar érmek száma 2024-ig összesen 521, ebből 183 arany, 156 ezüst és 182 bronz.

A magyar sportolók vívásban 90 éremmel, kajak-kenuban 86 éremmel és úszásban 76 éremmel tértek haza az elmúlt olimpiákról, így kijelenthetjük, hogy ezekben a sportágakban vagyunk a legsikeresebbek.

Csapatsport tekintetében a magyar férfi vízilabda-válogatottjaink az összesített érmek és a csak aranyérmes helyezések alapján is a világrangsor első helyét szerezték meg, kilenc arany-, három ezüst- és négy bronzéremmel. Öttusában 23 éremmel vagyunk a legsikeresebb ország.

Magyar olimpiai legek

Hajós Alfréd 1896-ban 100 méter gyorsúszásban szerezte Magyarország első olimpiai érmét, egyúttal aranyérmét. Kiemelendő, hogy Hajós úszó, focista, atléta és tornász is volt egy személyben, sőt, később építészként művészeti olimpiai ezüstérmet is nyert.

Az első női éremszerző nyári olimpián Bogen Erna volt, aki Los Angelesben, 1932-ben tőrvívásban lett bronzérmes. Téli olimpián először 1932-ben, Lake Placidben sikerült érmet nyernie a Rotter Emília-Szollás László műkorcsolyapárosunknak.

Minden országnak megvannak a maga olimpikonjai, akiknek a nevét egy nemzet tudja eredményeik miatt. A legtöbb olimpiai aranyat nyert sportolónk Gerevich Aladár, aki hét alkalommal lett a legjobb vívóként. A jelenleg is aktívan sportoló kajakozónőnk, Kozák Danuta hat aranyérmet szerzett, ezzel ő a legeredményesebb magyar női sportolónk az ötkarikás játékok történetében.

De nem csak érmek számában, életkorban is sokszor voltunk elsők. Egerszegi Krisztina (ötszörös olimpiai bajnok, egyszeres ezüst- és bronzérmes) minden idők legfiatalabb sportolója, aki egy olimpián két érmet szerzett. Az 1988-as Szöulban megrendezett verseny alatt 14 évesen és 37 naposan nyert ezüstöt, három nappal később pedig aranyat úszásban.

A világon a legidősebb élő olimpiai bajnok, a 103 éves Keleti Ágnes tornásznő is hazánk sportolója, aki pályafutása alatt öt aranyérmet, három ezüst és két bronzérmet nyert. A legtöbb olimpián résztvevő olimpikonunk Mohamed Aida tőrvívó, aki már hét alkalommal képviselte országunkat a játékokon, a 2024-es, párizsi olimpiára nyolcadjára is szeretne kvalifikációt szerezni.

Mindenképpen meg kell emlékeznünk Halassy Olivérről, akinek bal lábát 8 éves korában térd alatt amputálni kellett, de ennek ellenére kétszer is, Los Angelesben és Berlinben is felállhatott a dobogó legfelső fokára a vízilabda-csapattal együtt, 1932-ben és 1936-ban. Néha érdekes játékot űz az emberekkel az élet. Így volt ez Szekeres Pállal is, ő az az első ember a világon, aki az olimpiai és (balesete miatt) paralimpiai játékokon is érmet szerzett tőr- és kardvívásban. Érdekesség még, hogy női versenyzőink közül ketten is vettek már részt téli és nyári olimpián egyaránt, Kürti Évának bob és atlétika, Gyenesei Leilának sí és öttusa sportágakban sikerült ez a bravúr.

Hazánk legeredményesebb olimpiai szereplése 1952-ben, Helsinkiben volt, akkor a magyar sportolók 42 éremmel tértek haza, abból 16 aranyérem volt.

Kívánjuk, hogy 2024-ben is legalább ilyen sikeres olimpiai évet tudhassanak maguk mögött sportolóink!

Töltsd ki te is a Magyar Olimpiai Csapat Nagy Diák Tesztjét!

Itt találsz segítséget a teszthez: Team Hungary az Instán, Team Hungary a TikTokon, Team Hungary a Facebookon!

A Magyar Olimpiai Csapat Nagy Diák Tesztjét a Magyar Olimpiai Bizottság támogatja:

A Magyar Olimpiai Csapat támogatói:

Magyar Olimpiai Csapat Nagy Diák Tesztje játék médiapartnerei a Ringier Sports Media Hungary Kft. és a Blikk Kft.

Kiemelt kép: MTI Fotó: Kovács Tamás, képek: sportal.hu, MTI Fotó: Illyés Tibor

(Szekeres Stefánia)